ÖNBIZALOM ÉS ÖNÉRTÉKELÉS

Az önbizalomról könnyű úgy gondolkodni, mintha egyszerűen lenne belőle sok vagy kevés. Vannak a magabiztos emberek, akik kiállnak magukért, könnyen döntenek és bátran belevágnak új dolgokba – és vannak azok, akik gyakrabban bizonytalanodnak el.

A valóság ennél jóval összetettebb.

Lehet, hogy a munkádban pontosan tudod, mire vagy képes, de egy párkapcsolatban könnyen elbizonytalanodsz. Lehet, hogy mások határozottnak látnak, miközben egy kritikus megjegyzést napokig forgatsz magadban. És az is előfordulhat, hogy tudod magadról, hogy értékes ember vagy, mégis rettegsz attól, hogy egy új feladatban kudarcot vallasz.

Az önbizalom, az önértékelés és az önbecsülés összefüggenek egymással, de nem ugyanazt jelentik. Megértésük azért fontos, mert egészen másra lehet szükséged akkor, ha a képességeidben kételkedsz, mint akkor, ha saját értékedet kérdőjelezed meg.

Ebben az útmutatóban segítünk eligazodni közöttük, felismerni, hol lehet érdemes változtatnod, és megtalálni azokat a témákat, amelyekkel továbbindulhatsz.

Önbizalom, önértékelés és önbecsülés – mi a különbség?

A hétköznapi beszédben gyakran egymás szinonimájaként használjuk ezeket a fogalmakat. Pedig érdemes különválasztani őket.

Az önbizalom alapvetően arra vonatkozik, mennyire bízol a saját képességeidben.

Meg tudom oldani ezt a feladatot? Képes vagyok kiállni mások elé? Meg merem mondani, amit gondolok? Elboldogulok egy új helyzetben?

Az önbizalom ráadásul nem feltétlenül általános. Lehetsz magabiztos vezető, de bizonytalan társasági helyzetekben. Lehet nagy szakmai önbizalmad, miközben nehezen állsz ki magadért egy konfliktusban.

Az önértékelés azt írja le, hogyan értékeled önmagadat.

Mit gondolsz a tulajdonságaidról, a képességeidről, a döntéseidről, a teljesítményedről és összességében saját magadról?

Az önbecsülés ennél is mélyebbre vezet: mennyire tartod magadat alapvetően értékes embernek.

Ez különösen akkor válik láthatóvá, amikor valami nem sikerül.

Ha egy fontos prezentációd rosszul sikerül, gondolhatod azt:

„Ezt most elrontottam. Legközelebb jobban felkészülök.”

De azt is:

„Persze, hogy elrontottam. Én egyszerűen nem vagyok elég jó ehhez.”

Ugyanaz az esemény történt, mégis egészen más következtetést vontál le belőle.

Az első esetben a kudarc a teljesítményedről mond valamit. A másodikban már saját értékedet kérdőjelezi meg.

Ezért lehetséges az is, hogy valakinek bizonyos területeken nagy az önbizalma, miközben az önbecsülése meglehetősen sérülékeny.

Ha elsősorban az érdekel, hogyan alakul ki az, amit önmagadról gondolsz, olvasd el az Önbecsülés és önértékelés – teljes útmutatót.

Ha inkább azt szeretnéd megérteni, miért kételkedsz a képességeidben, és hogyan lehet ezen változtatni, az Önbizalom – hogyan fejleszd és erősítsd? útmutatóval érdemes folytatnod.

Nem az a cél, hogy mindig magabiztos legyél

Az egészséges önbizalom könnyen összetéveszthető azzal, hogy valaki szinte minden helyzetben határozott.

Pedig nem kell annak lenned.

Az egészséges önbizalom nem azt jelenti, hogy soha nem félsz, nem kételkedsz magadban, mindenhez értesz, mindig tudod, mit kell tenned, vagy egyáltalán nem érdekel mások véleménye.

Sőt, annak felismerése, hogy valamihez nem értesz, bizonyos esetekben éppen a reális önismeret jele.

Az egészséges önbizalom inkább azt teszi lehetővé, hogy a bizonytalanság ellenére is cselekedj.

Elmehetsz egy állásinterjúra úgy is, hogy izgulsz. Elmondhatod a véleményedet akkor is, ha nem vagy biztos benne, hogyan fogadják. Elkezdhetsz valamit úgy, hogy még nem tudod, sikerül-e.

És ha nem sikerül, abból sem következik automatikusan, hogy alkalmatlan vagy.

A stabilabb önbizalom tehát nem azt jelenti, hogy minden helyzetben biztos vagy magadban, hanem azt, hogy a bizonytalanságot is el tudod viselni anélkül, hogy az teljesen megbénítana vagy alapjaiban megváltoztatná azt, amit önmagadról gondolsz.

Érdemes ezért különbséget tenni az egészséges önbizalom, a bizonytalanságot elfedő hamis önbizalom és a túlzott önbizalom között is.

Honnan tudhatod, hogy önbizalomhiánnyal küzdesz?

Az önbizalomhiány nem mindig úgy néz ki, hogy valaki félénk, csendes vagy visszahúzódó.

Megjelenhet például abban, hogy:

• rendszeresen alábecsülöd a saját képességeidet;
• sokáig rágódsz a döntéseiden;
• nehezen viseled a kritikát;
• folyamatosan másokhoz hasonlítod magadat;
• gyakran van szükséged külső megerősítésre;
• inkább nem próbálsz ki valamit, nehogy kiderüljön, hogy nem sikerül;
• lekicsinyled a saját eredményeidet;
• nehezen mondasz nemet;
• félsz attól, hogy mások butának, ügyetlennek vagy alkalmatlannak tartanak;
• egy hiba után nemcsak a döntésedet, hanem saját magadat is megkérdőjelezed.

Az önbizalomhiány ráadásul könnyen elbújhat olyan viselkedések mögött, amelyeket kívülről éppen magabiztosságnak látunk.

Valaki lehet hangos, domináns vagy folyamatosan versengő azért is, mert rendkívül fontos számára, hogy mások sikeresnek és értékesnek lássák.

Ezért az önbizalom megértéséhez nemcsak azt érdemes figyelni, hogyan viselkedsz, hanem azt is, mi történik benned akkor, amikor megkérdőjeleznek, kudarc ér, vagy nem kapsz visszaigazolást másoktól.

Az Önbizalom – hogyan fejleszd és erősítsd? útmutatóban részletesebben foglalkozunk az önbizalomhiány okaival, jeleivel és a változtatás lehetőségeivel.

Amikor nem azt kérdezed, hogy „képes vagyok-e rá?”, hanem azt, hogy „elég jó vagyok-e?”

Az önbizalomhiány és az önértékelési problémák sokszor együtt jelennek meg, de nem ugyanarról szólnak.

Nagy különbség van a következő két gondolat között:

„Nem hiszem, hogy ezt meg tudom csinálni.”

és

„Ha ezt nem tudom megcsinálni, akkor nem vagyok elég jó.”

Az első elsősorban a képességeidről szól. A második már arról, hogyan értékeled saját magadat.

Az önértékelés különösen sérülékennyé válhat akkor, ha saját értékedet erősen feltételekhez kötöd.

Értékes vagyok, ha sikeres vagyok.

Szerethető vagyok, ha megfelelek másoknak.

Jó szülő vagyok, ha nem hibázom.

Vonzó vagyok, ha mások annak tartanak.

Elég jó vagyok, ha többet teljesítek, mint mások.

Ebben a rendszerben egy rossz eredmény, egy visszautasítás vagy egy kritikus megjegyzés már nem egyszerű kellemetlen tapasztalat. Könnyen bizonyítékká válik arra, hogy „velem valami nincs rendben”.

Ez az egyik oka annak, hogy az önbecsülés építése nem merülhet ki pozitív mondatok ismételgetésében.

Sokkal mélyebb kérdés, hogy milyen feltételekhez kötöd azt, hogy rendben lehess önmagaddal.

Ha ezt szeretnéd részletesebben megérteni, az Önbecsülés és önértékelés útmutató mellett az Önértékelési problémák, az Önbecsülés és önbizalom, valamint a Hogyan építsd fel az önbecsülésed? cikkekkel érdemes folytatnod.

Lehet fejleszteni az önbizalmat?

Igen, az önbizalom változhat.

Ehhez azonban érdemes elengedni azt az elképzelést, hogy előbb magabiztosnak kell érezned magad, és majd csak utána tudsz cselekedni.

Sokszor éppen fordítva történik.

Cselekszel → tapasztalatot szerzel → fejlődik a kompetenciád → megtapasztalod, hogy képes vagy rá → erősödik az önbizalmad.

Gondolj például arra, amikor először vezettél autót.

Valószínűleg nem azért ültél a volán mögé, mert már teljesen biztos voltál a vezetési képességeidben. A gyakorlás során viszont egyre több helyzettel találkoztál, egyre több dolgot tudtál automatikusan megoldani, és fokozatosan kialakult az érzés: ezt már tudom kezelni.

Sok más területen is hasonlóan működhet az önbizalom.

Apró sikerélmények

Egy túl nagy kihívás könnyen megerősítheti azt az érzést, hogy valamire nem vagy képes. A kezelhető nehézségű feladatok viszont új tapasztalatokat adhatnak saját képességeidről.

Kompetencia fejlesztése

Néha valóban azért nincs önbizalmunk valamiben, mert még nincs elég gyakorlatunk.

Ilyenkor nem feltétlenül több pozitív gondolatra van szükség, hanem tanulásra és tapasztalatra.

A belső párbeszéd felismerése

Figyeld meg, hogyan beszélsz magaddal akkor, amikor valami nem sikerül.

Ugyanazt mondanád egy számodra fontos embernek is?

A hibázás elviselése

Ha minden hibát bizonyítéknak tekintesz saját alkalmatlanságodra, nehéz lesz olyan helyzeteket vállalni, amelyekben nincs garantálva a siker.

Az önbizalom fejlődéséhez ezért nemcsak sikerélményekre, hanem arra a tapasztalatra is szükség lehet, hogy egy kudarcot is képes vagy kezelni.

Saját határok képviselete

Az önbizalom és az önérvényesítés szorosan kapcsolódhat egymáshoz. Amikor képes vagy megfogalmazni a saját szükségleteidet, nemet mondani vagy képviselni a véleményedet, új tapasztalatot szerzel arról, hogy van befolyásod arra, ami veled történik.

Kitartás

Nem minden próbálkozás hoz azonnali eredményt. A kitartás azért is fontos az önbizalom szempontjából, mert lehetőséget ad arra, hogy az első sikertelenség után új tapasztalatokat szerezz.

Ha konkrét módszereket keresel, folytasd az Önbizalom fejlesztő gyakorlatok, az Önbizalom növelés, a Magabiztosság növelése, a Hogy legyél magabiztos?, valamint a Kitartás fejlesztése témákkal.

Nem minden helyzetben ugyanolyan az önbizalmunk

Gyakran beszélünk úgy az önbizalomról, mintha az ember személyiségének egyetlen, minden helyzetben azonos tulajdonsága lenne.

Pedig előfordulhat, hogy egészen más embernek érzed magadat különböző helyzetekben.

• Lehet, hogy szakmai kérdésekben határozott vagy, de egy konfliktusban nehezen mondod ki, amit szeretnél.
• Lehet, hogy barátok között felszabadult vagy, miközben idegen társaságban folyamatosan azon gondolkodsz, mit gondolnak rólad.
• Lehet, hogy egyedül jól boldogulsz, párkapcsolatban viszont könnyen megkérdőjelezed saját értékedet.

Ez azért fontos, mert amikor azt mondod magadról, hogy „nincs önbizalmam”, érdemes tovább kérdezni:

Pontosan milyen helyzetekben nincs?

A válasz sokkal közelebb vihet ahhoz, min lenne érdemes változtatnod.

Az Önbizalom a kapcsolatokban, munkában és kommunikációban útmutatóban ezeket az élethelyzeteket részletesebben is körbejárjuk.

Önbizalom a párkapcsolatban

Egy párkapcsolat különösen könnyen felszínre hozhatja a saját értékünkkel kapcsolatos bizonytalanságokat.

Megjelenhet például:

• féltékenységben;
• az elhagyástól való félelemben;
• állandó megerősítés keresésében;
• saját szükségleteink háttérbe szorításában;
• konfliktusok kerülésében;
• a partnerhez vagy másokhoz való hasonlítgatásban.

A bizonytalanság természetesen önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek „rossz az önbizalma”. Egy kapcsolat minősége, a másik ember viselkedése és korábbi tapasztalataink is hatással lehetnek arra, mennyire érezzük magunkat biztonságban.

Az Önbizalom a párkapcsolatban cikkben azt vizsgáljuk meg részletesebben, hogyan jelenhet meg az önbizalom és az önértékelés egy intim kapcsolatban.

Önbizalom a kommunikációban

Sokszor nem akkor derül ki, mennyire bízunk magunkban, amikor egyedül vagyunk, hanem amikor másokkal kell képviselnünk magunkat.

• Elmondod, ha valamivel nem értesz egyet?
• Meg mered kérdezni, amit nem értesz?
• Tudsz nemet mondani?
• Képes vagy kérni?
• Mi történik veled, ha valaki kritizál?
• Megváltoztatod a véleményedet csak azért, hogy elkerüld a konfliktust?

Az önbizalom a kommunikációban nem azt jelenti, hogy mindig neked kell dominálnod a beszélgetést. Sokkal inkább azt, hogy képes vagy jelen lenni benne úgy, hogy közben a saját szempontjaidnak is helyet adsz.

Ebben segíthet az Önbizalom a kommunikációban és az Önbizalom testbeszéddel témája, valamint az asszertív kommunikáció és a határok, önérvényesítés részletesebb megismerése.

Önbizalom a munkahelyen

A munka különösen érzékeny terep lehet, mert itt a teljesítményünket rendszeresen értékelik.

Visszajelzést kapunk. Hibázunk. Másokkal hasonlítják össze a munkánkat. Új feladatokat kapunk. Olykor tárgyalnunk kell, ki kell állnunk az ötleteink mellett vagy el kell mondanunk, hogy valamivel nem értünk egyet.

A bizonytalanabb szakmai önbizalom megjelenhet például abban, hogy valaki:

• nem mer megszólalni egy megbeszélésen;
• rendszeresen alábecsüli a saját eredményeit;
• túlzottan fél a hibázástól;
• nehezen fogadja el a pozitív visszajelzéseket;
• kerüli azokat a feladatokat, amelyekben még nincs gyakorlata;
• nem meri képviselni a saját érdekeit.

Érdemes azonban itt is különválasztani a reális bizonytalanságot az általános önbizalomhiánytól.

Ha tegnap kezdtél el egy új szakmát tanulni, teljesen indokolt, hogy még nem érzed magad olyan biztosnak, mint az, aki tíz éve dolgozik benne.

Az önbizalom nem a tapasztalat helyettesítője.

Az Önbizalom a munkahelyen cikkben részletesebben foglalkozunk a szakmai magabiztosság kérdésével.

A siker növeli az önbizalmat – vagy az önbizalom hozza a sikert?

A kettő kölcsönösen hathat egymásra.

Ha bízol abban, hogy képes vagy valamire, nagyobb eséllyel próbálod meg. Ha megpróbálod, tapasztalatot szerzel. Ha fejlődsz, nagyobb eséllyel érsz el eredményt. Az eredmény pedig újabb bizonyítékot ad arra, hogy képes vagy rá.

Így kialakulhat egy pozitív kör:

önbizalom → cselekvés → gyakorlás → fejlődés → eredmény → nagyobb önbizalom

De ebből nem következik, hogy minél nagyobb valakinek az önbizalma, annál sikeresebb lesz.

A saját képességek túlbecslése rossz döntésekhez is vezethet. Az egészséges önbizalom ezért nem azt jelenti, hogy azt gondolod, bármit meg tudsz csinálni.

Inkább azt, hogy viszonylag reálisan látod, mit tudsz, mit nem tudsz még, és hajlandó vagy tenni azért, hogy fejlődj.

Az Önbizalom és siker, a Kitartás, a Kitartás fejlesztése és a Túlzott önbizalom cikkekben ennek különböző oldalait vizsgáljuk meg.

Önbizalom és szorongás: könnyen kialakulhat egy körforgás

A szorongás és az önbizalomhiány könnyen erősíthetik egymást.

Ha nem bízol abban, hogy képes leszel kezelni egy helyzetet, nagyobb fenyegetésnek élheted meg.

Ha szorongsz tőle, megpróbálhatod elkerülni.

Ha elkerülöd, nem szerzel tapasztalatot arról, hogy esetleg mégis képes lennél megbirkózni vele.

Így kialakulhat egy kör:

bizonytalanság → szorongás → elkerülés → nincs új tapasztalat → még nagyobb bizonytalanság

Képzeld el például, hogy félsz megszólalni egy nagyobb társaságban, mert attól tartasz, valami butaságot mondasz.

Ezért inkább csendben maradsz.

Rövid távon megkönnyebbülsz, mert elkerülted a kellemetlen helyzetet. Ugyanakkor azt sem tapasztalhatod meg, hogy talán teljesen normálisan fogadták volna, amit mondasz.

Legközelebb ezért ugyanúgy – vagy még jobban – szoronghatsz.

Az Önbizalom és szorongás cikkben ezt az összefüggést részletesebben is körbejárjuk.

Hogyan alakul ki az önbizalom gyerekkorban?

Az önmagunkhoz való viszony nem felnőttkorban kezd kialakulni.

Gyerekként rengeteg tapasztalatot szerzünk arról, mire vagyunk képesek, hogyan reagálnak mások a próbálkozásainkra, mit jelent hibázni, és mit kell tennünk ahhoz, hogy elismerést kapjunk.

Az önbizalom fejlődését befolyásolhatja többek között:

• milyen visszajelzéseket kap a gyerek;
• mennyi lehetősége van önállóan próbálkozni;
• hogyan reagálnak a környezetében a hibákra;
• mennyire hasonlítják másokhoz;
• elsősorban az eredményeit vagy az erőfeszítéseit értékelik-e;
• milyen mintákat lát maga körül.

Az önbizalom támogatása ezért nem egyszerűen azt jelenti, hogy sokszor elmondjuk egy gyereknek, milyen ügyes.

Fontosabb lehet, hogy megtapasztalhassa: próbálkozhat, hibázhat, tanulhat, fejlődhet és bizonyos dolgokat önállóan is meg tud oldani.

Erről részletesebben az Önbizalom növelés gyerekeknél cikkben olvashatsz.

Másképp jelenik meg az önbizalom férfiaknál és nőknél?

Nincs két teljesen különálló „férfi” és „női” önbizalom.

Az önmagunkról kialakított képünket azonban nemcsak a személyiségünk és egyéni tapasztalataink alakítják. Hatással lehetnek rá azok az elvárások is, amelyekkel életünk során találkozunk.

Milyen legyen egy sikeres férfi vagy nő? Mennyire fontos a külső? A szakmai siker? A határozottság? A család? Az anyagi helyzet? Mit tekintünk kudarcnak?

Az ilyen elvárások befolyásolhatják, mely területeken válik különösen fontossá számunkra mások visszajelzése, és hol lesz sérülékenyebb az önértékelésünk.

A Férfi önbizalom témájában ezt férfi nézőpontból járjuk körül, az Önbizalom teszt nőknek pedig önreflexiós kérdésekkel segít feltérképezni, mely területeken érzed stabilnak vagy bizonytalanabbnak magadat.

Önbizalom tesztek: mire jók valójában?

Egy önbizalomteszt nem tudja egyetlen pontszámmal megmondani, „mennyi önbizalmad van”.

És nem is ez lenne a legérdekesebb kérdés.

Hasznosabb lehet megvizsgálni például:

• mennyire bízol a saját döntéseidben;
• hogyan reagálsz a kritikára;
• mit gondolsz magadról kudarc esetén;
• mennyire függsz mások megerősítésétől;
• ki tudsz-e állni a saját érdekeidért;
• mersz-e új dolgokat kipróbálni;
• milyen helyzetekben bizonytalanodsz el leginkább.

Így egy jól összeállított teszt elsősorban önreflexiós eszköz lehet.

Nem diagnózist ad, hanem kérdéseket vet fel, amelyek segíthetnek pontosabban megérteni saját működésedet.

Ha kíváncsi vagy erre, próbáld ki az Önbizalom tesztet vagy az Önbizalom teszt nőknek összeállítást.

Könyvek és gondolatok az önbizalomról

Az önbizalomról rengeteg könyv született, de nem mindegy, milyen problémára keresel választ.

Más könyv lehet hasznos, ha elsősorban az önértékeléseddel küzdesz, más akkor, ha nehezen állsz ki magadért, és megint más, ha konkrét helyzetekben szeretnél bátrabban cselekedni.

Az Önbizalom könyvek ajánlóban ezért nem pusztán könyvcímeket gyűjtünk össze: abban is segítünk eligazodni, melyik könyv milyen problémához és élethelyzethez lehet érdekes.

Ha pedig rövidebb gondolatokat keresel a témához, az Önbizalom idézetek gyűjteményben az idézetek mellett azt is megnézzük, mit érdemes – és mit nem érdemes – elvinni belőlük.

Az önbizalom néha egyszerűen abból születik, hogy megcsinálod

Az önbizalom fejlesztését könnyű újabb önfejlesztési feladattá változtatni.

Pedig életünk néhány fontos tapasztalata nem azért történik meg, mert már előtte magabiztosak vagyunk.

Hanem azért leszünk magabiztosabbak, mert megtörténtek.

Egyedül elintézel valamit, amit korábban másra bíztál. Elmész valahová úgy, hogy senkit nem ismersz. Megtanulsz valamit, ami kezdetben nehéznek tűnt. Megoldasz egy váratlan problémát. Elutazol egyedül.

Ezekben a helyzetekben valódi tapasztalatot szerezhetsz arról, hogyan működsz akkor, amikor nincs minden előre elrendezve.

Az Egyedül utazás cikkünkben egy ilyen különleges helyzetet vizsgálunk meg közelebbről.

Hol érdemes elkezdened?

Nem feltétlenül az a legjobb kiindulópont, ha egyszerűen „nagyobb önbizalmat” próbálsz szerezni.

Először érdemes pontosabban megfogalmazni, mi az, ami nehézséget okoz.

Ha gyakran azt érzed, hogy nem vagy elég jó:
Kezdd az Önbecsülés és önértékelés útmutatóval.

Ha gyakran kételkedsz abban, hogy képes vagy megoldani egy helyzetet:
Olvasd el az Önbizalom – hogyan fejleszd és erősítsd? útmutatót.

Ha gyakorlati módszereket keresel:
Folytasd az Önbizalom fejlesztő gyakorlatok cikkel.

Ha egy kudarc vagy kritika könnyen megingatja azt, amit önmagadról gondolsz:
Az Önértékelési problémák témája lehet jó kiindulópont.

Ha elsősorban a párkapcsolatodban bizonytalanodsz el:
Olvasd el az Önbizalom a párkapcsolatban cikket.

Ha munkahelyi helyzetekben érzed magad bizonytalannak:
Kezdd az Önbizalom a munkahelyen témával.

Ha nehezen mondod ki a véleményedet vagy állsz ki magadért:
Az Önbizalom a kommunikációban, az asszertív kommunikáció és az önérvényesítés témái vihetnek tovább.

Ha még azt sem tudod pontosan, hol van a probléma:
Egy Önbizalom teszt önreflexiós kérdései segíthetnek feltérképezni, mely élethelyzetekben érzed magad stabilnak, és hol bizonytalanodsz el könnyebben.

Gyakori kérdések az önbizalomról és önértékelésről

Mi a különbség az önbizalom és az önértékelés között?

Az önbizalom elsősorban arra vonatkozik, mennyire bízol abban, hogy képes vagy megoldani egy helyzetet vagy elvégezni egy feladatot. Az önértékelés tágabb: azt fejezi ki, hogyan értékeled önmagadat, tulajdonságaidat és képességeidet.

Mi a különbség az önbecsülés és az önbizalom között?

Az önbizalom inkább a képességeidbe vetett bizalom, míg az önbecsülés azt mutatja meg, mennyire tekinted magadat alapvetően értékes embernek. Emiatt valaki bizonyos területeken nagyon magabiztos lehet úgy is, hogy közben sérülékeny az önbecsülése.

Mitől alakul ki az önbizalomhiány?

Az önbizalomhiánynak nincs egyetlen oka. Befolyásolhatják korábbi tapasztalatok, kudarcok, a környezet visszajelzései, az összehasonlítás, irreális elvárások, kevés tapasztalat vagy bizonyos helyzetek kerülése is.

Lehet felnőttként fejleszteni az önbizalmat?

Igen. Az önbizalom nem változatlan személyiségjegy. Új tapasztalatokkal, készségek fejlesztésével, fokozatos kihívásokkal és saját gondolkodási, viselkedési mintáink felismerésével felnőttként is változhat.

Hogyan növelhető az önbizalom?

Az önbizalom növelésében fontos szerepe lehet a reális céloknak, a fokozatos gyakorlásnak, a kompetencia fejlesztésének, az elkerülés csökkentésének és annak, hogy megtanuljuk a hibákat nem saját értékünk bizonyítékaként kezelni.

Milyen az egészséges önbizalom?

Az egészséges önbizalom reális. Nem azt jelenti, hogy valaki mindenhez ért vagy soha nem bizonytalan, hanem azt, hogy ismeri saját erősségeit és korlátait, és a bizonytalanság ellenére is képes cselekedni.

Honnan lehet felismerni az alacsony önértékelést?

Jele lehet többek között az erős önkritika, a saját eredmények lekicsinylése, a folyamatos összehasonlítás, a külső megerősítés túlzott igénye vagy az, ha egy-egy kudarc után valaki egészében negatívan kezdi értékelni önmagát.

Mi okozhat önértékelési problémákat?

Az önértékelés alakulását sok tényező befolyásolhatja, többek között korábbi kapcsolati tapasztalatok, a környezet visszajelzései, teljesítményelvárások, összehasonlítás és azok a feltételek, amelyekhez valaki saját értékességének érzését köti.

Lehet valakinek túl sok önbizalma?

A reális önbizalom helyett előfordulhat, hogy valaki túlbecsüli saját képességeit vagy tudását. Ez azonban nem egyszerűen az egészséges önbizalom „nagyobb változata”: a reális önismeret éppen azt is magában foglalja, hogy felismerjük saját korlátainkat.

Miért vagyok egyes helyzetekben magabiztos, másokban bizonytalan?

Mert az önbizalom részben területspecifikus. Nagyobb lehet az önbizalmad olyan helyzetekben, amelyekben sok tapasztalatod és pozitív visszajelzésed van, miközben új vagy számodra érzékeny területeken jóval bizonytalanabb lehetsz.

Összefügghet a szorongás és az önbizalomhiány?

Igen, a kettő kölcsönösen erősítheti egymást. Ha nem bízol abban, hogy képes leszel kezelni egy helyzetet, nagyobb szorongást élhetsz át, az emiatti elkerülés pedig megakadályozhatja, hogy új, pozitív tapasztalatokat szerezz.

Mennyi idő alatt változhat az önbizalom?

Erre nincs általános időtartam. Függ attól, milyen területről van szó, mi áll a bizonytalanság hátterében, milyen új tapasztalatokat szerzel, és mennyire régóta működnek az adott gondolkodási vagy viselkedési minták.

Nem kell mindenben magabiztosnak lenned

Az önbizalom fejlesztésének célja nem az, hogy egyszer eljuss oda, ahol többé semmiben nem kételkedsz.

Ilyen állapot valószínűleg nem is létezik.

Új helyzetekben bizonytalanok lehetünk. Fontos döntések előtt félhetünk. Hibázhatunk. Lehetnek dolgok, amelyekben nem vagyunk jók. Szükségünk lehet segítségre, és időnként mások véleménye is megingathat bennünket.

Ezek önmagukban nem az önbizalom hiányának bizonyítékai.

A fontosabb kérdés az, mi történik ezután.

A bizonytalanság miatt automatikusan visszavonulsz, vagy megpróbálod? Egy kudarc után azt gondolod, hogy valamit rosszul csináltál, vagy azt, hogy veled van baj? Mások véleménye információ számodra, vagy attól függ, hogyan látod saját magadat?

A stabilabb önbizalom és önbecsülés nem sérthetetlenséget jelent.

Sokkal inkább azt, hogy akkor is képes vagy önmagad mellett maradni, amikor éppen nem vagy biztos magadban.

Ha elsősorban azt szeretnéd megérteni, hogyan alakult ki az önmagadról alkotott képed, folytasd az Önbecsülés és önértékelés – teljes útmutatóval. Ha pedig azt keresed, hogyan lehet fokozatosan nagyobb bizalmat kialakítani a saját képességeidben, az Önbizalom – hogyan fejleszd és erősítsd? útmutató legyen a következő lépés.