LELKI PROBLÉMÁK ÉS NEHÉZ ÉLETHELYZETEK

Vannak időszakok, amikor pontosan tudjuk, mi nehéz. Egy konfliktus, egy veszteség, egy munkahelyi probléma vagy egy megterhelő élethelyzet jól körülírható okot ad arra, hogy miért nem érezzük jól magunkat.

Máskor viszont sokkal nehezebb megfogalmazni, mi történik.

Csak azt vesszük észre, hogy egyre fáradtabbak vagyunk. Nehezebben koncentrálunk. Ingerlékenyebben reagálunk. Nincs kedvünk azokhoz a dolgokhoz sem, amelyek korábban feltöltöttek. A legegyszerűbb feladatok is nagyobb erőfeszítésnek tűnnek, és néha legszívesebben csak azt szeretnénk, hogy egy darabig senki ne kérjen tőlünk semmit.

Ilyenkor könnyű arra jutni, hogy „valami baj van velem”. Pedig a lelkiállapotunk természetesen változik attól függően, hogy éppen milyen terhelés alatt vagyunk, mennyit pihenünk, milyen kapcsolataink vannak, mennyi bizonytalanság vesz körül bennünket, és mennyi időnk marad regenerálódni.

Egy nehéz időszak önmagában nem jelent mentális betegséget. Ugyanakkor érdemes komolyan venni azt, amikor egy átmeneti rosszabb periódus tartóssá válik, egyre több életterületre hat ki, vagy azt érezzük, hogy a megszokott módon már nem tudunk megbirkózni vele.

Ezen az oldalon abban segítünk eligazodni, hogy mi állhat a lelki nehézségek mögött, milyen formában jelentkezhet a kimerültség és túlterheltség, és melyik témával érdemes tovább foglalkoznod.

Milyen lelki nehézségekkel találkozhatunk?

A lelki problémák ritkán illeszkednek pontosan egyetlen kategóriába.

Ugyanaz a tünet többféle állapotban is megjelenhet. A koncentrációs nehézség például lehet egyszerű fáradtság következménye, kialakulhat túl sok információ és folyamatos megszakítás miatt, de jelentkezhet tartós érzelmi terhelés mellett is.

Hasonló a helyzet az ingerlékenységgel, a motiváció csökkenésével vagy azzal az érzéssel, hogy „minden túl sok”.

Ezért sokszor nem az a legfontosabb első kérdés, hogy mi a pontos neve annak, amit érzel, hanem az, hogy:

• mi változott meg az utóbbi időben;
• mióta érzed magad így;
• mi terhel jelenleg a leginkább;
• vannak-e olyan időszakok, amikor jobban érzed magad;
• tudsz-e még valóban pihenni;
• és mennyire befolyásolja mindez a mindennapi működésedet.

Ezekből már sokkal könnyebb kiindulni.

Amikor elfogy az energia: lelki kimerültség

A lelki kimerültség általában nem egyik napról a másikra jelenik meg.

Gyakran hosszabb idő alatt alakul ki, miközben folyamatosan alkalmazkodunk, problémákat oldunk meg, másokról gondoskodunk, teljesítünk, döntéseket hozunk és próbáljuk tartani a lépést a mindennapi elvárásokkal.

Sokáig akár észre sem vesszük, hogy egyre kevesebb belső tartalékunk marad.

Aztán megjelenhetnek az olyan gondolatok, mint:

• „Semmihez nincs energiám.”
• „Már a legegyszerűbb dolgok is fárasztanak.”
• „Szeretnék egy kis időt, amikor senki nem akar tőlem semmit.”
• „Hiába pihenek, nem érzem magam igazán kipihentnek.”
• „Minden túl sok.”
• „Nem bírok még egy feladatot bevállalni.”

A lelki kimerültség nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizikailag teljesen kimerült vagy. Előfordulhat, hogy a tested még bírná a terhelést, de érzelmileg és mentálisan már nincs kapacitásod újabb problémákra, döntésekre vagy elvárásokra.

Ha ezt az állapotot szeretnéd részletesebben megérteni, olvasd el a Lelki kimerültség – amikor már semmihez nincs energiád című útmutatónkat.

A kimerültségnek több arca lehet

A „kimerült vagyok” érzés sokféle dolgot jelenthet.

Nem mindegy például, hogy elsősorban érzelmileg merültél ki, az agyad fáradt el a folyamatos gondolkodástól, vagy egyszerűen túl sok feladatot és információt próbálsz egyszerre kezelni.

A különbségek felismerése azért fontos, mert másfajta terhelést érdemes csökkenteni attól függően, hogy mi áll a háttérben.

Érzelmi kimerültség

Érzelmi kimerültségről akkor beszélhetünk, amikor azt érezzük, hogy egyre kevesebb kapacitásunk marad érzelmileg reagálni.

Nehézzé válhat mások problémáit meghallgatni, újabb konfliktusokat kezelni vagy akár a saját érzéseinkkel foglalkozni.

Megjelenhet:

• ingerlékenység;
• közöny;
• visszahúzódás;
• fokozott érzékenység;
• türelmetlenség;
• motivációhiány;
• vagy az az érzés, hogy érzelmileg teljesen „kiürültünk”.

Ez különösen könnyen kialakulhat akkor, ha hosszú időn keresztül sok figyelmet és energiát adunk másoknak, miközben kevés lehetőségünk marad saját magunkra.

Az Érzelmi kimerültség – hogyan ismerd fel? című cikkben részletesebben végigvesszük a lehetséges jeleket és hátteret.

Mentális fáradtság

A mentális fáradtság elsősorban a gondolkodási kapacitásunkon érződik.

Ilyenkor nem feltétlenül szeretnénk aludni vagy lefeküdni. Inkább azt érezzük, hogy nem akarunk már több információt feldolgozni, újabb döntést meghozni vagy problémát megoldani.

Jellemző lehet:

• a koncentráció romlása;
• lassabb gondolkodás;
• feledékenység;
• döntési nehézség;
• fokozott hibázás;
• az úgynevezett „agyi köd” érzése;
• az új információkkal szembeni türelmetlenség.

Sokszor egyszerű mondatokban jelenik meg:

„Nem fog az agyam.”

„Most már tényleg nem akarok semmiről dönteni.”

„Képtelen vagyok még erre is figyelni.”

A Mentális fáradtság – miért érzed úgy, hogy elfogyott az energiád? című cikkünkben részletesebben is bemutatjuk a figyelmeztető jeleket.

Mentális túlterheltség

A mentális fáradtság és a mentális túlterheltség szorosan összefügg, de nem teljesen ugyanaz.

Túlterheltség esetén gyakran nem egyetlen feladat nehéz, hanem az a probléma, hogy túl sok mindent próbálunk egyszerre fejben tartani.

Munka, család, időpontok, bevásárlás, pénzügyek, gyerekek programjai, határidők, telefonhívások, elintézendő ügyek, félbehagyott feladatok, üzenetek és folyamatos apró döntések.

Minden egyes dolog önmagában talán kezelhető lenne. Együtt viszont állandó mentális háttérzajjá válhatnak.

Ilyenkor gyakori érzés, hogy nincs valódi szabad mentális kapacitásunk. Még akkor is gondolkodunk a következő feladaton, amikor éppen nem dolgozunk rajta.

A Mentális túlterheltség – jelek, okok és megküzdési lehetőségek című cikkben részletesen foglalkozunk ezzel az állapottal.

Amikor az agyad soha nem kap valódi szünetet

A modern élet egyik sajátos terhelése, hogy fizikailag ugyan időnként megállunk, mentálisan azonban szinte folyamatosan történik valami.

A telefon ott van mellettünk reggeltől estig. Érkeznek az üzenetek, e-mailek, közösségi média értesítések, hírek, munkahelyi jelzések és különféle alkalmazások figyelmeztetései.

Egyetlen értesítés önmagában jelentéktelennek tűnik.

A nap folyamán érkező több tucat vagy akár több száz apró megszakítás azonban azt jelentheti, hogy a figyelmünk újra és újra irányt vált.

Valami történt.

Meg kellene nézni.

Talán válaszolni kell.

Esetleg fontos.

Lehet, hogy valaki vár valamire.

Ez könnyen kialakíthat egy olyan folyamatos készenléti állapotot, amelyből nehéz valóban kikapcsolni.

Notification fatigue: amikor már az értesítések is fárasztanak

A notification fatigue – vagyis az értesítések okozta fáradtság – nem egyszerűen azt jelenti, hogy idegesít a telefon csipogása.

A probléma sokkal inkább a folyamatos megszakításban és elérhetőségben rejlik.

Ha az agyunk arra számít, hogy bármelyik pillanatban új üzenet, feladat vagy információ érkezhet, akkor nehezebbé válhat a teljes elmélyülés és a valódi mentális pihenés.

Ehhez még az sem szükséges, hogy minden értesítésre azonnal válaszoljunk.

Már az is figyelmet igényel, hogy eldöntsük:

fontos vagy nem fontos? Megnézzem vagy ne? Reagáljak vagy hagyjam későbbre?

A nap végére ezek az apró döntések is összeadódhatnak.

A digitális készenléti állapot különösen megterhelő lehet akkor, ha a munka és a magánélet határai is elmosódnak. Amikor este is érkezhet munkahelyi üzenet, hétvégén is ellenőrizzük az e-mailt, vagy pihenés közben is folyamatosan követjük, mi történik másokkal.

A notification fatigue így könnyen összekapcsolódhat a mentális túlterheltséggel és a mentális fáradtsággal.

Amikor nem egyszerűen fáradt vagy, hanem válságba kerülsz

Nem minden lelki nehézség merül ki abban, hogy túl sok a feladat.

Vannak olyan élethelyzetek, amelyek alapjaiban változtatják meg azt, ahogyan addig működtünk.

Egy kapcsolat vége, egy veszteség, munkahely elvesztése, komoly családi konfliktus, egzisztenciális bizonytalanság vagy egymást követő nehéz események olyan helyzetet teremthetnek, amelyre a megszokott megküzdési módszereink már nem elegendők.

Lelki válság

A lelki válság egyik sajátossága, hogy az ember átmenetileg úgy érezheti: nem látja a kiutat abból a helyzetből, amelyben van.

Nem feltétlenül azért, mert objektíven nincs megoldás.

Hanem azért, mert az addigi megoldási módjai már nem működnek, az újakat pedig még nem találta meg.

Ilyenkor jelentkezhet:

• erős bizonytalanság;
• tehetetlenség;
• beszűkült gondolkodás;
• intenzív érzelmi reakciók;
• alvási nehézség;
• koncentrációs probléma;
• a hétköznapi feladatok ellátásának nehezebbé válása.

Fontos különbség, hogy a lelki válság nem ugyanaz, mint egyszerűen fáradtnak vagy túlterheltnek lenni.

Ha úgy érzed, hogy egy élethelyzet már meghaladja a jelenlegi megküzdési lehetőségeidet, a Lelki válság – mit tegyél, amikor úgy érzed, nem bírod tovább? című cikkünk segíthet eligazodni.

Életvezetési nehézségek: amikor nem egyetlen probléma a gond

Sokszor nincs egy konkrét esemény, amelyre rá lehetne mutatni.

Nem történt nagy veszteség vagy drámai változás, mégis egyre nehezebbé válik a mindennapi élet.

Ilyenkor gyakran több kisebb probléma halmozódik fel.

Például:

• folyamatos lemaradásban érzed magad;
• túl sok feladatot vállalsz;
• nehéz sorrendet felállítani a teendők között;
• gyakran halogatsz;
• újra és újra ugyanazokba a konfliktusokba kerülsz;
• nem tudsz megfelelő határokat húzni;
• túl sok felelősséget vállalsz mások helyett;
• nem találod az egyensúlyt a munka és a magánélet között;
• nehéz döntéseket hoznod;
• úgy érzed, hogy elvesztetted az irányítást.

Ezeket gyakran életvezetési nehézségeknek nevezzük.

Nem kell megvárni, amíg „elég nagy” lesz a probléma

Sokan csak akkor gondolnak szakmai segítségre, amikor már nagyon rosszul vannak.

Pedig nem kell megvárni egy teljes összeomlást.

Segítséget akkor is lehet kérni, ha valaki egyszerűen elakadt.

Ha hosszabb ideje próbálsz megoldani egy problémát, de mindig visszakerülsz ugyanoda, vagy azt érzed, hogy egyedül nehéz átlátni a helyzetet, már önmagában is indokolt lehet külső támogatást keresni.

Az Életvezetési nehézségek – mikor érdemes segítséget kérni? című cikkünkben részletesebben is foglalkozunk ezzel.

Amikor önmagaddal kapcsolatban változik meg valami

A lelki jóllétünket nemcsak az határozza meg, hogy mennyi feladatunk vagy problémánk van.

Legalább ilyen fontos az is, hogyan gondolkodunk saját magunkról.

Ha tartósan megváltozik az önmagunkról alkotott képünk, az hatással lehet a döntéseinkre, kapcsolatainkra, teljesítményünkre és arra is, hogyan értelmezzük a körülöttünk történő eseményeket.

Alacsony önértékelés

Az önértékelésünk azt tükrözi, hogyan viszonyulunk saját értékünkhöz, képességeinkhez és tulajdonságainkhoz.

Alacsony önértékelés esetén gyakori, hogy valaki:

• túlzottan kritikus önmagával;
• könnyebben észreveszi saját hibáit, mint az erősségeit;
• másokhoz hasonlítja magát;
• nehezen fogadja el a dicséretet;
• erősen függ mások visszajelzéseitől;
• saját kudarcait túlértékeli;
• sikereit viszont hajlamos kisebbíteni.

Az alacsony önértékelés önmagában is megnehezítheti a mindennapokat, de más lelki problémákkal is összekapcsolódhat.

Imposztorszindróma

Az imposztorszindróma különösen érdekes jelenség, mert gyakran olyan embereknél jelenik meg, akik kívülről nézve sikeresek vagy kompetensek.

Belül azonban azt érzik:

„Valójában nem vagyok olyan jó, mint mások gondolják.”

Attól tarthatnak, hogy egyszer kiderül: nem érdemlik meg az eredményeiket vagy a helyüket.

Jellemző lehet:

• a saját teljesítmény leértékelése;
• a siker szerencsének tulajdonítása;
• túlzott perfekcionizmus;
• folyamatos bizonyítási kényszer;
• a „lebukástól” való félelem.

Ez hosszabb távon jelentős belső terhelést okozhat még akkor is, ha kívülről minden rendben lévőnek tűnik.

Amikor egyre negatívabban látod a dolgokat

A lelkiállapotunk és az, ahogyan a világot értelmezzük, folyamatosan hatnak egymásra.

Ha tartósan stresszesek vagyunk, könnyebben észrevesszük a problémákat.

Ha pedig folyamatosan a problémákra figyelünk, még megterhelőbbnek érezhetjük az életünket.

Negativitás

Az emberi figyelem természetesen érzékenyebb a veszélyre és a negatív információkra.

Ez önmagában nem hiba.

Problémává akkor válhat, ha a negatív események, gondolatok és lehetőségek annyira dominánssá válnak, hogy nehéz észrevenni mellettük a semleges vagy pozitív történéseket.

Ilyenkor megjelenhet:

• folyamatos aggódás;
• mások hibáinak fokozott észlelése;
• jövőbeli problémák előrevetítése;
• a kudarcok túlértékelése;
• automatikus negatív gondolatok.

A cél nem az, hogy minden helyzetben pozitívan gondolkodjunk.

Sokkal inkább az, hogy reálisabban tudjuk értékelni azt, ami történik.

Rosszkedv

Nem minden rosszkedvet kell megoldani.

A rosszkedv ugyanúgy természetes része az érzelmi életünknek, mint az öröm, az izgatottság vagy a nyugalom.

Lehetünk rosszkedvűek azért, mert rosszul aludtunk, összevesztünk valakivel, csalódtunk, túl sok dolgunk van, kellemetlen élmény ért bennünket vagy egyszerűen csak nehéz napunk van.

Az érzéseinknek nem feltétlenül kell azonnal eltűnniük.

Érdemes inkább arra figyelni, hogy a rosszkedv:

• átmeneti-e;
• van-e jól felismerhető oka;
• változik-e a napok során;
• képesek vagyunk-e közben tovább működni;
• és vannak-e még olyan dolgok, amelyek örömet vagy megkönnyebbülést adnak.

Más a helyzet akkor, ha a lehangoltság hosszabb időn keresztül fennáll, egyre több életterületre kiterjed, vagy jelentősen megváltoztatja a mindennapi működésünket.

Honnan tudhatod, hogy átmeneti nehézségről vagy komolyabb problémáról van szó?

Nincs egyetlen olyan határvonal, amely mindenkinél pontosan megmutatná, mikor válik egy nehéz időszak komolyabb problémává.

Néhány szempont azonban segíthet felmérni a helyzetet.

Mióta tart?

Egy rossz nap természetes.

Egy nehéz hét is lehet teljesen érthető egy stresszes időszakban.

Más jelentősége van azonban annak, ha hetek vagy hónapok óta folyamatosan azt érzed, hogy valami nincs rendben.

Ilyenkor már érdemes azt is megvizsgálni, mi tartja fenn az állapotot.

Mennyire intenzív?

Nemcsak az számít, hogy jelen van-e egy kellemetlen érzés, hanem az is, mekkora helyet foglal el az életedben.

Más, ha időnként aggódsz egy probléma miatt, és más, ha szinte egész nap ugyanazok a gondolatok járnak a fejedben.

Más, ha néha elfáradsz, és más, ha reggeltől estig azt érzed, hogy elfogyott minden energiád.

Mennyire befolyásolja a hétköznapjaidat?

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a lelkiállapotod mennyire változtatta meg a mindennapi működésedet.

Érdemes figyelni arra, hogy hatással van-e:

• a munkádra;
• a tanulásra;
• az alvásodra;
• az étkezésedre;
• a családi és társas kapcsolataidra;
• azokra a tevékenységekre, amelyeket korábban szívesen végeztél;
• vagy akár az alapvető hétköznapi feladatokra.

Minél több területet érint tartósan, annál inkább érdemes komolyan venni.

Tudsz még regenerálódni?

Hasznos kérdés lehet:

Ha kapsz néhány nyugodtabb napot, érezhetően jobban vagy?

Ha a pihenés, megfelelő alvás, kevesebb munka vagy egy nyugodtabb hét után visszatér az energiád, valószínűleg más helyzettel állsz szemben, mint akkor, ha semmi nem hoz valódi megkönnyebbülést.

A tartósan fennálló kimerültségnél ezért nemcsak az a fontos, hogy mennyit pihensz, hanem az is, hogy képes vagy-e még feltöltődni a pihenéstől.

Egyre rosszabb a helyzet?

Nemcsak az aktuális állapot számít, hanem az iránya is.

Érdemes észrevenni, ha:

• egyre gyakrabban jelentkeznek a problémák;
• több idő szükséges a regenerációhoz;
• egyre több dologtól húzódsz vissza;
• csökken az érdeklődésed;
• romlik az alvásod;
• vagy egyre nehezebbé válik a hétköznapi működés.

Az ilyen változások arra utalhatnak, hogy nem érdemes pusztán arra várni, hogy majd magától elmúlik.

Mit tehetsz, amikor úgy érzed, túl sok lett?

Amikor túlterheltek vagyunk, gyakran az az első reakciónk, hogy még jobban megpróbáljuk összeszedni magunkat.

Gyorsabban dolgozunk.

Több mindent próbálunk egyszerre elintézni.

Újabb módszereket keresünk arra, hogyan legyünk hatékonyabbak.

Pedig bizonyos helyzetekben nem több teljesítményre van szükségünk, hanem kevesebb terhelésre.

Ne próbálj mindent egyszerre megoldani

Ha sok probléma halmozódott fel, könnyen érezheted azt, hogy az egész életedet rendbe kell tenni.

Ez önmagában is bénító lehet.

Érdemes inkább azt megkérdezni:

Mi terhel most a legjobban?

Nem biztos, hogy rögtön a teljes problémát meg tudod oldani.

De lehet, hogy egyetlen terhelő tényezőt már csökkenteni tudsz.

Csökkentsd a felesleges terhelést

A pihenés fontos, de nem mindig oldja meg azt a problémát, hogy egyszerűen túl sok mindent vállaltunk magunkra.

Érdemes megvizsgálni, miből lehetne kevesebb:

• feladatból;
• döntésből;
• információból;
• értesítésből;
• programból;
• elvárásból;
• mások problémáinak kezeléséből;
• folyamatos elérhetőségből.

Nem minden terhelést lehet azonnal megszüntetni.

Már az is számíthat azonban, ha néhány felesleges elemet tudatosan leveszünk magunkról.

Adj valódi pihenőidőt magadnak

A szabadidő és a regeneráció nem feltétlenül ugyanaz.

Lehet, hogy este két órát fekszel a kanapén, közben mégsem pihensz igazán, mert folyamatosan üzeneteket olvasol, videókat nézel, híreket görgetsz vagy fejben a következő napot szervezed.

A valódi pihenéshez időnként arra is szükség van, hogy ne érkezzen folyamatosan új inger.

Ez lehet séta, csend, olvasás, természetben töltött idő, nyugodt mozgás vagy bármilyen tevékenység, amely után valóban kevésbé érzed terheltnek magad.

Beszélj valakivel

A problémák gyakran nagyobbnak tűnnek addig, amíg kizárólag a fejünkben próbáljuk őket rendezni.

Egy bizalmi személynek kimondani azt, hogy mi történik velünk, önmagában is segíthet abban, hogy tisztábban lássuk a helyzetet.

Ez lehet családtag, partner, barát vagy bárki, akivel biztonságosan tudsz beszélni.

Nem feltétlenül megoldást kell kérni.

Néha az is sokat jelent, ha valaki egyszerűen meghallgat.

Kérj szakmai segítséget, ha szükséged van rá

A segítségkéréshez nem szükséges előre tudnod, hogy pontosan mi a problémád.

Nem kell saját magadnak diagnózist felállítanod.

Ha tartósan rosszul érzed magad, elakadtál, vagy azt érzed, hogy a helyzet meghaladja azt, amit egyedül kezelni tudsz, érdemes lehet megfelelő szakemberhez fordulni.

A helyzettől függően ez lehet például pszichológus, pszichiáter vagy háziorvos.

Melyik témával érdemes továbbmenned?

Ha nehéz megfogalmaznod, pontosan mi történik veled, indulj abból, amit most a leginkább tapasztalsz.

Ha ezt érzed…	Ezzel a témával érdemes kezdened
„Semmihez nincs energiám.”	Lelki kimerültség
„Érzelmileg teljesen elfáradtam.”	Érzelmi kimerültség
„Nem fog az agyam.”	Mentális fáradtság
„Túl sok mindent kell egyszerre fejben tartanom.”	Mentális túlterheltség
„Már az üzenetek és értesítések is fárasztanak.”	Notification fatigue és készenléti állapot
„Úgy érzem, nem bírom tovább ezt a helyzetet.”	Lelki válság
„Nem tudom rendbe tenni a dolgaimat.”	Életvezetési nehézségek
„Folyton kevésnek érzem magam.”	Alacsony önértékelés
„Attól félek, hogy kiderül, nem vagyok elég jó.”	Imposztorszindróma
„Szinte mindenben a rosszat látom.”	Negativitás
„Egyszerűen rossz kedvem van.”	Rosszkedv

Nem baj, ha több mondatban is magadra ismersz.

A lelki problémák gyakran összekapcsolódnak. A tartós túlterheltség például mentális fáradtsághoz vezethet, amely idővel érzelmi kimerültséggel is társulhat.

Ezért érdemes inkább kiindulópontként használni ezeket a kategóriákat, nem pedig merev címkékként.

A lelki nehézség nem mindig jelent mentális betegséget

Az utóbbi években egyre többet beszélünk mentális egészségről, ami sok szempontból pozitív változás.

Könnyen kialakulhat azonban az a benyomás is, hogy minden kellemetlen érzés vagy nehéz élethelyzet mögött valamilyen mentális probléma áll.

Pedig az emberi élethez természetesen hozzátartoznak olyan időszakok, amikor:

• elfáradunk;
• rossz kedvünk van;
• bizonytalanok vagyunk;
• csalódunk;
• veszteség ér bennünket;
• stresszesebbek vagyunk;
• nehezen találjuk a helyünket;
• vagy átmenetileg egyszerűen nem működünk úgy, ahogyan szeretnénk.

Nem minden negatív érzést kell megszüntetni.

Nem minden rosszkedvet kell azonnal „kijavítani”.

És nem minden nehéz időszak mögött áll mentális zavar.

Ugyanakkor az sem jó megközelítés, ha minden problémát pusztán akaraterőből próbálunk megoldani.

A két véglet között valahol ott van az egészséges hozzáállás: észrevenni, hogy mi történik velünk, megpróbálni megérteni a terhelés forrását, változtatni azon, amin tudunk, és segítséget kérni akkor, amikor szükségünk van rá.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Nincs olyan szabály, hogy csak bizonyos súlyosságú problémával „szabad” pszichológushoz vagy más szakemberhez fordulni.

Már az is elegendő ok lehet, ha úgy érzed, hogy egyedül nehezen tudsz előrelépni.

Különösen érdemes segítséget kérni, ha a lelki nehézség:

• hosszabb időn keresztül fennáll;
• fokozatosan erősödik;
• jelentősen befolyásolja a mindennapi működésedet;
• komoly hatással van az alvásodra vagy étkezésedre;
• megnehezíti a munkát vagy tanulást;
• rontja az emberi kapcsolataidat;
• egyre inkább visszahúzódsz másoktól;
• a saját próbálkozásaid ellenére sem javul;
• vagy egyszerűen azt érzed, hogy már túl nehéz egyedül megküzdened vele.

A segítségkérés nem annak beismerése, hogy valaki „nem bírja az életet”.

Sokkal inkább annak felismerése, hogy egy adott helyzetben külső segítség megkönnyítheti a továbblépést.

Gyakori kérdések a lelki problémákról

Mit jelent a lelki kimerültség?

A lelki kimerültség olyan állapot, amelyben úgy érezheted, hogy elfogytak a belső érzelmi és mentális tartalékaid. Gyakran hosszabb ideig fennálló stressz, túlterheltség vagy érzelmi megterhelés után alakul ki.

Mi a különbség a lelki és a mentális kimerültség között?

A két fogalom között jelentős átfedés van. A mentális kimerültségnél gyakran a gondolkodás, koncentráció és döntéshozatal nehézségei kerülnek előtérbe, míg a lelki kimerültség tágabban magában foglalhatja az érzelmi elfáradást és a motiváció csökkenését is.

Honnan tudhatom, hogy mentálisan túlterhelt vagyok?

Jellemző lehet, ha állandóan úgy érzed, túl sok mindent kell fejben tartanod, nehezen koncentrálsz, gyakran felejtesz el dolgokat, ingerültebb vagy, vagy már kisebb döntések is aránytalanul nagy erőfeszítésnek tűnnek.

Mi okozhat állandó lelki fáradtságot?

Többek között tartós stressz, túl sok feladat, érzelmi megterhelés, konfliktusok, kevés regeneráció, folyamatos készenléti állapot vagy nehéz élethelyzet is állhat mögötte. Tartós fáradtságnál ugyanakkor testi okokat is érdemes kizárni.

Miért nincs energiám semmihez?

Az energiahiánynak nagyon sok oka lehet a kevés alvástól és fizikai kimerültségtől a tartós stresszen át különféle lelki vagy testi problémákig. Ha az állapot hosszabb ideig fennáll vagy jelentősen megváltoztatja a mindennapi működésedet, érdemes szakemberrel is beszélni róla.

Mit jelent az érzelmi kimerültség?

Az érzelmi kimerültség során azt érezheted, hogy nincs már elegendő érzelmi kapacitásod mások problémáira, konfliktusokra vagy akár a saját érzéseid feldolgozására.

Miért érzem azt, hogy minden túl sok?

Ez gyakran akkor jelentkezik, amikor az összes rendelkezésre álló mentális és érzelmi kapacitást leköti a jelenlegi terhelés. Ilyenkor már egy újabb apró feladat is aránytalanul nagynak tűnhet.

A folyamatos telefonhasználat okozhat mentális fáradtságot?

A folyamatos információáramlás, értesítések és figyelemváltások növelhetik a mentális terhelést. Különösen megterhelő lehet, ha a telefonhasználat miatt szinte egyáltalán nincs olyan időszak, amikor nem érkeznek új ingerek.

Mit jelent a folyamatos készenléti állapot?

Azt az érzést, hogy bármikor érkezhet új feladat, üzenet vagy probléma, amelyre reagálnod kell. Ez hosszabb távon megnehezítheti a valódi kikapcsolódást.

Mit jelent a notification fatigue?

A notification fatigue az értesítésekhez kapcsolódó mentális fáradtságot jelenti. Nemcsak a jelzések száma lehet terhelő, hanem az is, hogy minden értesítés új figyelemváltást és gyakran egy apró döntést igényel.

Normális, ha időnként semmihez nincs kedvem?

Igen. A motiváció és a hangulat természetesen változik. Egy fárasztó nap vagy stresszes időszak után teljesen érthető lehet, ha kevésbé vagy aktív. A tartós, hetekig fennálló érdektelenséget azonban már érdemes komolyabban venni.

Mikor jelent problémát a rosszkedv?

Főként akkor érdemes figyelni rá, ha tartósan fennáll, egyre intenzívebbé válik, vagy már jelentősen befolyásolja az alvást, munkát, kapcsolatokat és a korábban örömet adó tevékenységeket.

Mi a különbség a rosszkedv és a depresszió között?

A rosszkedv hétköznapi és rendszerint átmeneti érzelmi állapot. A depresszió ezzel szemben klinikai állapot, amelynek felismerése és diagnózisa szakember feladata. Ha a tartós lehangoltság jelentősen befolyásolja a mindennapi működésedet, érdemes szakemberhez fordulni.

Mit jelent a lelki válság?

Olyan helyzetet, amikor az addig bevált megküzdési módszereid már nem elegendők egy jelentős probléma vagy változás kezeléséhez, és átmenetileg nem látod, hogyan tudnál továbblépni.

Hogyan lehet kilábalni egy nehéz élethelyzetből?

Nincs minden helyzetre érvényes egyetlen módszer. Segíthet a probléma kisebb részekre bontása, a terhelés csökkentése, a támogatás elfogadása és szükség esetén szakember bevonása.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Nem szükséges megvárni, amíg egy probléma súlyossá válik. Akkor is fordulhatsz pszichológushoz, ha elakadtál, tartósan rosszul érzed magad, visszatérően ugyanazzal a problémával küzdesz, vagy egyszerűen szeretnéd jobban átlátni a helyzetedet.

Kell konkrét problémámnak lennie ahhoz, hogy segítséget kérjek?

Nem. Sok ember eleinte csak azt tudja megfogalmazni, hogy valami nincs rendben, elfáradt vagy elveszettnek érzi magát. A probléma pontosabb megértése maga is lehet a segítségkérés része.

Nem kell rögtön tudnod, mi a probléma neve

Amikor lelkileg nehéz időszakon mész keresztül, könnyen lehet, hogy nem tudod pontosan megfogalmazni, mi történik veled, csak azt érzed, hogy elfáradtál.

Túl sok lett, nincs kedved semmihez, nehezebben koncentrálsz, vagy egyszerűen nem működsz úgy, mint korábban.

Nem feltétlenül a megfelelő címke megtalálása az első lépés.

Fontosabb lehet annak felismerése, hogy mi változott meg, mi terhel most a leginkább, mióta tart ez az állapot, és mire lenne szükséged ahhoz, hogy könnyebb legyen.

Ha ezt sikerül valamennyire tisztábban látni, már könnyebb kiválasztani azt a témát is, amely segíthet jobban megérteni a saját helyzetedet.