Pozitív pszichológia – mit tanulhatunk a boldogságról és a jóllétről?
A pszichológiáról sokáig elsősorban a lelki problémák jutottak eszünkbe. Szorongás, depresszió, trauma, függőség, konfliktusok, veszteségek – vagyis azok a helyzetek, amikor valami nincs rendben, és szeretnénk megérteni, miért. De mi történik akkor, amikor nincs komoly pszichés problémánk?
Mitől érezzük jól magunkat a saját életünkben? Mi segít abban, hogy ne csak működjünk, hanem elégedettek is legyünk? Miért visel meg az egyik embert jobban egy kudarc, mint a másikat? Milyen szerepe van a kapcsolatainknak, az optimizmusnak, a pozitív érzelmeknek vagy annak, hogy értelmesnek érezzük-e, amit csinálunk?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik többek között a pozitív pszichológia.
A neve miatt könnyű félreérteni. Nem arról szól, hogyan gondolkodjunk mindig pozitívan, hogyan tüntessük el a negatív érzéseket, vagy hogyan győzzük meg magunkat arról, hogy minden rendben van.
A pozitív pszichológia ennél sokkal érdekesebb kérdést tesz fel:
Mitől működik jól az ember, és milyen tényezők támogatják a jóllétet és a kiteljesedést?
Miről szól a pozitív pszichológia?
A pozitív pszichológia a pszichológia olyan kutatási irányzata, amely az emberi működés kedvező oldalait vizsgálja.
Nem azt kérdezi kizárólag, hogy: Miért érzi rosszul magát valaki?
Hanem azt is: Mitől lehet jól?
Olyan témák kerülnek így előtérbe, mint:
- a pozitív érzelmek;
- az élettel való elégedettség;
- a jóllét;
- az optimizmus és a remény;
- az emberi erősségek;
- a reziliencia;
- a motiváció;
- az elmélyülés és a flow;
- a jó minőségű kapcsolatok;
- az élet értelmességének megélése;
- a hála;
- a célok és eredmények;
- a kiteljesedés.
A pozitív pszichológia tehát nem egyszerűen a boldogság kutatása.
Tágabb kérdéssel foglalkozik: mitől lehet az emberi élet jól működő, kielégítő és értelmes?
Miért volt szükség rá?
A pszichológia természetesen már jóval a pozitív pszichológia megjelenése előtt is foglalkozott boldogsággal, motivációval, emberi fejlődéssel és jólléttel.
A pozitív pszichológia mégis azért vált különösen ismertté az 1990-es évek végétől, mert tudatosan a pszichológiai kutatások középpontjába emelte az emberi működés pozitív oldalát.
Martin Seligman amerikai pszichológus, az irányzat egyik legismertebb alakja azt hangsúlyozta, hogy a pszichológiának nemcsak a mentális betegségek és problémák kezelésével kellene foglalkoznia.
Az is fontos kérdés, hogyan lehet:
- erősségeket fejleszteni;
- jobb kapcsolatokat kialakítani;
- értelmes célokat találni;
- növelni a jóllétet;
- kiteljesedni;
- jól működni akkor is, amikor nincs diagnosztizálható pszichés problémánk.
Ez fontos szemléletváltás.
Képzeljünk el egy skálát.
Az egyik végén súlyos pszichés nehézségek vannak, középen pedig az az állapot, amikor nincs különösebb problémánk.
Ha a pszichológia kizárólag a problémák megszüntetésével foglalkozik, akkor az út végpontja nagyjából a nulla: „már nincs baj.”
A pozitív pszichológia azt kérdezi: Mi történik a nulla után?
Mitől lesz valaki elégedett, lelkes, kapcsolódó, motivált, érdeklődő vagy éppen képes arra, hogy értelmesnek érezze az életét?
A pozitív pszichológia nem pozitív gondolkodás
Ez az egyik legfontosabb különbség.
A pozitív pszichológia és a pozitív gondolkodás nem ugyanaz.
A pozitív gondolkodás hétköznapi értelemben azt jelenti, hogy megpróbáljuk egy helyzet kedvezőbb oldalát látni, optimistábban gondolkodni vagy kevésbé a negatívumokra koncentrálni.
Ennek bizonyos helyzetekben lehet értelme.
A pozitív pszichológia azonban tudományos kutatási terület, nem pedig olyan tanítás, amely szerint pozitív gondolatokkal jobbá tehetjük az életünket.
Nem állítja, hogy minden rosszban meg kell találnunk a jót.
Nem állítja, hogy a negatív érzelmek károsak.
És főleg nem állítja, hogy aki megfelelően gondolkodik, az szükségszerűen boldog lesz.
A negatív érzelmek az emberi működés természetes részei.
Ha elveszítünk valakit, szomorúak vagyunk.
Ha veszélyt érzékelünk, félhetünk.
Ha igazságtalanság ér bennünket, dühösek lehetünk.
Ha valami nem sikerül, csalódhatunk.
Ezeket nem kell automatikusan pozitív érzésekkel helyettesíteni.
Sőt, problémássá válhat, ha a pozitivitás elvárása miatt már úgy érezzük, hogy rosszul sem szabad lennünk.
A Pozitív gondolkodás – valóban működik? című cikkben részletesebben is megnézzük, mikor segíthet a pozitívabb gondolkodás, és hol kezdődhet a toxikus pozitivitás.
Mit jelent a jóllét a pozitív pszichológiában?
A jóllétet könnyű összekeverni a jókedvvel.
Pedig a kettő nem ugyanaz.
Egy ember lehet jókedvű egy adott pillanatban anélkül, hogy elégedett lenne az életével.
És lehet fáradt, szomorú vagy frusztrált úgy is, hogy közben alapvetően megfelelőnek érzi azt az életet, amelyet él.
A jóllét ezért nem egyetlen érzelem.
Többek között szerepet játszhat benne:
hogyan érezzük magunkat, hogyan értékeljük az életünket, milyen kapcsolataink vannak, mennyire tudunk elmélyülni számunkra fontos tevékenységekben, van-e értelme annak, amit csinálunk, és megéljük-e, hogy képesek vagyunk valamire.
A pozitív pszichológia egyik fontos felismerése éppen az, hogy a „jó életet” nem lehet egyetlen mutatóra leegyszerűsíteni.
Kétféleképpen is gondolkodhatunk a jó életről
A jóllét kutatásában gyakran megjelenik két, egymást kiegészítő megközelítés.
Hedonikus jóllét: jól érzem magam
Ez áll közelebb ahhoz, amit hétköznapi értelemben boldogságnak nevezünk.
Ide tartozhat:
- az öröm;
- az élvezet;
- a pozitív érzelmek;
- a negatív érzelmek kisebb aránya;
- az élettel való elégedettség.
Ha kellemesen telik a napunk, sok örömet élünk át, és összességében elégedettek vagyunk az életünkkel, akkor ennek a jóllétnek több eleme is jelen lehet.
Eudaimonikus jóllét: jól élem az életem
A másik megközelítés kevésbé arra koncentrál, hogy mennyire kellemes az élet, és inkább arra, hogy mennyire érezzük értelmesnek és kiteljesítőnek.
Ide tartozhat például:
- a fejlődés;
- az autonómia;
- az életcélok;
- az önmagunkkal való összhang;
- a képességeink használata;
- az értelmes tevékenységek;
- a másokhoz való kapcsolódás.
A kettő nem zárja ki egymást.
Ideális esetben vannak kellemes élményeink, és közben olyan dolgokkal is foglalkozunk, amelyeket értékesnek tartunk.
De nem mindig járnak együtt.
Egy maratoni edzés, egy egyetemi képzés, gyereknevelés vagy egy fontos szakmai projekt nem feltétlenül kellemes minden pillanatában. Lehet fárasztó, nehéz és frusztráló.
Mégis adhat jelentést, fejlődést vagy sikerélményt.
Ezért fontos felismerés:
ami jó nekünk, nem feltétlenül mindig kellemes – és ami kellemes, nem feltétlenül tesz hosszú távon jót nekünk.
A PERMA-modell: miből állhat össze a jóllét?
Martin Seligman a jóllét leírására dolgozta ki a PERMA-modellt.
A név öt angol szó kezdőbetűjéből áll:
- P – Positive Emotion: pozitív érzelmek
- E – Engagement: elmélyülés
- R – Relationships: kapcsolatok
- M – Meaning: értelem
- A – Accomplishment: teljesítmény, eredmények
A modell nem boldogságrecept. Inkább azt mutatja meg, hogy a jóllétet több különböző terület együttese alkothatja.
1. Pozitív érzelmek
Öröm, érdeklődés, szeretet, nyugalom, hála, remény, elégedettség – a pozitív érzelmek természetes részei a jóllétnek.
Nem kell azonban állandóan pozitív érzelmeket átélnünk.
A cél nem az, hogy megszüntessük a negatívakat, hanem hogy életünkben legyen helye pozitív élményeknek is.
Egy kellemes beszélgetés, humor, zene, mozgás, természet, játék vagy egy nyugodt félóra mind ide tartozhat.
Nem feltétlenül a rendkívüli élmények számítanak.
Gyakran sokkal inkább az, hogy milyen érzelmi tapasztalatokból állnak össze a hétköznapjaink.
2. Elmélyülés
Valószínűleg te is tapasztaltad már, hogy annyira belemerültél valamibe, hogy szinte megszűnt körülötted a világ.
Nem nézted az órát.
Nem gondolkodtál azon, hogy jól érzed-e magad.
Egyszerűen csináltad.
Az ilyen elmélyült állapotot gyakran a flow fogalmával írjuk le.
Flow kialakulhat munkában, sportban, zenélésben, alkotásban, játékban, tanulásban vagy szinte bármilyen olyan tevékenységben, amely megfelelő kihívást jelent a képességeinkhez képest.
Érdekessége, hogy az elmélyülés közben nem feltétlenül gondoljuk azt:
„Most nagyon boldog vagyok.”
Túlságosan leköt bennünket maga a tevékenység.
Mégis értékes része lehet a jóllétnek.
3. Kapcsolatok
Az ember társas lény, ezért nem meglepő, hogy a kapcsolataink fontos szerepet kapnak a jóllét kutatásában.
De ebből nem következik, hogy mindenkinek ugyanannyi kapcsolatra lenne szüksége.
Van, aki nagy társaságban érzi jól magát. Más néhány mély kapcsolatra vágyik. Megint másnak sok egyedüllétre van szüksége ahhoz, hogy jól legyen.
A kapcsolatoknál ezért a mennyiségnél sokszor fontosabb a minőség.
Van-e valaki, akivel beszélhetünk?
Érezzük-e, hogy tartozunk valahová?
Kapunk és adunk-e támogatást?
Lehetünk-e önmagunk bizonyos kapcsolatainkban?
A társas kapcsolatok nem garantálják a boldogságot, de a megfelelő emberi kapcsolódás a jóllét egyik alapvető területe lehet.
4. Értelem
Az élet nem csak akkor lehet jó, amikor kellemes.
Szükségünk lehet arra az érzésre is, hogy annak, amit csinálunk, jelentősége van.
Az értelem forrása nagyon különböző lehet.
Lehet:
- család;
- munka;
- alkotás;
- tanulás;
- közösség;
- hit;
- mások segítése;
- egy ügy szolgálata;
- valami létrehozása;
- gondoskodás;
- személyes fejlődés.
Nem szükséges megtalálnunk „az életünk nagy értelmét”.
Gyakran több kisebb dologból áll össze az az érzés, hogy amit teszünk, számít.
5. Eredmények
Az embereknek általában jó érzést ad, ha képesek valamit véghez vinni.
Megtanulni egy nyelvet.
Lefutni öt kilométert.
Befejezni egy munkát.
Megoldani egy problémát.
Felépíteni valamit.
Elérni egy kitűzött célt.
Az eredmények növelhetik a kompetencia érzését: képes vagyok valamire, tudok fejlődni és hatással lehetnek a cselekedeteim arra, ami történik velem.
De az eredményorientáltságnak van árnyoldala is.
Ha önértékelésünk kizárólag a teljesítményünktől függ, vagy minden elért cél után azonnal újabbat kell kitűznünk, a fejlődés könnyen végtelen teljesítménykényszerré válhat.
A pozitív pszichológia szempontjából ezért az eredmény csak egy része a jóllétnek – nem maga a jóllét.
Miért fontosak a pozitív érzelmek?
A pozitív érzelmeket könnyű jutalomként kezelni.
Elvégezzük, amit kell, megoldjuk a problémákat, teljesítjük a kötelezettségeinket – aztán ha marad idő, jöhet valami kellemes.
A pozitív pszichológia kutatásai azonban arra irányították a figyelmet, hogy a pozitív érzelmeknek ennél összetettebb szerepük lehet.
Barbara Fredrickson pszichológus „broaden-and-build”, vagyis szélesítő és építő elmélete szerint a pozitív érzelmek bizonyos helyzetekben tágíthatják figyelmünket és gondolkodási lehetőségeinket.
Amikor veszélyben vagyunk, érthetően beszűkül a figyelmünk.
A félelem például arra késztethet, hogy gyorsan felismerjük és elkerüljük a veszélyt.
A pozitív érzelmek más irányba hathatnak: nagyobb teret adhatnak a kíváncsiságnak, felfedezésnek, játéknak, kreativitásnak vagy kapcsolódásnak.
Ez nem azt jelenti, hogy minél több pozitív érzelem, annál jobb.
A lényeg inkább az, hogy a kellemes érzelmek nem feltétlenül haszontalan luxusok. Az egészséges emberi működés részét képezik.
Hála: több mint „örülj annak, amid van”
A hála a pozitív pszichológia egyik legismertebb témájává vált.
Ezzel együtt rengeteg leegyszerűsített tanács is született:
„Írj minden este három dolgot, amiért hálás vagy.”
„Koncentrálj arra, amid van.”
„Ha hálás vagy, boldog leszel.”
A valóság ennél árnyaltabb.
A hála egyik érdekes szerepe az lehet, hogy figyelmünket időnként arra irányítja, ami már jelen van az életünkben.
Ez azért lehet fontos, mert rendkívül könnyen észrevesszük a hiányokat.
Mi nincs még kész?
Mit szeretnénk megszerezni?
Mi sikerült másnak jobban?
Mi a következő probléma?
Mi kellene még ahhoz, hogy elégedettek legyünk?
Eközben azokhoz a dolgokhoz, amelyek már rendben vannak, könnyen hozzászokunk.
A hála nem azt jelenti, hogy elégedjünk meg minden helyzettel, vagy hogy ne változtassunk azon, ami rossz.
Lehetünk egyszerre hálásak azért, ami jó – és elégedetlenek valamivel, amin szeretnénk változtatni.
A Hála és mentális egészség című cikkünkben részletesen is megvizsgáljuk, mit tudunk a hála és a pszichés jóllét kapcsolatáról.
Mit jelent az optimizmus?
Az optimizmust gyakran úgy képzeljük el, mint azt a meggyőződést, hogy:
„Minden jól fog alakulni.”
Ez azonban könnyen naivitássá válhat.
A pszichológiai értelemben vett optimizmus ennél árnyaltabb lehet.
Nem szükséges tagadni a problémákat ahhoz, hogy valaki optimista legyen.
Lehet azt mondani:
„Ez nehéz helyzet, és nem tudom, hogyan fog végződni. De megpróbálom megtalálni, mit tudok tenni.”
Az optimizmus így nem feltétlenül a valóság megszépítése.
Inkább kapcsolatban állhat azzal, milyen várakozásaink vannak a jövőről, mennyire tartjuk lehetségesnek a változást, és hogyan reagálunk a nehézségekre.
Az Optimizmus és mentális jóllét című cikkben külön is foglalkozunk azzal, mikor lehet előnyös az optimistább szemlélet, és miért nem azonos azzal, hogy mindenáron pozitívan kell gondolkodnunk.
Élettel való elégedettség: ha hátralépünk egyet
Tegyük fel, hogy ma rossz napod van.
Keveset aludtál, rengeteg dolgod van, összevesztél valakivel, és legszívesebben semmit sem csinálnál.
Ha most megkérdeznénk:
„Boldog vagy?”
valószínűleg az aktuális hangulatod is hatással lenne a válaszodra.
De tegyünk fel egy másik kérdést:
„Ha egészében nézed az életedet, mennyire vagy elégedett vele?”
Ez már egészen mást mérlegeltet velünk.
Gondolhatunk:
- a kapcsolatainkra;
- az otthonunkra;
- munkánkra;
- egészségünkre;
- szabadságunkra;
- mindennapjainkra;
- céljainkra;
- arra, hol tartunk ahhoz képest, ahogyan élni szeretnénk.
Az élettel való elégedettség ezért nem ugyanaz, mint az aktuális boldogságérzet.
Lehet rossz napunk egy jó életben.
És lehet jó napunk egy olyan életben, amelyen összességében változtatni szeretnénk.
Az Élettel való elégedettség című cikkben részletesebben megvizsgáljuk, miből áll össze ez az átfogó értékelés.
Az emberi erősségek is a pozitív pszichológia részei
A pozitív pszichológia nemcsak azt vizsgálja, hogyan érezzük magunkat, hanem azt is, milyen erősségekre tudunk támaszkodni.
Az erősség nem feltétlenül különleges tehetség.
Lehet például:
- kíváncsiság;
- kitartás;
- kreativitás;
- bátorság;
- kedvesség;
- humor;
- önszabályozás;
- csapatmunka;
- tanulás szeretete;
- perspektíva;
- hála.
Az erősségalapú megközelítés egyik érdekes kérdése nem az:
„Mi a baj velem?”
hanem:
„Mi működik bennem jól, és hogyan használhatom ezt?”
Ez nem jelenti a gyengeségek figyelmen kívül hagyását.
Ha valami problémát okoz, természetesen foglalkozni kell vele.
De önmagunk megértéséhez az is hozzátartozik, hogy felismerjük azokat a képességeket és tulajdonságokat, amelyekre már most is építhetünk.
A pozitív hozzáállás tényleg számít?
Bizonyos mértékben igen – de nagyon nem mindegy, mit értünk alatta.
A pozitív hozzáállás nem azt jelenti, hogy minden helyzetben mosolyognunk kell.
Nem azt jelenti, hogy soha nem panaszkodhatunk.
És nem azt, hogy minden problémában azonnal meg kell találnunk a lehetőséget.
Hasznosabb lehet olyan hozzáállásként gondolni rá, amelyben a problémák mellett a lehetőségeket és a saját mozgásterünket is képesek vagyunk észrevenni.
Például:
„Ezt most nem tudom.”
helyett:
„Ezt most még nem tudom – meg tudom tanulni?”
Vagy:
„Ezt teljesen elrontottam.”
helyett:
„Ezt elrontottam. Mit tudok belőle megtanulni?”
A különbség aprónak tűnik, mégis egészen más viselkedés következhet belőle.
A már meglévő Pozitív hozzáállás című cikkünkben részletesebben is foglalkozunk azzal, mit jelenthet a gyakorlatban egy reális, konstruktív szemlélet.
És mi a helyzet a pozitív megerősítésekkel?
„Elég jó vagyok.”
„Képes vagyok rá.”
„Sikeres leszek.”
A pozitív megerősítések rendkívül népszerűek az önfejlesztő tartalmakban, de a pozitív pszichológiát nem szabad ezekkel azonosítani.
Egy mondat ismételgetése önmagában nem változtatja meg automatikusan azt, hogyan gondolkodunk magunkról.
Sőt, ha egy kijelentés nagyon távol áll attól, amit valójában hiszünk, könnyen hiteltelennek érezhetjük.
Sokkal érdekesebb lehet olyan állításokat használni, amelyek nem próbálják letagadni a jelenlegi valóságot.
Nem feltétlenül:
„Mindenre képes vagyok.”
Hanem:
„Ezt még nem tudom, de képes lehetek megtanulni.”
Nem:
„Nem érdekel, mások mit gondolnak.”
Hanem:
„Fontos nekem mások véleménye, de nem kell minden döntésemet ehhez igazítanom.”
A Megerősítések című cikkünkben külön is megnézzük, mire lehetnek jók ezek a mondatok, és hol érdemes óvatosnak lenni velük.
A pozitív pszichológia árnyoldalai és kritikái
A pozitív pszichológia sok hasznos kérdést hozott a pszichológiai kutatásba, de nem érdemes kritikátlan boldogságtudományként kezelni.
Az egyik veszély a kutatási eredmények túlzott leegyszerűsítése.
Egy kutatásból, amely összefüggést talál például a hála és a jóllét között, a népszerű kultúrában könnyen ez lesz:
„Írj hálanaplót, és boldogabb leszel.”
Pedig az emberi jóllét ennél jóval összetettebb.
Nem minden rajtunk múlik
A pozitív pszichológia népszerű változataiból könnyen az az üzenet születhet, hogy jóllétünk elsősorban a hozzáállásunk eredménye.
Ez veszélyes leegyszerűsítés.
Számít:
- az egészségünk;
- az anyagi helyzetünk;
- a lakhatásunk;
- a munkakörülményeink;
- a társas környezetünk;
- a diszkrimináció;
- a biztonság;
- az életünkben bekövetkező veszteségek és váratlan események.
Nem minden nehézség oldható meg gondolkodásmód-váltással.
A negatív érzelmeknek is helyük van
A pozitív érzelmek kutatása nem jelenti azt, hogy a negatív érzelmek rosszak.
A félelem, düh, szomorúság vagy bűntudat bizonyos helyzetekben fontos információt hordozhat.
A cél nem az érzelmi élet „pozitívra állítása”.
A boldogság nem lehet újabb kötelezettség
Az önfejlesztés könnyen új teljesítményterületté változhat.
Sportolnom kell.
Meditálnom kell.
Hálásnak kell lennem.
Meg kell találnom a flow-t.
Ápolnom kell a kapcsolataimat.
Pozitívabban kell gondolkodnom.
És természetesen boldognak kell lennem.
Ha így használjuk a pozitív pszichológiát, éppen azt veszítjük el belőle, ami értékessé teszi.
A jóllét nem újabb projekt, amelyben folyamatosan jobban kell teljesítenünk.
Mit használhatunk mindebből a hétköznapi életben?
Nem szükséges minden pozitív pszichológiai gyakorlatot kipróbálni.
Sokkal érdekesebb lehet időnként végignézni az életünkön néhány egyszerű kérdés segítségével.
Pozitív érzelmek:
Miből van valódi örömöm a hétköznapokban?
Elmélyülés:
Van olyan tevékenységem, amely közben teljesen el tudok merülni abban, amit csinálok?
Kapcsolatok:
Megkapom-e a kapcsolataimtól azt a fajta kapcsolódást, amelyre nekem szükségem van?
Értelem:
Van-e valami az életemben, amit valóban fontosnak tartok?
Eredmények:
Van-e lehetőségem fejlődni, használni a képességeimet és megtapasztalni, hogy képes vagyok valamire?
És ezek mellé még néhány:
Mennyire vagyok elégedett az életemmel?
Mennyire érzem sajátomnak azt az életet, amelyet élek?
Mi működik már most jól?
Mi az, ami valóban hiányzik?
Min tudok változtatni?
És mi az, amit nem nekem kell „pozitívabb hozzáállással” megoldanom?
Ezekre nincs helyes válasz.
Éppen ez a pozitív pszichológia egyik legérdekesebb tanulsága: a jóllét nem egyetlen technikából áll.
Pozitív pszichológia a gyakorlatban: hol érdemes tovább olvasnod?
A pozitív pszichológia több különálló, de egymással összefüggő kérdést vizsgál. Ha valamelyik különösen érdekel, az alábbi témákkal folytathatod.
Ha azt szeretnéd tudni, működik-e a pozitív gondolkodás
Olvasd el a Pozitív gondolkodás – valóban működik? című cikket. Megnézzük benne, mikor lehet hasznos más nézőpontból értelmezni egy helyzetet, és mikor válhat károssá a pozitivitás erőltetése.
Ha a hála és a jóllét kapcsolata érdekel
A Hála és mentális egészség című cikkben azt vizsgáljuk, mi történik, amikor tudatosabban figyelünk arra is, ami már jelen van az életünkben – és miért nem jelenti a hála azt, hogy mindennel elégedettnek kell lennünk.
Ha arra vagy kíváncsi, mennyire vagy elégedett az életeddel
Az Élettel való elégedettség című cikk segít különválasztani a pillanatnyi hangulatot attól, hogyan értékeljük az életünk egészét.
Ha az optimizmust szeretnéd jobban megérteni
Az Optimizmus és mentális jóllét című cikkben megnézzük, miben különbözik a reális optimizmus a problémák tagadásától.
Ha a pozitív hozzáállás érdekel
A Pozitív hozzáállás című cikkben azt járjuk körül, hogyan lehet egyszerre reálisan látni a nehézségeket és észrevenni a saját lehetőségeinket.
Ha pozitív megerősítéseket használsz
A Megerősítések című cikkben azt vizsgáljuk meg, mikor lehetnek ezek a mondatok hasznosak, és miért nem működik feltétlenül az, ha olyan állításokat ismételgetünk, amelyekben valójában nem hiszünk.
A pozitív pszichológia legfontosabb tanulsága
Talán nem az, hogy boldogabbnak kell lennünk, és nem is az, hogy minden napunkból ki kellene hozni a maximumot.
A pozitív pszichológia fontosabb felismerése az lehet, hogy a mentális egészség több annál, mint hogy nincs velünk semmi baj.
Lehet úgy élni, hogy nincsen komoly pszichés problémánk, mégis hiányzik valami.
Kevés az öröm, nincs miben elmélyülni, kiüresedtek a kapcsolataink, nem látjuk értelmét annak, amit csinálunk, nem érezzük, hogy fejlődünk, vagy egyszerűen nem szeretjük különösebben azt az életet, amelyben élünk.
És ennek az ellenkezője is lehetséges: lehetnek nehézségeink, rossz napjaink, szorongásaink és problémáink, miközben sok olyan dolog is van az életünkben, amelyhez kapcsolódunk, amit értékesnek tartunk, és ami miatt összességében jó életnek érezzük a sajátunkat.
Ezért talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy: „Hogyan lehetek mindig pozitív?”
Hanem inkább: „Mi kell ahhoz, hogy jól tudjak élni?”
Ha pedig elsősorban az érdekel, hogy a kutatások alapján mi tesz minket hosszabb távon boldogabbá, folytasd a Boldog élet – mitől leszünk hosszú távon boldogabbak? című útmutatónkkal.
Gyakori kérdések a pozitív pszichológiáról
Mi a pozitív pszichológia?
A pozitív pszichológia a pszichológia olyan kutatási irányzata, amely többek között a jólléttel, pozitív érzelmekkel, emberi erősségekkel, optimizmussal, kapcsolatokkal, értelemmel, elmélyüléssel és élettel való elégedettséggel foglalkozik.
Kihez kapcsolódik a pozitív pszichológia kialakulása?
A modern pozitív pszichológia egyik legismertebb alakja Martin Seligman amerikai pszichológus, aki az 1990-es évek végétől hangsúlyosan képviselte azt a szemléletet, hogy a pszichológiának az emberi erősségeket és jóllétet is kutatnia kell.
A pozitív pszichológia ugyanaz, mint a pozitív gondolkodás?
Nem. A pozitív pszichológia tudományos kutatási terület, míg a pozitív gondolkodás egy hétköznapi gyűjtőfogalom arra, hogy valaki kedvezőbb vagy optimistább módon próbál gondolkodni.
A pozitív pszichológia szerint mindig pozitívnak kell lennünk?
Nem. A negatív érzelmek természetes és sokszor hasznos részei az emberi működésnek. A jóllét nem jelenti a szomorúság, félelem, düh vagy más kellemetlen érzelmek hiányát.
Mi az a PERMA-modell?
Martin Seligman PERMA-modellje a jóllét öt területét írja le: pozitív érzelmek, elmélyülés, kapcsolatok, értelem és eredmények.
Mit jelent a jóllét?
A jóllét tágabb fogalom a pillanatnyi boldogságnál. Magában foglalhatja az érzelmi állapotunkat, az élettel való elégedettségünket, kapcsolatainkat, működőképességünket, autonómiánkat, fejlődésünket és életünk értelmességének megélését.
Mi a különbség a hedonikus és az eudaimonikus jóllét között?
A hedonikus megközelítés inkább a kellemes élményekre, pozitív érzelmekre és elégedettségre koncentrál. Az eudaimonikus megközelítés azt vizsgálja, mennyire élünk értelmes, kiteljesítő és saját értékeinkkel összhangban álló életet.
Miért fontosak a pozitív érzelmek?
A pozitív érzelmek nemcsak kellemesek lehetnek, hanem összefügghetnek többek között a rugalmasabb gondolkodással, kapcsolódással, kíváncsisággal és a cselekvési lehetőségek szélesebb észlelésével is.
Mi a flow?
A flow olyan elmélyült állapot, amelyben figyelmünket teljesen leköti egy tevékenység. Gyakran akkor jelenik meg, amikor a feladat kihívása megfelelően illeszkedik a képességeinkhez.
Miért foglalkozik a pozitív pszichológia a hálával?
A hála kapcsolatban állhat azzal, hogyan irányítjuk a figyelmünket életünk pozitív elemeire. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzettel elégedettnek kell lennünk, vagy hogy a hála megoldja a valós problémákat.
Mi az optimizmus?
Az optimizmus általában a jövővel kapcsolatos kedvezőbb várakozásokat jelenti. Nem szükségszerűen jelenti a problémák tagadását vagy azt a meggyőződést, hogy minden biztosan jól fog alakulni.
Mi az élettel való elégedettség?
Az élettel való elégedettség annak átfogó értékelése, hogy mennyire tartjuk megfelelőnek a saját életünket. Emiatt különbözik az aktuális hangulatunktól vagy pillanatnyi boldogságérzetünktől.
Tudományosan megalapozott a pozitív pszichológia?
A pozitív pszichológia tudományos kutatási terület, ugyanakkor – más pszichológiai területekhez hasonlóan – egyes eredményeit, módszereit és korábbi állításait kritikák, újravizsgálatok és tudományos viták is kísérik. Ezért érdemes különválasztani a kutatási eredményeket a népszerű önsegítő tartalmak leegyszerűsített állításaitól.
Milyen kritikák érik a pozitív pszichológiát?
Gyakori kritika, hogy a jóllétet túlságosan individualista módon értelmezhetjük, miközben az életkörülmények és társadalmi tényezők is jelentősen befolyásolják azt. Problémát jelenthet az is, amikor kutatási eredményekből túl egyszerű „boldogságrecepteket” készítenek.
Hogyan alkalmazhatom a pozitív pszichológiát a hétköznapokban?
Nem feltétlenül külön gyakorlatokra van szükség. Érdemes megvizsgálni, mennyi pozitív élmény, elmélyülés, megfelelő emberi kapcsolat, értelem és fejlődési lehetőség van a hétköznapjainkban, és mely területeken szeretnénk változtatni.