BESZÉLGETÉSI KÉSZSÉGEK – HOGYAN KOMMUNIKÁLJUNK JOBBAN MÁSOKKAL?

A jó beszélgetés ritkán csak azon múlik, hogy van-e mondanivalónk. Ugyanilyen fontos, hogyan figyelünk, milyen kérdéseket teszünk fel, mennyire tudunk kapcsolódni a másik emberhez, és hogyan tartjuk életben a párbeszédet.

A beszélgetési készségek azok a kommunikációs képességek, amelyek segítenek abban, hogy könnyebben teremtsünk kapcsolatot másokkal, természetesebben vegyünk részt társas helyzetekben, és valóban kölcsönös beszélgetéseket alakítsunk ki.

Ezek a készségek nemcsak azok számára fontosak, akik sok emberrel találkoznak vagy gyakran kerülnek új társaságba. A párkapcsolatban, a családban, a munkahelyen és a baráti kapcsolatokban ugyanúgy meghatározhatják a kommunikáció minőségét.

Mit jelent a beszélgetési készség?

A beszélgetési készség nem egyetlen képességet jelent, hanem több, egymással összefüggő készség együttese.

Ide tartozik például:

a beszélgetés kezdeményezése,
a megfelelő témák megtalálása,
a kérdezés,
a figyelem,
a hallgatás,
a másik mondanivalójára való reagálás,
a beszélgetés fenntartása,
a témaváltás,
a saját gondolatok megosztása,
valamint a beszélgetés természetes lezárása.

Ezek közül egyes készségek ösztönösen is jól működhetnek, mások azonban tudatos gyakorlást igényelhetnek.

Valaki például könnyen kezdeményez beszélgetést, de hajlamos túl sokat beszélni magáról. Más jól hallgat, viszont nehezen talál új témát. Megint más sok kérdést tesz fel, de kevés saját gondolatot oszt meg.

A jó beszélgetési készség tehát nem azt jelenti, hogy minden helyzetben magabiztosan és hibátlanul kommunikálunk. Sokkal inkább azt, hogy többféle eszköz áll rendelkezésünkre, és képesek vagyunk alkalmazkodni a helyzethez és a másik emberhez.

Miért fontosak a beszélgetési készségek?

A beszélgetések során nemcsak információkat adunk át egymásnak. Kapcsolatot teremtünk, bizalmat építünk, érdeklődést mutatunk, és visszajelzést adunk arról is, hogy mennyire figyelünk a másikra.

A jól működő beszélgetési készségek segíthetnek:

könnyebben ismerkedni,
magabiztosabban mozogni társas helyzetekben,
mélyebb kapcsolatokat kialakítani,
jobban megérteni másokat,
csökkenteni a félreértéseket,
könnyebben együttműködni,
és kellemesebb légkört teremteni a hétköznapi kommunikációban.

A gyenge beszélgetési készségek ezzel szemben gyakran nem látványos hibákban jelennek meg. Inkább abban, hogy a beszélgetések rendre felszínesek maradnak, gyorsan elakadnak, vagy egyik fél sem érzi igazán, hogy meghallgatták.

A beszélgetési készségek legfontosabb területei

A jó beszélgetések több kisebb készségből épülnek fel. Ezek közül néhány különösen fontos.

Beszélgetés kezdeményezése

Sokak számára az első mondat jelenti a legnagyobb nehézséget. Mit mondjak? Miről kérdezzek? Nem leszek tolakodó?

A legtöbb hétköznapi helyzetben azonban nem különleges vagy eredeti nyitómondatra van szükség. Gyakran maga a közös helyzet kínál természetes kiindulópontot.

Egy eseményen például meg lehet kérdezni: „Te voltál már korábban itt?”

Munkahelyen: „Mióta dolgozol ezen a területen?”

Egy tanfolyamon: „Miért ezt a képzést választottad?”

A beszélgetésindítás egyik fontos készsége tehát az, hogy észrevegyük az adott helyzetben kínálkozó kapcsolódási pontokat.

Small talk: a könnyed beszélgetés szerepe

A small talk hétköznapi, könnyed társalgást jelent olyan témákról, amelyek nem túl személyesek.

Sokan felszínesnek érzik, pedig fontos szerepe van az emberi kapcsolatokban.

Segít abban, hogy két ember kapcsolatot teremtsen anélkül, hogy rögtön személyes témákba kellene belemenniük.

Tipikus small talk témák lehetnek:

az adott esemény,
utazás,
munka,
hobbi,
időjárás,
környezet,
filmek,
sorozatok,
közös ismerősök.

A small talk gyakran csak az első lépés. Ha megjelenik egy közös érdeklődési pont, a beszélgetés természetesen válhat mélyebbé.

A témáról részletesebben a small talk útmutatóban olvashatsz.

Kérdezéstechnika

A kérdezés a beszélgetések egyik legfontosabb eszköze.

A jó kérdések nemcsak információt kérnek, hanem megmutatják azt is, hogy érdekel bennünket a másik ember mondanivalója.

A kérdések között érdemes különbséget tenni.

A zárt kérdések rövid válaszokat eredményeznek: „Szereted a munkádat?”

A nyitott kérdések több lehetőséget adnak: „Mit szeretsz legjobban a munkádban?”

A továbbvivő kérdések pedig arra épülnek, amit a másik már elmondott: „Azt mondtad, nemrég váltottál munkahelyet. Miért döntöttél a váltás mellett?”

Ez utóbbi különösen fontos beszélgetési készség, mert segít elkerülni azt, hogy a párbeszéd véletlenszerű kérdések sorozatává váljon.

A különböző kérdéstípusokat és használatukat részletesebben a kérdezéstechnika témájánál vesszük végig.

Aktív hallgatás

A beszélgetési készségek közül az egyik legfontosabb a hallgatás. Nem egyszerűen arról van szó, hogy nem beszélünk, amíg a másik mond valamit. Az aktív hallgatás során megpróbáljuk valóban követni a másik ember gondolatmenetét.

Ennek része lehet:

a szemkontaktus,
a visszakérdezés,
az elhangzottak összefoglalása,
a félbeszakítás kerülése,
a nonverbális visszajelzés,
és annak jelzése, hogy értjük, amit a másik mond.

Az aktív hallgatás különösen fontos akkor, amikor személyesebb vagy érzelmileg jelentős témáról van szó.

Részletes útmutatónkban külön foglalkozunk az aktív hallgatás technikáival.

Aktív figyelem

Hallgatni és figyelni nem ugyanaz. Lehet úgy is csendben maradni, hogy közben a gondolataink teljesen máshol járnak. Az aktív figyelem azt jelenti, hogy mentálisan is jelen vagyunk a beszélgetésben.

Ez többek között abban jelenhet meg, hogy:

félretesszük a telefont,
figyeljük a másik arckifejezését,
észrevesszük a hangsúlyokat,
emlékszünk a korábban elhangzott részletekre,
és ezekre később is vissza tudunk utalni.

Az aktív figyelem nemcsak a beszélgetés gördülékenységét segíti, hanem azt is befolyásolja, hogy a másik mennyire érzi magát meghallgatva.

Figyelmes hallgatás

A figyelmes hallgatás egyik fontos része annak felismerése, hogy a másik embernek mire van szüksége. Nem minden elmesélt problémára kell megoldást adni.

Ha valaki azt mondja: „Nagyon nehéz hetem volt.”

Nem feltétlenül az a legjobb válasz: „Akkor szerintem ezt kellene csinálnod.”

Lehet, hogy sokkal többet jelent: „Mi történt?” vagy: „Mi volt benne a legnehezebb?”

A figyelmes hallgatás tehát nemcsak technika, hanem annak érzékelése is, mikor kell kérdezni, mikor érdemes véleményt mondani, és mikor elegendő egyszerűen jelen lenni.

Erről külön a figyelmes hallgatás témájában olvashatsz részletesebben.

A beszélgetés fenntartása

Egy beszélgetést elindítani sokszor könnyebb, mint fenntartani. A társalgások gyakran azért akadnak el, mert a felek túl gyorsan ugranak egyik témáról a másikra.

Ha valaki például megemlíti, hogy nemrég Olaszországban járt, abból számtalan további téma nyílhat:

hol járt,
mi tetszett neki,
milyen volt az étel,
mennyire beszélt olaszul,
visszamenne-e,
melyik helyet ajánlaná.

Nem szükséges tehát folyamatosan új témákat kitalálni.

A beszélgetés fenntartásának egyik legfontosabb készsége az, hogy felismerjük a másik mondandójában rejlő újabb kapcsolódási pontokat.

Erről részletesebben a beszélgetés fenntartása című útmutatóban olvashatsz.

A jó beszélgetés nem interjú

Az egyik gyakori kommunikációs hiba, amikor valaki megtanul kérdezni, majd túlzásba viszi.

„Hol dolgozol?” „Mióta?” „Szereted?” „Hol laksz?” „Mióta élsz ott?”

A beszélgetés ilyenkor könnyen kihallgatásnak érződhet.

A természetes társalgásban három elem váltakozik:

kérdés → válasz → reakció.

Például:

„Nemrég költöztünk Pécsre.”

„Tényleg? Én mindig szerettem azt a várost. Miért pont Pécset választottátok?”

Ebben már nemcsak kérdés van, hanem saját reakció és kapcsolódás is.

A beszélgetési készség része tehát az is, hogy ne csak információt szerezzünk a másikról, hanem önmagunkból is megmutassunk valamit.

Beszélni és hallgatni: hogyan találjuk meg az egyensúlyt?

Nincs olyan szabály, hogy egy jó beszélgetésben mindkét félnek pontosan ugyanannyit kell beszélnie.

Vannak helyzetek, amikor az egyik ember többet mesél. Máskor a másik.

A problémát inkább a tartós egyoldalúság jelenti.

Érdemes időnként megfigyelni:

rendszeresen én viszem a beszélgetést?
hagyok időt a másiknak?
érdeklődöm az ő gondolatai iránt?
vagy inkább én maradok háttérben, és szinte csak kérdezek?

A jó beszélgetésben mindkét embernek van tere.

Hogyan mélyülhet el egy beszélgetés?

A legtöbb új kapcsolatban a beszélgetés kevésbé személyes témákkal indul.

Például:

„Mit dolgozol?”

Innen azonban további szintek nyílhatnak.

„Szereted?”

„Miért ezt a pályát választottad?”

„Mindig ezt szeretted volna csinálni?”

„Mi a legjobb benne számodra?”

A beszélgetés tehát gyakran fokozatosan halad:

tények → vélemények → tapasztalatok → érzések → személyesebb gondolatok.

Nem minden beszélgetésnek kell mélyre jutnia. Egy rövid, könnyed társalgás is teljesen értékes lehet.

A fontos inkább az, hogy ne erőltessük a személyességet gyorsabban, mint ahogy a kapcsolat természetesen alakul.

Beszélgetési készségek különböző élethelyzetekben

Ugyanazok az alapvető készségek sokféle helyzetben használhatók, de nem mindig pontosan ugyanúgy.

Ismerkedéskor – Ilyenkor különösen fontos a beszélgetés kezdeményezése, a small talk és a közös témák megtalálása.

Baráti kapcsolatokban – A figyelmes hallgatás és a kölcsönös önfeltárás válik hangsúlyosabbá.

Párkapcsolatban – Nemcsak az információcsere számít, hanem az érzelmekről, igényekről és problémákról folytatott beszélgetés is.

Munkahelyen – A beszélgetési készségek segítenek kapcsolatot építeni, együttműködni, információt szerezni és tisztázni a félreértéseket.

Idegenekkel – A helyzethez kapcsolódó témák és a small talk teszik könnyebbé az első kapcsolódást.

Mi nehezítheti meg a beszélgetést?

A kommunikáció természetesen nem mindig gördülékeny.

Néhány gyakori akadály:

szorongás,
túlzott önfigyelés,
attól való félelem, hogy „nem tudunk mit mondani”,
a csend kellemetlennek érzése,
az állandó megfelelési kényszer,
túl sok kérdés,
túl kevés érdeklődés,
félbeszakítás,
telefonhasználat,
vagy az, hogy a saját válaszunkat tervezzük ahelyett, hogy figyelnénk.

Érdemes ezeket nem személyiségjegyként kezelni.

A „nem vagyok jó beszélgető” helyett pontosabb lehet azt mondani: „Nehezen kezdeményezek.” vagy: „Túl gyorsan váltok témát.” vagy: „Nehezen viselem a csendet.”

Így már egy konkrét készség jelenik meg, amely fejleszthető.

Hogyan fejleszthetők a beszélgetési készségek?

A beszélgetés fejlesztéséhez nincs feltétlenül szükség különleges gyakorlatokra. A hétköznapi helyzetek önmagukban is rengeteg gyakorlási lehetőséget adnak.

Gyakorold a továbbkérdezést! Amikor valaki mond valamit, próbálj még egy kapcsolódó kérdést feltenni.
Figyelj tudatosan! Egy beszélgetés során időnként tedd fel magadnak: „Valóban arra figyelek, amit mond, vagy már a saját válaszomat tervezem?”
Hagyj időt a másiknak! Nem kell minden csendet azonnal kitölteni. Néha néhány másodperc elegendő ahhoz, hogy a másik továbbgondolja és folytassa a mondandóját.
Reagálj, ne csak kérdezz! Ha valaki elmesél valamit, jelezd, mit gondolsz vagy érzel vele kapcsolatban.
Ossz meg saját dolgokat is! A kölcsönösséghez szükség van arra, hogy ne csak kérdezz, hanem te is megmutass magadból valamit.
Figyeld meg a mintáidat! Egy-egy beszélgetés után érdemes végiggondolni: Mi ment könnyen? Hol akadtunk el? Volt olyan rész, ahol különösen jól kapcsolódtunk? Ez nem önkritika, hanem gyakorlás.

Milyen sorrendben érdemes fejleszteni a beszélgetési készségeket?

Ha több területen is bizonytalan vagy, nem érdemes mindent egyszerre gyakorolni.

Jó kiindulópont lehet ez a sorrend:

aktív figyelem,
hallgatás,
továbbvivő kérdések,
beszélgetés fenntartása,
small talk és beszélgetésindítás.

Ennek egyszerű oka van.

Ha jól figyelsz, könnyebb észrevenni, mire érdemes rákérdezni. Ha tudsz kérdezni és reagálni, könnyebb fenntartani a beszélgetést. Ha ezek már természetesebben működnek, az új beszélgetések kezdeményezése is kevésbé tűnhet bizonytalannak.

Hogyan beszélgessünk? – A jó beszélgetés alapjai

Ha átfogóan szeretnéd megérteni, hogyan épül fel egy természetes beszélgetés a kezdeményezéstől a mélyebb kapcsolódásig, olvasd el a Hogyan beszélgessünk? – A jó beszélgetés és kommunikáció alapjai című útmutatónkat.

Ebben többek között szó van:

a beszélgetések elindításáról,
a kérdések szerepéről,
a small talkról,
a hallgatásról,
a témák továbbviteléről,
a kínos csendek kezeléséről,
és a beszélgetések természetes lezárásáról.

A beszélgetés nem teljesítmény

Talán az egyik legfontosabb felismerés, hogy egy beszélgetés nem vizsgahelyzet.

Nem kell különösen szellemesnek, érdekesnek vagy gyorsnak lenni.

Nem szükséges minden csendet kitölteni.

Nem kell minden mondatra tökéletes választ adni.

A jó beszélgetési készségek sokkal inkább arról szólnak, hogy képesek vagyunk jelen lenni, figyelni, kérdezni, reagálni és teret hagyni a másik embernek.

Ezek pedig tanulható készségek.

Gyakori kérdések a beszélgetési készségekről

Mitől lesz valaki jó beszélgetőpartner?

A jó beszélgetőpartner általában figyelmes, érdeklődő, nem uralja folyamatosan a beszélgetést, és képes reagálni arra, amit a másik mond.

Miért nem tudok beszélgetést fenntartani?

Ennek több oka lehet. Előfordulhat, hogy túl sok zárt kérdést teszel fel, túl gyorsan váltasz témát, vagy nem használod ki a másik válaszaiban rejlő kapcsolódási lehetőségeket.

Mit tegyek, ha nem jut eszembe beszédtéma?

Nem feltétlenül kell új témát keresni. Próbálj visszakérdezni arra, amit a másik korábban mondott, vagy térj vissza egy már érintett témához.

Hogyan kezdjek beszélgetést?

A legegyszerűbb, ha a közös helyzetből indulsz ki. Egy helyszín, esemény, közös tevékenység vagy körülmény természetes beszélgetésindító lehet.

Miért fontos a kérdezés?

A kérdések érdeklődést mutatnak, új információkat hoznak a beszélgetésbe, és segítenek továbbvinni a témát.

Mi a különbség a hallgatás és az aktív hallgatás között?

Egyszerű hallgatáskor nem beszélünk, amíg a másik mond valamit. Aktív hallgatáskor tudatosan követjük a mondandóját, visszakérdezünk, reagálunk és visszajelzéseket adunk.

Mi a small talk szerepe?

A small talk segít biztonságos, könnyed kapcsolatot teremteni olyan emberekkel, akiket még nem ismerünk jól. Gyakran ebből alakulnak ki mélyebb beszélgetések.

Hogyan kerüljem el, hogy a beszélgetés kihallgatás legyen?

Ne csak kérdezz. Reagálj a válaszokra, ossz meg saját tapasztalatokat és véleményeket is.

Kell kerülni a csendet?

Nem. A rövid csendek természetesek. Nem szükséges minden pillanatot beszéddel kitölteni.

Mit jelent az aktív figyelem?

Az aktív figyelem azt jelenti, hogy mentálisan is jelen vagyunk a beszélgetésben, nemcsak fizikailag. Figyelünk a szavakra, a hangsúlyokra és a nonverbális jelzésekre is.

Hogyan lehet mélyebb beszélgetést kialakítani?

A mélyebb beszélgetések általában fokozatosan alakulnak ki. A tényekről szóló kérdésektől el lehet jutni véleményekhez, tapasztalatokhoz és személyesebb gondolatokhoz, ha ehhez mindkét fél nyitott.

Lehet jó beszélgető valaki, aki introvertált?

Természetesen. A jó beszélgetési készség nem függ attól, hogy valaki mennyire beszédes. Az introvertált emberek gyakran kifejezetten jó hallgatók és mély beszélgetőpartnerek.

Mi a legfontosabb beszélgetési készség?

Nincs egyetlen univerzális válasz, de az aktív figyelem jó alapnak tekinthető. Ha valóban figyelsz a másikra, könnyebb kérdezni, reagálni és természetesen továbbvinni a beszélgetést.