FÜGGŐSÉGEK – FELISMERÉS ÉS SEGÍTSÉG

A függőségről sokaknak elsőként az alkohol, a dohányzás vagy a kábítószer jut eszébe. Pedig függővé nemcsak valamilyen szertől válhatunk. Ugyanúgy elveszíthetjük a kontrollt a telefonhasználat, az internet, a közösségi média, a szerencsejáték vagy akár a munka felett.

Sőt, olyan kapcsolatba is kerülhetünk, amelyben annyira függünk a másik ember jelenlététől, szeretetétől vagy visszajelzéseitől, hogy közben fokozatosan háttérbe szorítjuk saját szükségleteinket.

Éppen ezért a függőség határa nem egyszerűen ott húzódik, hogy valamit gyakran csinálunk.

Sokat használni a telefont még nem feltétlenül telefonfüggőség. Sokat dolgozni önmagában nem munkafüggőség. És az sem jelent érzelmi függőséget, ha nagyon fontos számunkra a párkapcsolatunk. A lényeg inkább az,

milyen szerepet tölt be az adott viselkedés az életünkben, mennyire tudjuk irányítani, és mi történik akkor, amikor megpróbáljuk csökkenteni vagy abbahagyni.

Ezen az oldalon a függőségek legfontosabb formáit vesszük végig: megmutatjuk, hogyan alakulhatnak ki, milyen jelek utalhatnak problémára, és merre érdemes továbbindulni, ha saját magad vagy valaki más viselkedése miatt kezdtél el foglalkozni a témával.

Mit jelent a függőség?

A függőség leegyszerűsítve olyan állapot, amelyben egy szer használata vagy egy viselkedés egyre nagyobb szerepet kap az ember életében, miközben az irányítás egyre nehezebbé válik.

Gyakran éppen ezért nem könnyű észrevenni a kialakulását.

Ritkán történik egyik napról a másikra. Sokkal jellemzőbb, hogy egy eredetileg ártalmatlan, kellemes vagy valamilyen problémára megoldást jelentő viselkedés fokozatosan válik egyre fontosabbá.

Lehet például, hogy valaki eleinte csak kikapcsolódásként görgeti esténként a közösségi médiát. Később már automatikusan előveszi a telefonját minden üres pillanatban, majd azt veszi észre, hogy napi több órát tölt vele, későn fekszik le miatta, és hiába szeretné csökkenteni a használatát, újra és újra visszatér hozzá.

Hasonló folyamat egészen más területeken is kialakulhat.

A függőségre többek között az utalhat, ha:

• erős késztetést érzel az adott tevékenység iránt;
• egyre nehezebben tudod szabályozni, mikor kezded el és mikor hagyod abba;
• rendszeresen többet foglalkozol vele, mint eredetileg tervezted;
• sikertelenül próbálod csökkenteni vagy abbahagyni;
• egyre több időt és figyelmet vesz el más dolgoktól;
• a viselkedés miatt romlik az alvásod, a munkád, a tanulásod vagy valamelyik kapcsolatod;
• akkor is folytatod, amikor már látod a negatív következményeket;
• nyugtalan, ingerlékeny vagy feszült leszel, amikor nem férsz hozzá;
• titkolni vagy kisebbíteni kezded a problémát.

Egyetlen jel természetesen még nem bizonyít függőséget. Inkább azt érdemes megfigyelni, hogy mennyire vált tartóssá a kontrollvesztés, és mekkora hatással van az életedre.

Ha először szeretnéd megérteni a jelenséget, kezdd a Függőség – teljes útmutatóval, majd olvasd el külön azt is, mit jelent a függőség, illetve melyek lehetnek a függőség jelei.

Miért alakul ki függőség?

Nincs egyetlen olyan személyiségtípus vagy élethelyzet, amely automatikusan függőséghez vezetne.

A háttérben általában több tényező találkozik.

Szerepet játszhatnak biológiai sajátosságok, öröklött hajlamok, a jutalmazási rendszer működése, családi minták, társas környezet, tartós stressz, szorongás, magány, nehéz élethelyzetek vagy az érzelmek szabályozásának nehézségei.

Az adott viselkedés ráadásul sokszor valamilyen funkciót tölt be.

Segíthet rövid időre elterelni a figyelmet egy problémáról. Csökkentheti a feszültséget. Izgalmat adhat. Megnyugtathat. Segíthet elkerülni az unalmat vagy a magányt. A közösségi média visszajelzéseket adhat, a játék sikerélményt, a munka pedig az eredményesség és a nélkülözhetetlenség érzését.

Ez azért fontos, mert ha csak magát a viselkedést próbáljuk megszüntetni, miközben nem értjük meg, milyen szükségletet elégített ki, könnyen marad egy üres hely a rendszerben.

Éppen ezért érdemes külön foglalkozni a függőség kialakulásának okaival is.

És mi köze mindehhez a dopaminnak?

A függőségekről szóló internetes tartalmakban szinte elkerülhetetlenül előkerül a dopamin. Gyakran azonban túlságosan leegyszerűsítve.

A dopamin nem egyszerűen valamiféle „boldogsághormon”, amelyből túl sokat kapunk a telefonunktól vagy a közösségi médiától. Többek között a motivációban, a tanulásban, a jutalom előrejelzésében és bizonyos viselkedések megerősítésében is szerepet játszó ingerületátvivő anyag.

Ez segít megérteni azt is, miért válhatnak bizonyos jutalmazó viselkedések újra és újra vonzóvá.

Ha érdekel a háttérfolyamat, külön útmutatónkban részletesen foglalkozunk azzal, mi a dopamin, hogyan befolyásolja a viselkedésünket, és mit jelent valójában az úgynevezett dopaminfüggőség.

A függőségek nem egyformák

A hétköznapi szóhasználatban nagyon sok mindent nevezünk függőségnek, de szakmai értelemben nem minden erős szokás vagy túlzott viselkedés tekinthető önálló függőségi zavarnak.

Ettől függetlenül egy viselkedés akkor is komoly problémává válhat, ha nincs rá külön diagnosztikai címke.

A könnyebb eligazodás érdekében ezen az oldalon négy nagy témakörben foglalkozunk a kérdéssel.

Ha azért érkeztél erre az oldalra, mert még nem tudod pontosan, hogy amit magadon vagy valaki máson tapasztalsz, függőségnek számít-e, érdemes innen indulnod.

A Függőség általában témakörben végigvesszük a legalapvetőbb kérdéseket:

• mit jelent a függőség;
• hogyan alakul ki;
• melyek lehetnek a figyelmeztető jelei;
• hogyan különböztethető meg egy erős szokástól;
• hogyan lehet változtatni rajta;
• és miért fordulhat elő visszaesés még akkor is, amikor valaki valóban szeretne változtatni.

Honnan tudhatod, hogy függő vagy?

Erre nincs olyan egyszerű szabály, hogy napi hány perc, hány alkalom vagy milyen mennyiség felett beszélhetünk függőségről.

Hasznosabb kérdés lehet például:

• Én döntöm el, hogy mikor csinálom, vagy egyre gyakrabban érzem azt, hogy muszáj megtennem?
• Ugyanilyen fontos kérdések lehetnek:
• Meg tudnád állni?
• Megpróbáltad már csökkenteni?
• Sikerült?
• Mi történik, amikor nem csinálhatod?
• Elhanyagolsz miatta más dolgokat?
• Folytatod annak ellenére, hogy már látod a káros következményeit?

Ha ezek közül több kérdésre is aggasztó választ adsz, érdemes részletesebben elolvasnod A függőség jelei – honnan tudhatod, hogy függő vagy? című útmutatónkat. Az önvizsgálathoz a Függőségteszt is adhat támpontokat, de egy internetes teszt természetesen nem helyettesíti a szakember által végzett állapotfelmérést vagy diagnózist.

Le lehet szokni egy függőségről?

Igen, de a változás sokszor összetettebb annál, mint hogy „holnaptól nem csinálom”.

A függőségi viselkedésekhez szokások, környezeti ingerek, érzelmek, gondolatok és jutalmazó mechanizmusok kapcsolódhatnak. Ezért gyakran nem pusztán az adott viselkedést kell megszüntetni, hanem azt a rendszert is át kell alakítani, amely újra és újra fenntartja.

A Hogyan lehet leszokni egy függőségről? című cikkben részletesen végigvesszük ezt a folyamatot.

Ha pedig nem függőségről, hanem egy olyan berögzült viselkedésről van szó, amelyen szeretnél változtatni, a Hogyan szokjunk le egy káros szokásról? útmutató lehet jobb kiindulópont.

Viselkedési függőségek

A függőséghez nem feltétlenül szükséges valamilyen szer.

Bizonyos viselkedések is olyan erősen beépülhetnek az életünkbe, hogy fokozatosan elveszítjük felettük a kontrollt.

Különösen megtévesztő lehet, hogy ezek közül sok teljesen hétköznapi tevékenység.

Mindannyian használunk telefont. Dolgozunk. Internetezünk. Sokan játszanak videojátékokkal vagy használják a közösségi médiát.

A kérdés ismét nem pusztán az, hogy mennyit, hanem az is, hogy hogyan.

Telefonfüggőség

„Csak megnézem, hány óra van.”

Néhány perccel később pedig már egy alkalmazást görgetünk anélkül, hogy tudnánk, eredetileg miért vettük elő a telefont.

Az okostelefon különleges helyzetben van, mert rengeteg különböző jutalmazó tevékenységet egyetlen eszközön érhetünk el: közösségi médiát, videókat, híreket, játékokat, üzeneteket és szinte végtelen mennyiségű új információt.

Ha úgy érzed, túl sokszor nyúlsz automatikusan a készülékedért, olvasd el a Telefonfüggőség: jelei és kezelése című útmutatónkat.

Internetfüggőség

Az internet használata ma már szinte elkerülhetetlen, ezért különösen nehéz meghúzni a problémás használat határát.

Nem feltétlenül az a cél, hogy minél kevesebbet legyünk online. Inkább azt kell megvizsgálni, hogy az internethasználat elkezdi-e kiszorítani az alvást, a személyes kapcsolatokat, a munkát, a tanulást, a mozgást vagy más fontos tevékenységeket.

Az Internetfüggőség című cikkünkben részletesebben bemutatjuk a problémás internethasználat jeleit és a változtatás lehetőségeit.

Közösségi média-függőség

Miért nézzük meg újra az értesítéseket, amikor néhány perce már ellenőriztük őket?

Miért olyan nehéz abbahagyni a görgetést?

A közösségi platformok folyamatosan új információt és társas visszajelzéseket kínálnak. Emiatt könnyen kialakulhat egy olyan használati minta, amelyben már nem tudatos döntésből nyitjuk meg az alkalmazást.

A Közösségi média-függőség témájában azt járjuk körül, mikor válik problémássá a használat, és hogyan lehet visszaszerezni felette a kontrollt.

Játék- és szerencsejáték-függőség

A játék szórakozás és kikapcsolódás lehet. Bizonyos esetekben azonban a játék válhat az élet egyik központi tevékenységévé, miközben háttérbe szorulnak a kapcsolatok, a tanulás, a munka vagy más elfoglaltságok.

A Játékfüggőség című útmutatóban ennek jeleivel és hátterével foglalkozunk.

Különösen komoly következményei lehetnek a szerencsejáték-függőségnek, hiszen a lelki és kapcsolati problémák mellett jelentős anyagi veszteségeket is okozhat.

Munkafüggőség

A sok munka és a munkafüggőség nem ugyanaz.

Vannak időszakok, amikor egy projekt, vállalkozás vagy élethelyzet miatt átmenetileg többet dolgozunk. A munkafüggőségnél azonban a munka iránti belső kényszer és a leállás nehézsége válik meghatározóvá.

Az ember akkor is dolgozik, amikor már nincs rá valódi szükség, nehezen pihen, bűntudata lehet a tétlenség miatt, és a munka fokozatosan kiszoríthatja életének más területeit.

A témát részletesen a Munkafüggőség – mit jelent és hogyan alakul ki? című cikkben járjuk körül.

Ha ezek valamelyike érint, a Viselkedési függőségek – teljes útmutató segítségével átfogóbban is megismerheted ezt a területet.

Kapcsolati és érzelmi függőségek

Szeretni valakit, kötődni hozzá és igényelni a közelségét teljesen természetes.

Az egészséges kapcsolatban azonban két önálló ember kapcsolódik egymáshoz. Nem kell feladniuk önmagukat azért, hogy megtartsák a másikat.

A problémás érzelmi függőségben ezzel szemben a kapcsolat elvesztésének lehetősége olyan erős félelmet kelthet, hogy az ember saját igényeit, határait vagy akár értékeit is rendszeresen háttérbe szorítja.

Megjelenhet például:

• túlzott alkalmazkodás;
• állandó megerősítésigény;
• erős elhagyástól való félelem;
• nehézség az egyedülléttel;
• féltékenység;
• a másik hangulatának folyamatos figyelése;
• saját szükségletek háttérbe szorítása;
• vagy az az érzés, hogy „nélküle nem tudok létezni”.

Érzelmi függőség

Az érzelmi függőségben az önértékelés és a biztonságérzet túlságosan erősen kapcsolódhat egy másik ember jelenlétéhez, szeretetéhez vagy visszajelzéséhez.

Az Érzelmi függőség párkapcsolatban című cikkben a legjellemzőbb mintákat mutatjuk be, míg a Miért alakul ki érzelmi függőség? útmutató a lehetséges pszichológiai hátteret vizsgálja.

Társfüggőség

A társfüggőség fogalmát sokféleképpen használjuk. Általában olyan kapcsolati működésre utal, amelyben valaki túlzottan a másik ember problémáira, szükségleteire vagy viselkedésére koncentrál, miközben saját szükségleteit háttérbe szorítja.

Gyakori lehet a megmentő szerep, a túlzott felelősségvállalás és a személyes határok elmosódása.

Ha szeretnéd felismerni ezeket a mintákat, kezdd a Társfüggőség című cikkünkkel. Ha pedig már azt keresed, hogyan lehet változtatni, olvasd el a Hogyan lehet kilépni a társfüggőségből? útmutatót.

A témához tartozó cikkeinket a Kapcsolati és érzelmi függőségek – teljes útmutatóban találod meg egy helyen.

Rossz szokás vagy függőség?

Nem minden nehezen megváltoztatható szokás függőség.

Ez fontos különbség.

Ha minden rendszeresen ismételt vagy számunkra kellemetlen viselkedést függőségnek nevezünk, a fogalom elveszíti a jelentését.

Lehet rossz szokás például, hogy esténként automatikusan nassolunk, túl sokáig nézzük a televíziót vagy minden szabad percben ellenőrizzük az e-mailjeinket. Ezek is okozhatnak problémát, de nem feltétlenül jelentenek függőséget.

A függőség esetében jellemzően erősebb a kontrollvesztés, a késztetés, illetve annak ellenére fennmarad a viselkedés, hogy az ember érzékeli annak jelentős negatív következményeit.

Ha inkább egy berögzült viselkedéseden szeretnél változtatni, olvasd el a Rossz szokások kialakulása és megváltoztatása című cikkünket.

Miért kezdjük újra, ha egyszer már abbahagytuk?

A változás ritkán tökéletesen egyenes vonal.

Valaki hetekig, hónapokig vagy akár hosszabb ideig képes lehet kerülni egy problémás viselkedést, majd egy stresszes időszakban újra visszatér hozzá.

Ilyenkor könnyű arra jutni:

„Minden eddigi erőfeszítésem hiábavaló volt.”

Pedig a visszaesésből sokszor fontos információt lehet nyerni.

Mi előzte meg?

Milyen helyzetben történt?

Milyen érzések jelentek meg?

Mi hiányzott ahhoz, hogy másképp reagálj?

Melyik régi automatizmus aktiválódott?

A visszaesést ezért nem érdemes pusztán akaraterőhiányként értelmezni. Sokkal hasznosabb megérteni azt a folyamatot, amely visszavezette az embert a korábbi viselkedéshez.

Erről részletesen A visszaesés pszichológiája: miért kezdjük újra? című cikkben olvashatsz.

Honnan tudhatod, hogy segítségre van szükséged?

Nem kell megvárnod, amíg egy probléma teljesen átveszi az irányítást az életed felett.

Szakember segítségét különösen érdemes megfontolni, ha a viselkedésed vagy szerhasználatod miatt:

• ismételten elveszíted a kontrollt;
• több sikertelen változtatási kísérleted volt;
• romlik a munkád vagy a tanulmányi teljesítményed;
• konfliktusaid vannak a környezeteddel;
• egyre inkább elszigetelődsz;
• pénzügyi problémáid keletkeznek;
• veszélyezteted saját magadat vagy másokat;
• jelentősen romlik a testi vagy lelki állapotod;
• vagy egyszerűen azt érzed, egyedül már nem tudod megoldani a helyzetet.

Nem szükséges azonban kipipálnod egy bizonyos számú tünetet ahhoz, hogy segítséget kérj.

Ha egy probléma tartósan szenvedést okoz, már önmagában is elegendő ok lehet arra, hogy beszélj valakivel.

A Honnan tudom, hogy segítségre van szükségem? című cikkünk ebben segít eligazodni.

Pszichológus vagy pszichiáter?

Sokan azért halogatják a segítségkérést, mert egyszerűen nem tudják, kihez kellene fordulniuk.

Pszichológushoz?

Pszichiáterhez?

Addiktológiai szakemberhez?

Esetleg elsőként a háziorvoshoz?

A megfelelő szakember attól is függ, milyen problémáról, milyen súlyosságról és milyen tünetekről van szó.

A Pszichológus vagy pszichiáter? Mi a különbség? című útmutató segít megérteni a két szakma közötti alapvető különbségeket. Ha már pszichológust keresel, a Hogyan válasszunk pszichológust? című cikkünk ad további szempontokat.

Ha pedig maga az első találkozás bizonytalanságot okoz, olvasd el azt is, mi történik az első pszichológiai ülésen.

Segítséget kérni néha maga az első nehéz lépés

Kívülről könnyű azt mondani:

„Miért nem kér egyszerűen segítséget?”

Belülről azonban egészen más lehet a helyzet.

Az ember szégyellheti a problémáját. Félhet attól, mit gondolnak róla. Meggyőzheti magát arról, hogy még nincs akkora baj. Reménykedhet abban, hogy majd egyedül megoldja. Vagy egyszerűen nem tudja, hogyan mondja ki először:

„Segítségre van szükségem.”

Ezért külön foglalkozunk azzal is, hogyan kérjünk segítséget, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.

A Lelki elsősegély és segítségkérés – teljes útmutatóban egy helyen találod meg az ehhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Mit tehetsz, ha nem te vagy érintett?

Néha nem saját magunk miatt kezdünk el olvasni a függőségekről.

Lehet, hogy a párunk, gyermekünk, szülőnk, barátunk vagy más hozzánk közel álló ember miatt aggódunk.

Ilyenkor különösen nehéz megtalálni az egyensúlyt a segítség és a másik ember feletti kontroll között.

Fontos lehet meghallgatni, ítélkezés nélkül beszélgetni vele, jelezni az aggodalmunkat és támogatni abban, hogy megfelelő segítséget találjon.

Ugyanakkor nem tudunk egy másik felnőtt ember helyett felépülni.

A támogatás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden következménytől megvédjük, helyette oldjuk meg a problémákat vagy teljes felelősséget vállalunk érte.

Ha valaki miatt aggódsz, olvasd el a Hogyan támogassunk valakit, aki lelkileg nehéz helyzetben van? és a Mit mondjunk annak, aki rosszul van lelkileg? című útmutatóinkat.

Ha azonnali segítségre van szükség

Vannak helyzetek, amikor nem érdemes egy következő cikk elolvasására vagy egy későbbi időpontra várni.

Ha valaki közvetlen veszélyben van, súlyos krízishelyzet alakult ki, önmagában vagy másban kárt tehet, illetve sürgős egészségügyi ellátásra lehet szüksége, azonnali segítséget kell kérni.

A Lelki elsősegély – mit tehetsz krízishelyzetben? című oldalunkon külön összegyűjtöttük, hogyan lehet felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben sürgős segítség szükséges.

A függőségből való felépülés nem pusztán akaraterő kérdése

A függőséggel kapcsolatban az egyik legkárosabb leegyszerűsítés, hogy:

„Ha tényleg akarná, egyszerűen abbahagyná.”

A döntés természetesen fontos része lehet a változásnak, de önmagában nem feltétlenül elég.

A tartós változáshoz szükség lehet a kiváltó helyzetek felismerésére, a környezet átalakítására, új megküzdési stratégiák kialakítására, társas támogatásra és bizonyos esetekben szakember segítségére vagy egészségügyi kezelésre.

A cél pedig nem feltétlenül az, hogy valaki soha többé ne érezzen késztetést.

Sokkal inkább az, hogy újra legyen választása.

Hogy ne egy szer, egy képernyő, egy játék, egy munkaminta vagy egy kapcsolat határozza meg automatikusan, mit tesz.

Merre indulj tovább?

Ha még csak most próbálod megérteni, mi történik veled vagy valakivel a környezetedben, kezdd a Függőség általában – teljes útmutatóval. Itt megtalálod a függőség jelentését, kialakulásának okait, legfontosabb jeleit, valamint a változtatás és a leszokás alapjait.

Ha a problémád elsősorban a telefonhoz, internethez, közösségi médiához, játékhoz, szerencsejátékhoz vagy munkához kapcsolódik, folytasd a Viselkedési függőségek – teljes útmutatóval.

Ha inkább azt érzed, hogy egy kapcsolatban túlságosan függővé váltál a másik embertől, nehezen húzol határokat, vagy rendszeresen háttérbe szorítod saját szükségleteidet, a Kapcsolati és érzelmi függőségek – teljes útmutató lehet a megfelelő következő lépés.

Ha pedig már nem elsősorban magyarázatot keresel, hanem azt szeretnéd tudni, kihez fordulhatsz és hogyan kérhetsz segítséget, a Lelki elsősegély és segítségkérés – teljes útmutatóban folytasd.

Nem kell egyszerre mindent megértened és megoldanod. Az első lépés sokszor egyszerűen annak felismerése, hogy valami már nem úgy működik az életedben, ahogyan szeretnéd.

Gyakori kérdések a függőségekről

Mi számít függőségnek?

A függőség egyik fontos jellemzője a kontroll csökkenése: az ember nehezen tudja szabályozni a szer használatát vagy az adott viselkedést, és annak ellenére folytathatja, hogy az már jelentős negatív következményekkel jár. A pontos megítélés függ az adott problémától, ezért nem lehet minden függőségre egyetlen egyszerű szabályt alkalmazni.

Mi a különbség a rossz szokás és a függőség között?

Egy rossz szokást is lehet nehéz megváltoztatni, de függőségnél jellemzően erősebb a kontrollvesztés, a késztetés és a viselkedés negatív következmények ellenére történő folytatása. Nem minden gyakori vagy kellemetlen szokás jelent függőséget.

Minden gyakori telefonhasználat telefonfüggőség?

Nem. A telefonhasználattal töltött idő önmagában nem elegendő a probléma megítéléséhez. Fontosabb kérdés, hogy mennyire tudod kontrollálni a használatot, milyen funkciót tölt be, illetve okoz-e jelentős problémát az alvásban, kapcsolatokban, munkában vagy az élet más területén.

Lehet valaki internetfüggő?

Az internet túlzott vagy problémás használata valóban komoly életvezetési és pszichés problémákat okozhat. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni azt is, pontosan milyen online tevékenység vált kontrollálhatatlanná, például a játék, a közösségi média vagy más internetes viselkedés.

Mit jelent a társfüggőség?

A társfüggőség kifejezést általában olyan kapcsolati működés leírására használják, amelyben valaki túlzottan a másik szükségleteire, problémáira vagy viselkedésére összpontosít, miközben saját szükségletei és határai háttérbe kerülhetnek.

Mi az érzelmi függőség?

Érzelmi függőségről akkor beszélünk hétköznapi értelemben, amikor valakinek a biztonságérzete, önértékelése vagy lelki egyensúlya túlzottan függ egy másik személy jelenlététől és visszajelzéseitől. Nem az erős szeretet vagy kötődés önmagában jelent problémát.

Le lehet szokni egy függőségről?

A függőségek kezelhetők, és lehetséges tartós változást elérni. Hogy ehhez milyen módszer szükséges, az többek között a függőség típusától, súlyosságától, az esetleges társuló problémáktól és az egyéni élethelyzettől függ.

Miért esik vissza valaki?

A visszaesés hátterében állhat stressz, korábbi kiváltó helyzetekkel való találkozás, erős késztetés, érzelmi nehézség vagy a régi szokások aktiválódása. Ezért a tartós változás része lehet annak megtanulása is, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Érdemes segítséget kérni, ha a probléma tartós szenvedést okoz, egyedül nem sikerül változtatni rajta, vagy már érezhetően hatással van a kapcsolataidra, munkádra, tanulmányaidra vagy mindennapi működésedre. Nem szükséges megvárni, amíg a helyzet súlyossá válik.

Honnan tudom, hogy pszichológusra vagy pszichiáterre van szükségem?

Ez a tünetektől és azok súlyosságától függ. A pszichológus és a pszichiáter képzettsége, kompetenciája és az általuk alkalmazható kezelések eltérnek. Ha bizonytalan vagy, első lépésként háziorvos vagy megfelelő mentális egészségügyi szakember is segíthet a további ellátás megválasztásában.