KARRIERÉPÍTÉS: HOGYAN ALAKÍTSD TUDATOSAN A SZAKMAI UTADAT?
A karrierünk sokszor anélkül alakul, hogy igazán megterveznénk. Elvégzünk egy iskolát vagy képzést, megszerezzük az első állásunkat, később munkahelyet váltunk, elfogadunk egy jobb lehetőséget, megtanulunk új dolgokat, esetleg magasabb pozícióba kerülünk. Évek telnek el így, és közben ritkán állunk meg feltenni a kérdést: valóban abba az irányba haladok, amerre szeretnék?
A tudatos karrierépítés nem azt jelenti, hogy pontosan tudnod kell, hol szeretnél tartani öt vagy tíz év múlva. És azt sem, hogy folyamatosan magasabb pozícióra, nagyobb fizetésre vagy látványosabb szakmai sikerekre kell törekedned.
Sokkal inkább arról szól, hogy ne kizárólag a körülmények, a munkahelyed vagy a véletlenül adódó lehetőségek határozzák meg a szakmai utadat.
Ehhez időnként érdemes végiggondolnod, hol tartasz, mi fontos számodra, miben szeretnél fejlődni, milyen munkát szeretnél végezni, és mi lehet a következő számodra megfelelő lépés.
A karrier ugyanis nem feltétlenül egy létra, amelyen mindig felfelé kell haladni. Inkább egy út, amelynek az iránya az életed során többször is megváltozhat.
Mit jelent igazából a karrierépítés?
A karrierépítést könnyű összekeverni az előléptetéssel. Pedig jóval többről van szó.
Az állásod az a konkrét munka, amelyet jelenleg végzel. A pozíciód a szervezeten belül elfoglalt helyed. A szakmád az a terület, amelyhez a tudásod és tapasztalatod kapcsolódik. A karriered viszont mindezeknél hosszabb folyamat: azoknak a munkáknak, döntéseknek, tapasztalatoknak, készségeknek és szakmai kapcsolatoknak az összessége, amelyekből idővel kialakul a szakmai utad.
Lehet valakinek húsz év munkatapasztalata úgy is, hogy közben szinte egyáltalán nem foglalkozott tudatosan a karrierjével. Mindig azt a munkát végezte, amely éppen adódott, és csak akkor kezdett gondolkodni a következő lépésen, amikor valami miatt muszáj volt.
A tudatos karrierépítés ezzel szemben azt jelenti, hogy időnként te is alakítod az irányt.
Ehhez többek között azt érdemes átgondolnod:
- milyen munkát szeretsz végezni;
- miben vagy jó;
- milyen tudást szeretnél megszerezni;
- milyen felelősséget vállalnál szívesen;
- milyen munkakörnyezetben érzed jól magad;
- mennyi pénzt szeretnél keresni;
- mennyi időt és energiát szeretnél a munkára fordítani;
- milyen szakmai lehetőségeket szeretnél nyitva tartani magad előtt.
A karrierépítés tehát nem egyetlen döntés, hanem sok kisebb döntés egymás után.
A karrierépítés nem feltétlenül felfelé vezet
A hagyományos karrierképet könnyű úgy elképzelni, mint egy ranglétrát: junior munkatársból senior, seniorból csoportvezető, majd vezető lesz.
Ez azonban csak az egyik lehetséges út.
A szakmai fejlődés jelentheti azt is, hogy egy terület specialistájává válsz. Új szakmát tanulsz. Másik iparágba mész át. Vállalkozást indítasz. Több önállóságot kapsz. Jobban fizető munkahelyet keresel. Olyan pozíciót választasz, amely mellett több időd marad a magánéletedre.
Sőt, néha tudatos karrierdöntés lehet az is, hogy nem vállalsz el egy előléptetést.
Nem létezik mindenki számára egyformán jó karrierút. A fontosabb kérdés inkább az, hogy a szakmai életed egyre közelebb kerül-e ahhoz, ahogyan dolgozni és élni szeretnél.
Hol tartasz most a karrieredben?
Mielőtt eldöntenéd, merre szeretnél továbbmenni, érdemes megnézned, honnan indulsz.
Ehhez nem feltétlenül van szükség bonyolult karriertervezési módszerre. Már néhány egyszerű kérdés is sokat elárulhat.
Gondold végig:
- Szeretem még azt a munkát, amit végzek?
- Fejlődöm szakmailag a jelenlegi helyemen?
- Jobb szakmai helyzetben vagyok, mint két-három évvel ezelőtt?
- Tudom, miben vagyok kifejezetten jó?
- Van elképzelésem arról, milyen munkát szeretnék végezni néhány év múlva?
- A fizetésem arányban áll a tudásommal, tapasztalatommal és felelősségemmel?
- Van lehetőségem továbblépni a jelenlegi munkahelyemen?
- Ha ma új állást kellene keresnem, mennyire lenne értékes a tudásom a munkaerőpiacon?
Nem probléma, ha ezek közül több kérdésre sem tudsz azonnal válaszolni.
Sőt, gyakran éppen azok a kérdések a legérdekesebbek, amelyeknél bizonytalanná válsz.
- Ha például szereted a szakmádat, de nem tudod, merre fejlődhetnél tovább, elsősorban karriertervezésre lehet szükséged.
- Ha pontosan tudod, mit szeretnél, de évek óta ugyanabban a pozícióban vagy, inkább az előrelépés lehet a kérdés.
- Ha pedig jó szakembernek tartod magad, de alig vannak szakmai kapcsolataid és kevesen ismerik a munkádat, a kapcsolatépítés és a szakmai láthatóság válhat fontossá.
1. Tudd, merre szeretnél menni – karriertervezés
A karriertervezés elsőre meglehetősen merev dolognak hangozhat. Mintha előre el kellene döntened, hol szeretnél dolgozni öt vagy tíz év múlva.
A valóságban erre nincs szükség.
A munkaerőpiac változik, új szakmák jelennek meg, régiek alakulnak át, változnak a lehetőségeid, és közben te magad sem maradsz ugyanaz.
A karrierterv ezért nem egy életre szóló forgatókönyv.
Sokkal inkább egy aktuális iránytű.
Segít eldönteni, hogy a következő időszakban milyen irányba szeretnél mozdulni, milyen tudásra van szükséged ehhez, és mely lehetőségekre érdemes igent vagy nemet mondanod.
Ne csak pozíciókban gondolkodj
Gyakori karriercél például: „Öt év múlva vezető szeretnék lenni.” Önmagában azonban a pozíció keveset árul el arról, milyen szakmai életet szeretnél. Érdemes ennél mélyebbre menni.
- Szeretnél embereket vezetni, vagy inkább a saját szakterületeden lennél kiemelkedően jó?
- Szereted a nagy felelősséggel járó döntéseket?
- Fontosabb számodra a magasabb jövedelem vagy a kiszámítható munkaidő?
- Szeretnél sok emberrel együtt dolgozni, vagy inkább önállóan?
- Fontos a stabilitás, vagy szívesen vállalsz nagyobb kockázatot egy érdekesebb lehetőségért?
- Mennyire fontos a rugalmasság, a távmunka, a szakmai önállóság vagy éppen az, hogy munka után valóban véget érjen a munkanap?
Ha ezekre válaszolsz, már nem egyszerűen egy pozíciót próbálsz elérni. Azt tervezed meg, milyen szakmai életet szeretnél.
Nem kell tíz évre előre látnod
Egy használható karrierterv akár ennyire egyszerű is lehet:
Hol vagyok most? → Milyen irányba szeretnék elindulni? → Mi legyen a következő egy-két lépésem?
Lehet, hogy a következő lépésed egy új képzés, vagy egy olyan projekt, amelyben új tapasztalatot szerezhetsz.
Lehet egy fizetésemelési beszélgetés, vagy hogy ideje másik munkahelyet keresni.
És az is lehet, hogy egyelőre nincs szükséged nagy változtatásra.
A tudatos karrierépítésről, a karriertervezésről és a szakmai fejlődés lehetséges irányairól részletesebben a Karrierépítés – hogyan építs tudatos karriert? útmutatóban olvashatsz.
Nem kell mindent egyedül kitalálnod
Vannak időszakok, amikor pontosan tudjuk, mit szeretnénk. Máskor több lehetséges irány között őrlődünk, vagy egyszerűen nem látjuk, milyen lehetőségeink vannak.
Ilyenkor külső nézőpont is segíthet.
Egy mentor elsősorban saját szakmai tapasztalataival, meglátásaival és visszajelzéseivel tud támogatni. Különösen hasznos lehet, ha már azon a területen jár előtted, amelyen te szeretnél fejlődni.
A karriertanácsadó más szerepet tölthet be. Segíthet feltérképezni a jelenlegi helyzetedet, tisztázni a céljaidat, megvizsgálni a lehetőségeidet és tudatosabban meghozni egy szakmai döntést.
Ettől még természetesen nem minden karrierdöntéshez szükséges szakember.
Sok helyzetben az is elegendő lehet, ha időt szánsz arra, hogy kívülről nézz rá a saját szakmai utadra, és ne csak akkor foglalkozz vele, amikor már nagyon elégedetlen vagy a jelenlegi helyzeteddel.
2. Ha előrébb szeretnél jutni a jelenlegi munkahelyeden
A karrierépítés nem mindig jelent munkahelyváltást.
Előfordulhat, hogy alapvetően szereted a munkahelyedet, a szakmádat és a kollégáidat, mégis úgy érzed, hogy ideje lenne továbblépned.
Nagyobb felelősséget vállalnál. Magasabb pozíciót szeretnél. Régóta nem változott érdemben a fizetésed. Vagy egyszerűen azt érzed, hogy a jelenlegi munkaköröd már nem tükrözi azt, amit valójában csinálsz.
Ilyenkor az előléptetés vagy a fizetésemelés válhat a következő karrierlépéssé.
A jó teljesítmény önmagában nem mindig elég
Logikusnak tűnhet, hogy ha valaki jól dolgozik, idővel automatikusan előléptetik.
A munkahelyek azonban ennél összetettebben működnek.
Az előrelépésnél számíthat a szakmai teljesítményed mellett például:
- milyen eredményeket tudsz felmutatni;
- mennyi felelősséget vállalsz;
- mennyire vagy önálló;
- hogyan működsz együtt másokkal;
- képes vagy-e problémákat megoldani;
- kezdeményezel-e;
- mennyire látható a munkád és annak eredménye;
- milyen további szerepet tudnál betölteni a szervezetben.
És természetesen az is számít, hogy egyáltalán van-e lehetőség előrelépni.
Hiába lennél alkalmas egy vezetői szerepre, ha nincs megüresedő vagy létrehozható vezetői pozíció. Hiába indokolt szakmailag a magasabb fizetés, ha a munkáltató nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni.
Ezért fontos különbséget tenni aközött, hogy neked kell még valamin változtatnod, vagy egyszerűen elérted a jelenlegi munkahelyeden rendelkezésedre álló lehetőségek határát.
Előléptetés és fizetésemelés nem ugyanaz
A szakmai előrelépésnek több formája lehet.
Kaphatsz magasabb fizetést ugyanabban a munkakörben. Kaphatsz új pozíciót és nagyobb felelősséget. Elindulhatsz vezetői irányba, vagy magasabb szintű szakértővé válhatsz.
Ezért érdemes először azt tisztázni, mit szeretnél valójában elérni.
Ha elsősorban úgy érzed, hogy a munkád értéke és a fizetésed nincs összhangban, nem feltétlenül előléptetésre van szükséged.
Ha viszont új feladatokra, nagyobb önállóságra és több felelősségre vágysz, önmagában egy fizetésemelés valószínűleg nem oldja meg az elégedetlenségedet.
Mikor érdemes kezdeményezned?
Érdemes lehet előléptetésről vagy fizetésemelésről beszélni például akkor, ha tartósan megnőtt a felelősséged, a munkaköröd jelentősen kibővült, mérhető eredményeket értél el, hosszabb ideje magasabb szintű feladatokat végzel, vagy a tudásod és tapasztalatod jelentősen fejlődött.
Az időzítés és a felkészülés azonban sokat számít.
Másképp érdemes megközelíteni azt a kérdést, hogy mikor kérj fizetésemelést, és máshogyan kell felkészülni egy konkrét előléptetésre.
Az Előléptetés és fizetésemelés útmutatóban ezeket a helyzeteket részletesen is végigvesszük: hogyan készülj fel, hogyan kezdeményezz beszélgetést, és mit tehetsz akkor, ha a válasz végül nem az, amit reméltél.
3. Építs olyan szakmai kapcsolatokat, amelyek túlélnek egy munkahelyváltást
A szakmai kapcsolatok értékét sokszor csak akkor vesszük észre, amikor szükségünk lenne rájuk.
Például amikor új állást keresünk, szakmai segítségre lenne szükségünk, szeretnénk megtudni valamit egy másik cégről vagy iparágról, esetleg új lehetőségeket keresünk.
A kapcsolati háló kiépítését azonban nem érdemes addig halogatni, amíg szükséged nem lesz valamire.
A valódi szakmai kapcsolatok általában hosszabb idő alatt alakulnak ki.
Miért számít a kapcsolati háló?
A szakmai kapcsolatépítés nem egyenlő azzal, hogy minél több ember névjegyét vagy LinkedIn-kapcsolatát összegyűjtöd.
Egy jó szakmai kapcsolati hálóban vannak emberek, akikkel időnként információt cseréltek, segítitek egymást, ismeritek egymás munkáját, ajánlotok egymásnak lehetőségeket, vagy egyszerűen tudjátok, hogy bizonyos szakmai kérdésekben kihez lehet fordulni.
Egy ilyen háló:
- új információkhoz juttathat;
- szakmai segítséget adhat;
- új álláslehetőségeket tehet láthatóvá;
- együttműködéseket indíthat el;
- ajánlásokhoz vezethet;
- új nézőpontokat adhat;
- segíthet abban, hogy többen ismerjék a munkádat.
Ez nem azt jelenti, hogy minden kapcsolatot valamilyen későbbi haszon reményében kell kialakítani.
Éppen ellenkezőleg. A jól működő szakmai kapcsolatok általában kölcsönösségre épülnek.
Networking akkor is, ha nem szeretsz networkingelni
A „networking” hallatán sokan konferenciákra, idegenekkel folytatott erőltetett beszélgetésekre és névjegykártyák cseréjére gondolnak.
Pedig szakmai kapcsolatokat sokkal természetesebb módon is lehet építeni.
Egy korábbi kollégával folytatott beszélgetés, egy szakmai képzés, közös projekt, konferencia, szakmai közösség vagy akár egy értelmes online beszélgetés is lehet kapcsolatépítés.
Különösen fontos ez akkor, ha introvertált vagy, vagy egyszerűen nem szereted a klasszikus networking helyzeteket. Nem kell társasági emberré változnod ahhoz, hogy legyen szakmai kapcsolati hálód.
A cél nem az, hogy minél több embert ismerj.
Sokkal értékesebb lehet néhány tucat valódi szakmai kapcsolat, mint több ezer olyan online ismerős, akivel soha nem beszélsz.
A személyes márka nem egyenlő az önreklámmal
A kapcsolatépítéshez szorosan kapcsolódik a személyes márka is.
Ez a kifejezés könnyen keltheti azt az érzést, hogy folyamatosan reklámoznod kell magad. A személyes márka azonban ennél egyszerűbben is megfogható:
Mit gondolnak rólad szakmailag azok az emberek, akik ismernek?
- Milyen témában jut eszükbe a neved?
- Miben tartanak jónak?
- Milyen problémával keresnének meg?
- Milyen veled együtt dolgozni?
Ezekből idővel akkor is kialakul egy szakmai kép rólad, ha soha nem nevezted ezt személyes márkaépítésnek.
A kérdés inkább az, hogy ezt teljesen a véletlenre bízod-e.
A Networking és személyes márkaépítés útmutatóban részletesebben is foglalkozunk a kapcsolati háló kiépítésével, a kapcsolatépítéssel, a networkinggel és azzal, hogyan teheted láthatóbbá a szakmai értékedet anélkül, hogy folyamatos önreklámnak éreznéd.
Melyik területen érdemes most dolgoznod?
Nem kell egyszerre a karriered minden területével foglalkoznod.
A jelenlegi helyzeted alapján valószínűleg van egy kérdés, amely most fontosabb a többinél.
| Ha most ezt érzed… | Ezzel érdemes kezdened |
| Nem tudom, merre menjek tovább | Karriertervezés |
| Tudom, mit szeretnék, de nem haladok | Tudatos karrierépítés |
| Többre lennék képes a jelenlegi pozíciómnál | Előléptetés |
| Kevésnek érzem a fizetésemet | Fizetésemelés |
| Jó vagyok a szakmámban, de kevesen tudnak róla | Személyes márkaépítés |
| Kevés szakmai kapcsolatom van | Kapcsolatépítés |
| Teljesen más irányba indulnék | Karrierút újratervezése |
| Több lehetőség között nem tudok dönteni | Mentor vagy karriertanácsadás |
Nem biztos, hogy a legnagyobb változtatással érdemes kezdened.
Néha egyetlen jól megválasztott következő lépés többet ér, mint egy részletes ötéves terv.
Mi van, ha nem akarsz „karriert csinálni”?
A karrierépítésről szóló tanácsok könnyen kelthetik azt az érzést, hogy a munkában folyamatosan fejlődni, teljesíteni és előrelépni kell.
- Újabb képzés.
- Magasabb pozíció.
- Nagyobb fizetés.
- Erősebb személyes márka.
- Több szakmai kapcsolat.
- Aztán kezdődhet minden elölről.
Pedig nem mindenki szeretné, hogy a munka legyen az életének egyik legfontosabb területe.
És nem is kell annak lennie.
Lehet teljesen érvényes karriercél az is, hogy olyan munkád legyen, amelyet jól tudsz végezni, megfelelő jövedelmet biztosít, kiszámítható, és közben marad időd és energiád az életed többi részére.
Nem kötelező folyamatosan felfelé lépkedni
Lehet, hogy nem szeretnél vezető lenni, nem szeretnél több embert irányítani, nem akarsz esténként még szakmai kapcsolatokat építeni, nem szeretnél minden évben új képzésbe kezdeni.
És az is lehet, hogy jelenleg nem szeretnél munkahelyet váltani, még akkor sem, ha máshol valamivel többet kereshetnél.
Ezek önmagukban nem jelentik azt, hogy nincs benned ambíció.
Az ambíció nem kizárólag a magasabb pozícióban mérhető.
Lehet célod az is, hogy nagyon jó legyél abban, amit csinálsz. Hogy önállóbban dolgozhass. Hogy stabil szakmai helyzetet teremts. Hogy több időd maradjon a családodra. Vagy hogy egyszerűen ne kelljen minden vasárnap este rossz érzéssel gondolnod a következő munkahétre.
A tudatos karrier néha azt jelenti, hogy nemet mondasz
Nem minden szakmai lehetőség jó lehetőség.
Egy előléptetés jelenthet magasabb fizetést és nagyobb presztízst, de több felelősséget, hosszabb munkanapokat és állandó elérhetőséget is.
Egy magasabb fizetésű állás járhat hosszabb ingázással.
Egy vezetői pozíció eltávolíthat attól a szakmai munkától, amelyet valójában szeretsz.
Egy látványosabb karrierút pedig kerülhet olyan sok időbe és energiába, amelyet inkább máshol használnál fel.
Ezért a tudatos karrierépítés nem arról szól, hogy minden lehetőséget kihasználj.
Arról szól, hogy felismerd, melyik lehetőség visz abba az irányba, amely számodra valóban fontos.
A karriered változhat veled együtt
Ami tíz évvel ezelőtt fontos volt számodra a munkában, nem feltétlenül fontos ma is.
Életünk különböző időszakaiban más szempontok kerülhetnek előtérbe.
Egy időszakban fontos lehet a tapasztalatszerzés, a gyors fejlődés és az, hogy minél több dolgot kipróbálj. Később nagyobb jelentősége lehet a jövedelemnek, a stabilitásnak vagy a szakmai önállóságnak.
Más élethelyzetben éppen a rugalmasság, a kiszámítható munkaidő vagy a kisebb stressz válhat elsődlegessé.
Ez nem következetlenség.
A karrier nem az életedtől különálló projekt. Ahogy változnak a körülményeid, az értékeid és a prioritásaid, úgy változhat az is, mit vársz a munkádtól.
Ezért egy régi karriercél elengedése sem feltétlenül kudarc.
Lehet, hogy egyszerűen már nem ugyanazt az életet szeretnéd, mint amikor azt a célt kitűzted.
Mikor érdemes újragondolnod a karrieredet?
Nem kell megvárnod, amíg teljesen eleged lesz a munkádból.
Érdemes időnként akkor is ránézni a szakmai helyzetedre, amikor alapvetően nincs komoly probléma.
Különösen indokolt lehet az újratervezés, ha hosszabb ideje azt érzed, hogy egy helyben állsz, már alig tanulsz valami újat, nincs előtted továbblépési lehetőség, vagy a munkád egyre kevésbé illik ahhoz az élethez, amelyet szeretnél.
Neked ajánljuk: Melyik munka illik hozzám? Teszt nélkül is kiderítheted!
Szintén jelzés lehet, ha tartósan alulfizetettnek érzed magad, elvesztetted az érdeklődésedet a szakmád iránt, egy másik terület kezdett komolyan vonzani, vagy jelentősen megváltoztak az életkörülményeid.
Ugyanakkor egy rossz hét, egy konfliktus a főnököddel vagy egy különösen fárasztó projekt még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz karrierúton jársz.
Érdemes inkább a mintázatot figyelni.
Hetek óta rossz kedved van, vagy évek óta?
Egy konkrét munkahely zavar, vagy maga a szakma?
Több pénzt szeretnél, vagy valójában másfajta munkára vágysz?
Pihenésre van szükséged, vagy változásra?
Minél pontosabban meg tudod nevezni, mi nem működik, annál könnyebb eldönteni azt is, min érdemes változtatnod.
Hogyan kezdj hozzá a tudatos karrierépítéshez?
Nem szükséges egyszerre újragondolnod az egész szakmai életedet. Elég lehet öt lépésben végignézni a jelenlegi helyzetedet.
1. Nézd meg, hol tartasz most!
Írd össze, milyen tudással, tapasztalattal és eredményekkel rendelkezel.
Ne csak a munkaköröd megnevezését nézd. Gondold végig azt is, milyen problémákat tudsz megoldani, milyen felelősséget vállalsz, és mi az, amit ma már sokkal jobban tudsz, mint néhány évvel ezelőtt.
2. Határozd meg, min szeretnél változtatni!
Nem kell rögtön álomállást keresned.
Lehet, hogy egyetlen dolog zavar igazán: a fizetésed, a fejlődési lehetőségek hiánya, a túl sok túlóra, a kevés önállóság vagy az, hogy nem látod, merre vezet innen tovább az út.
Próbáld meg minél pontosabban megnevezni.
3. Válaszd ki a következő szakmai lépést!
Ha tudod, min szeretnél változtatni, keress egy konkrét következő lépést.
Ez lehet egy képzés, egy új feladat vállalása, beszélgetés a vezetőddel, fizetésemelés kérése, jelentkezés egy magasabb pozícióra, szakmai kapcsolat felvétele vagy akár az álláslehetőségek feltérképezése.
Nem kell még a teljes utat látnod.
A következő lépést kell látnod.
4. Tedd láthatóvá a szakmai értékedet!
A jó munka fontos, de nem mindig beszél teljesen önmagáért.
Tartsd számon az eredményeidet. Tanulj meg beszélni arról, milyen értéket teremtesz. Ápold a szakmai kapcsolataidat. Ha releváns a területeden, tedd láthatóvá a tudásodat szakmai felületeken is.
Nem önfényezésről van szó.
Arról van szó, hogy mások számára is érthető legyen, mihez értesz és miben lehet rád számítani.
5. Időnként tervezz újra!
Egy karrierterv nem attól jó, hogy mindenáron ragaszkodsz hozzá.
Évente egyszer-kétszer érdemes feltenni magadnak néhány kérdést:
- Még mindig fontos nekem az a cél, amely felé haladok?
- Közelebb kerültem hozzá?
- Megváltozott valami azóta?
- Van jobb lehetőség?
- Még mindig ezt szeretném?
Néha a válasz az lesz, hogy igen, jó irányba haladsz, máskor pedig éppen az lesz a tudatos döntés, hogy új irányt választasz.
Karrierépítés lépésről lépésre
Attól függően, hogy jelenleg milyen kérdés foglalkoztat, három nagy témakörben tudsz továbbhaladni.
Karriertervezés és szakmai fejlődés
Ha nem tudod pontosan, merre szeretnél továbbmenni, hogyan érdemes megtervezned a következő szakmai éveidet, vagy milyen lépések segítségével fejlődhetsz tovább, kezdd a Karrierépítés – hogyan építs tudatos karriert? útmutatóval.
Itt foglalkozunk a karriertervezéssel, a karrierút kialakításával, a szakmai fejlődéssel, valamint azzal is, mikor lehet hasznos mentor vagy karriertanácsadó segítségét kérni.
Előléptetés és fizetésemelés
Ha alapvetően jó helyen vagy, de szeretnél előrébb lépni, nagyobb felelősséget vállalni vagy magasabb fizetést elérni, az Előléptetés és fizetésemelés témakörben találod a kapcsolódó útmutatókat.
Megnézzük többek között, hogyan kérj fizetésemelést, mikor érdemes kezdeményezni, hogyan készülj előléptetésre, miért maradhat el az előléptetés, és mit tehetsz, ha a fizetésemelési kérésedre nemet mondanak.
Networking és személyes márkaépítés
Ha szeretnéd bővíteni a szakmai kapcsolataidat, több lehetőséghez hozzáférni vagy tudatosabban alakítani azt, milyen szakmai kép él rólad másokban, kezdd a Networking és személyes márkaépítés útmutatóval.
A kapcsolati háló kiépítésétől az introvertáltként is működő networkingen át a személyes márkáig több oldalról körbejárjuk, hogyan válhatsz szakmailag láthatóbbá anélkül, hogy állandó önreklámnak éreznéd.
Gyakori kérdések a karrierépítésről
Mit jelent a karrierépítés?
A karrierépítés a szakmai utad tudatos alakítását jelenti. Ide tartozhat a szakmai fejlődés, új készségek megszerzése, a karriertervezés, az előléptetés, a fizetés növelése, a kapcsolatépítés, a személyes márka kialakítása vagy akár a pályaváltás is.
Hogyan kezdjek el tudatosan karriert építeni?
Elsőként érdemes felmérned a jelenlegi helyzetedet: milyen tudással és tapasztalattal rendelkezel, mit szeretsz a munkádban, min változtatnál, és milyen irányba szeretnél továbbmenni. Ezután válassz ki egy konkrét következő lépést ahelyett, hogy rögtön az egész karrieredet próbálnád megtervezni.
Kell karrierterv?
Nem kötelező részletes karriertervet készítened, de érdemes legalább valamilyen iránnyal rendelkezned. Ez segít eldönteni, milyen tudást érdemes megszerezned, mely lehetőségeket érdemes elfogadnod, és mikor lenne ideje változtatnod.
Hány évre előre érdemes karriert tervezni?
Nem feltétlenül érdemes hosszú évekre részletes tervet készíteni. A munkaerőpiac és a saját élethelyzeted is változhat. Gyakran hasznosabb meghatározni egy hosszabb távú irányt, majd a következő egy-két konkrét lépésre koncentrálni.
Honnan tudhatom, hogy ideje továbblépnem?
Figyelmeztető jel lehet, ha hosszabb ideje nem fejlődsz, nincs továbblépési lehetőséged, tartósan elégedetlen vagy, alulfizetettnek érzed magad, vagy a jelenlegi munkád már nem fér össze azzal az élettel, amelyet szeretnél. Egy átmenetileg nehéz időszak azonban önmagában még nem feltétlenül indokol változtatást.
Hogyan lehet gyorsabban előrelépni a munkahelyen?
A szakmai teljesítmény mellett fontos lehet a kezdeményezőkészség, a nagyobb felelősség vállalása, a mérhető eredmények elérése, az együttműködés és az is, hogy a munkád értéke látható legyen. Érdemes azt is tisztázni a vezetőddel, milyen feltételei vannak a következő szintre lépésnek.
Mennyire fontosak a szakmai kapcsolatok a karrierben?
A jó szakmai kapcsolatok információkhoz, tudáshoz, ajánlásokhoz, együttműködésekhez és új lehetőségekhez vezethetnek. Nem a kapcsolatok számán van a hangsúly, hanem azon, hogy legyenek valódi, kölcsönös szakmai kapcsolataid.
Szükségem van mentorra vagy karriertanácsadóra?
Nem feltétlenül. Mentor vagy karriertanácsadó akkor lehet különösen hasznos, ha elakadtál, több irány között bizonytalan vagy, vagy olyan ember külső nézőpontjára lenne szükséged, aki szakmailag tapasztaltabb, illetve jártas a karrierdöntések támogatásában.
Lehet sikeres karrierem vezetői pozíció nélkül?
Igen. A szakmai siker nem kizárólag vezetői pozíciót jelenthet. Lehetsz elismert szakértő, specialista, önálló szakember vagy olyan munkavállaló, aki megfelelő jövedelem és jó munkakörülmények mellett kiegyensúlyozott szakmai életet alakított ki.
Baj, ha egyáltalán nem vágyom előléptetésre?
Nem. Az előléptetés csak az egyik lehetséges karriercél. Ha elégedett vagy a munkáddal, a fizetéseddel, a felelősségeddel és azzal, ahogyan a munkád illeszkedik az életedhez, nincs szükség magasabb pozícióra csak azért, mert ezt tekintik hagyományosan szakmai előrelépésnek.
A tudatos karrierépítés végső soron nem azt jelenti, hogy minél magasabbra kell jutnod.
Hanem azt, hogy egyre kevésbé sodródsz a szakmai életedben, és egyre több döntést hozol annak alapján, hogy milyen munkát és milyen életet szeretnél magadnak.