A pozitív pszichológia a mindennapokban is bőkezű eszköztárat biztosít jóllétünkhöz. Számít, hogy mire gondolunk és mit teszünk: pozitív mentális hozzáállással és szokásokkal a teljesebb élet felé terelhetjük magunkat.
Miről olvashatsz ebben a cikkben?
1. Gyűjtsünk élményeket tárgyak helyett
Kultúránkban nagy hangsúlyt kapnak az anyagi javak, ennek ellenére a dolgok birtoklása nem tesz bennünket boldoggá, még akkor sem, ha a vásárlás pillanatában jó érzés tölt el bennünket.
A fizikai tárgyak hátrányokkal járnak, mert megszokjuk őket. Mihelyt elmúlik az újdonság varázsa, ugyanazok maradunk ugyanazokkal az érzésekkel, szükségletekkel és problémákkal.
Elvárásaink átalakulnak, a régi kocsinkhoz képest az új szuper, de idővel egy még jobbhoz fogjuk mérni. Ráadásul folyton összehasonlítgatjuk magunkat másokkal.
Mindig lesznek olyanok, akiknek szebb holmijaik lesznek, mint nekünk. Alkalmazkodunk: ahogy a körülmények megváltoznak, úgy igazodunk hozzájuk.
A vagyontárgyakkal szemben az emlékezetes élmények viszont nem veszítenek fényükből, mivel nem lehet őket ugyanúgy összehasonlítani. A tárgyakat egymás mellé tehetjük, de az élmények összehasonlítása értelmetlennek tűnik, értékük tartós hatással van boldogságunkra.
Az élmények identitásunk fontos részeivé válnak, és meghatározzák, hogyan látjuk önmagunkat. Ráadásul szeretünk is élményekre várni.
Vásárlásra várva rendszerint türelmetlenek vagyunk, a várakozás a nyaralásra vagy a szabadnapra viszont izgatottsággal tölt el bennünket.
Az élményekbe való befektetés tartós hatással van rövid és hosszú távú boldogságunkra, valamint a sikeresség érzésére.
2. Higgyünk magunkban!
Nem érhető el igazi fejlődés, ha szüntelenül megkérdőjelezzük haladási irányunkat és képességeinket. Ugyanakkor a legnagyobb kár, amit a kétely okoz, nem az, amit nem teszünk meg, hanem amivé nem válunk.
Személyiségünket kizárólag erőfeszítés, küzdelem és tanulás útján fejleszthetjük, amelyek közül egyiket sem vállaljuk, ha a kétely szavára hallgatunk.
A hit nem más, mint mély meggyőződés, átfogó bizalom és magabiztosság abban, amit igaznak gondolunk. A meggyőződés választás eredménye – eldöntjük, hogy hiszünk valamiben, aztán eltökélten tartjuk magunkat hozzá, megannyi ismeretlen dologgal szemben is.
Nem szabad azonban túlértékelnünk jelenlegi képességeinket és erőnket. Sőt a világon a legerősebb hit alázatos: „Hiszek benne, hogy képes vagyok megtanulni és kitalálni dolgokat.
Hiszem, hogy elegendő összpontosítással, befektetett idővel, erőfeszítéssel és elszántsággal el tudom sajátítani, ami ahhoz kell, hogy az legyek, akivé álmaim megvalósításának érdekében válnom kell.”
Ha azzal a hittel haladunk előre, hogy tanulással kihozhatjuk magunkból a maximumot, akkor a kételynek már nem marad hely.
3. Ne halogassunk!
Ha már régóta csak állunk és várunk, hogy önállóan belevágjunk valamibe, közeledjünk valakihez, magasabb pozíciót pályázzunk meg, új projektbe kezdjünk, igazán harcoljunk azért, amit a legjobban szeretnénk, a halogatás áll a háttérben.
A halogatás teszi a tettre kész embereket önmaguk fásult és jelentéktelen árnyékává.
Két rossz közül a halogatás a rosszabb – több álmot tört darabokra, mint amennyire a kétely valaha képes lenne.
Ugyanis attól még, hogy felébred bennünk a kétely, és nyomaszt, ha jó formában vagyunk, cselekedhetünk bátran és gyorsan. De semmit nem teszünk, ha a halogatás uralja a lelkiismeretünket.
A halogatás okozta félelem, fásultság és nemtörődömség ellenszere a határozott tett.
4. Ne burkolózzunk elkülönülésbe!
Akárhányszor megtagadjuk, hogy sebezhetőek vagy kedvesek legyünk, az elkülönülés lépett működésbe. Valahányszor azt érezzük, hogy körülöttünk mindenki ostoba, nem elég jó, nem méltó a bizalmunkra vagy a tiszteletünkre, az megint csak az elkülönülés műve.
Minden szociális szorongásunk és intoleranciánk az elkülönülésből ered – a magány, az érintkezés hiánya, a félelem vagy a mások iránt érzett düh az elménket és társadalmunkat megrontó mérgének tulajdonítható.
Mivel az elkülönülés nélkülözi a mások iránti empátiát és szimpátiát, akkor arat végső győzelmet, amikor már nem látjuk egymásban az embert – ha tárgyiasítjuk, elutasítjuk vagy figyelmen kívül hagyjuk a másik értékeit és jogait.
A szeretet az elkülönülés ellenszere. Melegsége szétárad az ereinkben, feltölti a köztünk lévő szakadékokat, miközben elsöpri az előítélet, düh és gyűlölet maradékát.
Minél inkább teret engedünk neki, annál több erőt ad. Ha megnyitjuk magunkat a szeretetre, elmossa a gonoszság és viszály mérgeit, és velük együtt a magányt is.
Te vagy a felelős a körülményeidért. Döntsd el, mit akarsz az élettől, aztán menj, és váltsd valóra! Tisztánlátás nélkül nincs változás, célok nélkül nincs fejlődés.
5. Fontos a támogató közeg
A leggyakoribb pont, ahol elakadhatunk, hogy azoknak az elismerésére vágyunk, akikben megbízunk, és akiket szeretünk. Mit tegyen az a nő, aki a hivatásával kapcsolatos ambíciói miatt másik városba szeretne költözni, de a férje nem támogatja az ötletét?
Ahogy minden párkapcsolati kérdésre, erre sem könnyű a válasz. Csak abban reménykedhetünk, hogy ha kompromisszumot is kell kötnie egy időre, végül megtalálja a módját, hogy kövesse az álmait.
Olyan megoldást kell találnia, amely mind a szeretetre, mind a fejlődésre irányuló vágyát kielégíti.
Fel kell készülnünk rá, hogy ha tetteinket nem támogatják, az konfliktust fog eredményezni. Az embereknek nem fog tetszeni a bátorságunk. Küzdelmeinket őrültségnek fogják nyilvánítani.
Azok közül, akik látják, hogy az engedélyük nélkül vagy nélkülük megyünk tovább, néhányan szomorúak lesznek, vagy ellenállást tanúsítanak. Ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki az álmait és lehetőségeit meg akarja valósítani.
Hogy arra összpontosíthassunk, amit teszünk, el kell döntenünk, hogy mit nem fogunk tenni. Néha nem könnyű kideríteni, hogy mire összpontosítsunk, és mi lesz a cselekedeteink végeredménye.
Segíthet a fontos dolgokra koncentrálni, ha konkrét kérdéseket teszünk fel magunknak.
- Mit próbálunk elérni?
- Mit próbálunk megőrizni?
- Mit próbálunk elkerülni?
- Mit próbálunk kiküszöbölni?
Döntéseket kell hoznunk, hogy megtartsuk, amit értékesnek tekintünk, eredményeket érjünk el új területeken, és elkerüljük a negatív következményeket.
6. A lendület megőrzése
Ha nagy terveink vannak, és nem éppen ideális helyzetből indulunk, akkor sok időt és energiát kell befektetnünk. Lehetnek pillanatok, amikor nincs kedvünk hozzá – ekkor talán érdemes céljainkat ismét átgondolni.
Az időhiány viszont általában csak kifogás. Ha van időnk tévét nézni vagy megpihenni, akkor dönthetünk úgy is, hogy ezt az időt egy nagyobb projektnek szenteljük.
Ne legyünk maximalisták (ne úgy gondolkodjunk, hogy vagy meg tudunk csinálni valamit, vagy nem), hanem tekintsük a tanulást egész életen át tartó folyamatnak.
Ez némileg enyhít a nyomáson. Nem kell magunkat a kimerültségig hajszolni, és érdemes olykor végiggondolni, hogy nem fáradtunk-e ki.
Meg kell őriznünk a lelkierőnket, miközben sikerre törekszünk, és azzal is tisztában kell lennünk, hogy épp annyit nyomhat a latban, ha nem tesszük kockára mindazt, amink már van, mint ha új dolgokat szereznénk. Lássuk világosan, hogy mi a fontos!
7. Az egyensúly megteremtése
Egy dolog kiválasztani egy konkrét célt, és keményen dolgozni érte. Más viszont feltételezni, hogy egyetlen cél minden igényünket ki fogja elégíteni – a legtöbben számos vágyunkat próbáljuk megvalósítani egyszerre.
Senkinek sem tökéletes az élete. Az egyik embernek nagyon jövedelmező munkája van, de unja magát, és bosszankodik, hogy „gúzsba kötik”. Egy másiknak gyöngyörű gyermekei vannak, de nyomasztja, hogy egyébként nem hagy nyomot a világban.
Másvalakinek semmilyen kötöttsége nincs, és rengeteg szép élményben van része, de egy kapcsolatban sem képes sokáig megmaradni, és magányos.Valószínűleg estig sorolhatnánk.
A sikernek nincs mindenki számára elfogadható receptje, ezért sokan aggódnak, hogy elértek-e egyáltalán valamit.
A kutatások négy fő összetevőt tártak fel, amely létfontosságú az örömteli és tartós sikerhez:
- Boldogság. Amikor végiggondoljuk az életünket, elégedettséget érzünk.
- Teljesítmény. Ha felmérjük, hogy másokhoz képest mit értünk el, elég rózsás a helyzet.
- Jelentőség. Úgy érezzük, hogy a számunkra fontos személyekre pozitív hatást gyakorolunk.
- Szellemi hagyaték. Értékeink vagy eredményeink jobbá teszik az emberek jövőjét.
Mindannyian ezt szeretnénk. Sőt, így együtt. Mert ha valamelyik hiányzik, akkor már nem teljes a siker.
Ha valaki azt gondolja, hogy a dolgok megoldódnak, ha olyan munkát vállalunk, amilyet szeretünk, az nem érti a lényeget. Összetett szükségleteink vannak, és nincs olyan állás, amely mindet kielégítené.
Ráadásul ezt a négy összetevőt négy különböző területen egyenként is el kell érnünk ahhoz, hogy maximális elégedettség uralkodjon el rajtunk. Ezek a következők:
- Önmagunk.
- Család.
- Munka.
- Közösség.
8. Tanuljunk a hibáinkból!
Ha a siker fontos, akkor rosszul érint minket, ha valamit elrontunk. Ám ahhoz, hogy valóban eredményesek legyünk, meg kell értenünk, hogy a hiba a folyamat elkerülhetetlen része.
Mindnyájan követünk el hibákat, sőt, jóval többször, mint ahogy tudatában vagyunk. Miért lepődünk hát meg gyakran mégis, ha kiderül, hogy tévedtünk valamiben?
„A siker rossz tanár – mondogatta gazdag apám. – A kudarcainkból tanulunk a legtöbbet önmagunkról. Ne félj hát a kudarctól! A kudarc a sikerhez vezető folyamat része. Kudarc nélkül nincs siker. A sikertelen emberek azok, akiket sosem ér kudarc.”
Robert T. Kiyosaki
Noha rossz érzés rájönni, hogy tévedünk, addig a pillanatig pontosan olyan érzés, mint amikor igazunk van.
Hiszen amikor tévedünk, általában nem tudjuk, hogy nincs igazunk. Néha annyira egy dologra összpontosítunk, hogy nem veszünk észre valami nyilvánvalót – ezt nevezik hibavakságnak.
Ha sikeresek és boldogok akarunk lenni, legjobb, ha szakítunk azzal a sztereotípiával, hogy csak a „rossz gyerek” hibázik. Mindenki hibázik, csak sokszor nem vesszük észre, vagy mások túl udvariasak, hogy tudomásunkra hozzák.
9. A valódi jóllét ismérvei
Martin Seligman, a pozitív pszichológia ismert kutatója szerint a boldogság nem csupán egy érzés. Az alábbi öt tényező befolyásolja megtapasztalását:
- Pozitív érzelmek. Optimizmus, élvezet, szeretet, megelégedettség – minden érzés, amely kellemes, vagy amely kedvessé tesz bennünket. Noha a pozitív érzelmek természetüknél fogva mulandóak, rugalmasabbá, kreatívabbá és figyelmesebbé tesznek – de még egészségesebbé is.
- Elmélyülés. Eljutni a flow állapotába, amikor belemerülünk valamibe, ami teljes mértékben leköti a figyelmünket. Az elmélyülés akkor következik be, amikor bízunk a készségeinkben. Annyira kellemes élmény lehet, hogy a végén kedvtelésből, és nem kötelességtudatból tökéletesítjük e készségeket. Minél jobban ismerjük erősségeinket, annál könnyebben eljutunk a flow állapotába.
- Kapcsolatok. Szeretetteljes, szoros és bizalmon alapuló kötődés másokhoz. A kapcsolatok létfontosságúak. Ide tartoznak a családi, a baráti, a romantikus, a munkatársi és a közösségi kapcsolatok. Más emberek nélkül a siker üres marad.
- Értelmes élet. A személyes hasznon túlmutató célok, valami nagyobbnak a része lenni. Az értelmes élet elégedettebbé, magabiztosabbá és erősebbé tesz bennünket. Néha máris teszünk olyan dolgokat, amelyeket értelmesnek tartunk, máskor pedig meg kell találni valaminek az értelmét – ám ez fejleszthető.
- Elért eredmény. A célok elérése felett érzett elégedettség. A legapróbb eredmények is jó érzést keltenek bennünk. Az elért eredmény olyasvalami, ami minden sikerorientált embert érdekel. A pozitív pszichológia szerint a sikerhez a legfontosabb tulajdonság a kitartás.
A boldogság mind az öt aspektusa olyan dologra vonatkozik, amelyre önmagáért vágyunk: önmagában értékes vagy belülről fakadóan vonzó.
Mindannyian azért akarunk sikeresek lenni, mert úgy hisszük, hogy boldogabbak leszünk tőle. Jó azonban tudni, hogy a boldogság is segíthet a sikeressé válásban.
Forrás:
- Brendon Burchard: A motiváció kiáltványa
- Dr. Deborah A. Olson, Megan Kaye: Siker – A teljesítmény pszichológiája
- Martin Seligman: Flourish – A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése
- Robert T. Kiyosaki, Sharon L. Lechter: A cashflow négyszög