A sikeres emberek számos dolgot másként csinálnak az életben. Eltérően az átlagtól a sikeres emberek tudják, hogy a siker nem szerencse dolga, hogy a változásban mindig ott a lehetőség valami jobbra, és hogy a negatív hiedelmeinket ki kell gyomlálnunk magunkból, ha nem akarjuk, hogy folyton gátló tényezőkként befolyásolják sorsunkat.
Miről olvashatsz ebben a cikkben?
Milyen gyakran van király napod? Ez a normális az esetedben, vagy kivétel? Vegyük például a mai napot. Milyennek értékeled? Mennyire volt ez egy király nap?
Vagy mennyire okozott csalódást? Lehet, hogy még bele sem gondoltál eddig. Ha arra kérnélek, hogy egy 1-től 10-es skálán (10-es a tökéletes) értékeld, vajon mi alapján döntenél?
Azon múlna az értékelésed, hogy hogyan érzed magad? Vagy azon, hogy mennyit pipáltál ki a feladatlistádból?
1. A sikeres emberek tudják: az élet bizony nehéz
Mindenki szeretné, ha jó napja lenne, de sokan nem igazán tudják meghatározni, hogyan telne számukra egy jó nap.
Azt pedig még kevésbé tudják, hogy ők maguk hogyan befolyásolhatják ezt a remek napot. Ennél még kevesebben vannak azzal tisztában, hogy ahogyan ma élsz, az hatással lesz a holnapodra.
A probléma gyökere a siker félreértelmezésében rejlik. Ha tévesen tekintünk a sikerre, az azt eredményezi, hogy a napunkat is rossz oldalról közelítjük meg. Ennek eredményeként pedig széthullik a napunk.
A legtöbben nem veszik észre, hogy az élet valójában nehéz. Inkább arról papolnak, mintha az életnek szükségszerűen könnyűnek kellene lenni.
S mivel szeretnénk azt hinni, hogy az életnek könnyűnek kell lennie, néha azt feltételezzük, hogy minden, ami nehéz, az egyben lehetetlen is. Ha a siker elkerül minket, könnyen bedobjuk a törülközőt, és azt feltételezzük, képtelenség elérni a kívánt eredményt.
2. A siker nem szerencse dolga
Hány alkalommal hallottad, hogy az emberek olyanokat mondtak, amikor valaki sikeréről beszélnek, hogy: „Jókor volt jó helyen”? Ez ugyanolyan, mint az egyik napról a másikra történő siker mítosza.
A szerencse és a siker között hasonló az arány, mint az egyszerű ember és a lottóötös között: ötvenmillió az egyhez.
Alkalmanként hallunk egy-egy hollywoodi sztárról, akit egy gyógyszertári kassza mögött fedeztek fel, vagy olyan profi sportolóról, aki a középiskola végén kezdte karrierjét, és ez óhatatlanul izgalomba hoz minket.
Mekkora szerencse, gondoljuk. Ez velem is megtörténhetne. De minden ilyen felfedezés mögött ezrek és tízezrek vannak, akik évtizedeken át csiszolják a szakmai tudásukat, hogy amikor majd lehetőség nyílik rá, bizonyítani tudjanak.
3. A siker nem csak a hatékonyságon múlik
A szilárd munkaetikába vetett hit dicséretre méltó tulajdonság, de maga a kemény munka még nem feltétlenül eredményez sikert. Számtalan ember dolgozik keményen, és sosem tapasztalja meg a siker élményét. Sok ember minden energiáját olyan munkának szenteli, ami zsákutca.
Mások olyan keményen dolgoznak, hogy nem figyelnek oda a fontos kapcsolataikra, leépül miatta az egészségük vagy kiégnek. Bár lehet, hogy akik nem dolgoznak keményen, azoknak sosem lesz sikerben része, de ettől még a kemény munka és a siker nem egy és ugyanaz a dolog.
4. Túlbecsüljük a holnapot
Milyen hozzáállással vagy a jövő felé? Mit vársz, mit tartogat számodra? A következő kérdésekre válaszolj úgy, hogy gondolj 2-3 évre előre:
- Felfelé vagy lefelé megy majd a jövedelmed?
- A vagyonod nőni vagy csökkenni fog?
- Több vagy kevesebb lehetőség nyílik majd a számodra?
- A házasságod (vagy kapcsolatod) javul vagy romlik?
- Több vagy kevesebb barátod lesz?
- A hited erősödik vagy gyengül?
- Fizikai erőnléted jobb vagy rosszabb lesz?
A többség bizony szebbnek látja a holnapot. De miért gondolod, hogy ez így is lesz? Ugye nem pusztán reménykedsz abban, hogy így alakulnak majd a dolgaid? A legtöbb ember sajnos mindezt csak reméli. Úgy gondolják, jobb lesz a holnap, de ennek a megvalósítására nincs semmi stratégiájuk.
Anélkül remélni jobb jövőt, hogy a mai napba befektetnénk, olyan, mintha úgy várnánk hatalmas termést, hogy egyetlen magot sem vetettünk.
Ha szeretnénk kezdeni valamit az életünkkel, jobban kell fókuszálnunk a mai napra. Ebben rejlik a holnap sikere.
5. Nagy levegő + bátorság = cselekvés
A nagyra hivatottak életében egyszer eljön az idő, amikor a tükör előtt állva fel kell tenniük a kérdést: „Ha egy oroszlán merészségével vagyok megáldva, miért élek gyáva nyulak módjára?”
Egyenesen bele kell néznünk saját fáradt szemünkbe, és elgondolkodnunk azon: miért pazaroljuk az időnket arra, hogy minden bosszúság miatt panaszkodunk, miért rettegünk a gondolattól, hogy felfedjük valódi énünket, miért futamodunk meg olyan hamar minden konfliktus elől, és miért érjük be kevesebbel.
Meg kell kérdeznünk magunktól, miért veszünk részt olyan alázatosan a társadalom eszeveszett hajszájában, miért lépünk be a középszerűség útvesztőjébe, miért elégszünk meg a jutalom morzsáival, amikor a természet végtelen szabadságot, erőt és bőséget kínál a bátraknak, az elszántaknak, a kreatívaknak és a függetleneknek – mindannyiunknak.
Meg kell kérdeznünk, hogy a biztonság és elfogadás iránti vágyunk valójában nem tesz-e minket a közvélemény – és az unalom – rabszolgájává. Fel kell tennünk a kérdést: mikor fogunk készen állni, hogy feljebb lépjünk a létezés magasabb fokára?
A legtöbben nem találnak határozott, lelkesítő életcélt, amely reggelente kiveti őket az ágyból, és egész napjuknak irányt szab. Az örömtelibb, erőteljesebb és elégedettebb élet azokra vár, akik tudatosan tervezik meg az életüket. Éppen ezért fogadjuk meg, hogy kezünkbe vesszük az életünk irányítását!
Miért tűnik olyan nehéznek ez, és miért vagyunk tele kétellyel, félelemmel céljaink megvalósítását illetően?
6. A sikeres emberek példaképek is
Bár sokan megpróbálnak kételyt és félelmet kelteni bennünk, a nagy többség támogatni fog. Többen fognak segíteni, mint akadályozni. Tudják, hogy ha hagyják, hogy akadálytalanul kövessük álmainkat, azzal hallgatólagosan maguknak is engedélyt adnak arra, hogy kövessék az álmaikat.
Hányszor érzünk aggodalmat, de ahelyett, hogy tudatos gondolatokkal felvennénk vele a harcot, hagyjuk, hogy mardosson minket? Hányszor gyötörjük magunkat negatív gondolatokkal mindaddig, amíg teljesen el nem uralkodik rajtunk a szorongás?
Sokaknál ezek olyan gyakran és olyan régóta jönnek elő ellenőrizetlenül, hogy többé nincsenek tudatában, hogy a félelmüket kiszámítható gondolkodási sémák okozzák – amelyeket meg tudnának előzni, irányítani tudnák őket és átalakítani.
Állandóan félnek, és azt hiszik, semmit sem tehetnek ellene, mint a szomorú kisgyerek, aki egy kipukkadt lufit szorongat, amelyet ő maga szúrt ki. Tanuljuk meg, hogyan előzzük meg, hogy az elménk félelmet teremtsen!
7. A sikeres emberek nem félnek a változástól
Életünk során érzett félelmeink nagy része egyszerű szorongás, amely kétféle fájdalomból eredhet: a veszteséggel és a nehézségekkel kapcsolatos fájdalomból.
7.1. A veszteség miatt érzett fájdalom
Ezeket mind a változás okozza. Az első, a veszteség miatt érzett fájdalom olyan gondolati séma, amikor attól félünk, hogy elveszítünk valami számunkra kedves dolgot, ha megteszünk egy bizonyos lépést.
Ha félünk munkahelyet váltani, azért tesszük, mert nem akarjuk elveszíteni a juttatásainkat, egyes munkatársak barátságát vagy az irodánkat. Ugyanez a gondolati séma millió apró döntésünkben nyilvánul meg életünk során.
Azt gondoljuk:
- „Ha fogyókúrázni kezdek, félek, hogy le kell mondanom az élvezetről, amelyet a kedvenc ételeim nyújtanak.”
- „Ha leszokom a dohányzásról, elvesztem azt a húsz perc nyugalmat, amikor kimegyek és nagyokat szívok a cigiből, szóval félek leszokni.”
- „Félek, hogy ha elhagyom azt a lököttet, akkor elveszítem a szerelmet, és sosem találok mást helyette.”
Az egyetlen módja, hogy megküzdjünk ezzel a gondolati sémával, ha közelről megvizsgáljuk, aztán megfordítjuk. Ha azon kapjuk magunkat, hogy előre félünk a veszteségtől, meg kell vizsgálnunk vajon tényleg van-e okunk rá.
Aki alaposan megvizsgálja a fogyókúrázásra, egy rossz szokás elhagyására vagy egy rossz kapcsolat felbontására irányuló félelmét, rájön, hogy mindig többet nyerhet, mint amennyit veszít, ha egészséges döntést hoz. Ez az átkeretezés intelligenciát kíván – és optimizmust.
Miután megkérdőjeleztük a szorongást keltő feltételezéseinket, fel kell kutatnunk aggodalmaink ellentétét, és a lehető legjobban arra kell összpontosítanunk, mit nyerhetünk a változástól.
Elképzelhető, hogy a fogyókúránk során új kedvenc ételekre és receptekre akadunk? Mi van, ha leszokunk a dohányzásról, és új módszereket találunk, amelyek még jobban kikapcsolnak?
És ha egy új kapcsolatban végre megtaláljuk a boldogságot? Olyan erősen kell magunk elé képzelnünk ezeket a lehetőségeket, mint ahogy a veszteséget.
7.2. Félünk a ránk váró nehézségektől
A másik gondolati séma, amely miatt a változástól félünk, a nehézségek elképzeléséből fakad. Félünk megtenni valamit, mert azt gondoljuk, túl sokat kívánna tőlünk.
Aggódunk, hogy nem vagyunk képesek rá, nem érdemeljük meg, vagy nem állunk készen, és hagyjuk, hogy ezek az aggodalmak feltartóztassanak. Sok esetben korlátoltan gondolkodunk.
Például, amikor azt gondoljuk:
- „Félek belevágni a fogyókúrába, mert nem tudom, képes vagyok-e elég gyorsan megtanulni annyi új receptet, vagy kibírni fél óra edzést.”
- „Félek letenni a cigarettát, mert nem fogok tudni mit kezdeni a kezemmel, ha nincs benne cigi.”
- „Túlzottan rettegek kilépni a rossz kapcsolatomból, mert az interneten párt keresni olyan nehéz!”
Kérdezzük meg magunktól: „Vajon nem vagyok több, mint a kényelmetlenségből fakadó kicsinyes aggodalmaim? Nem ér meg egy kis küzdelmet egy jobb élet?”
Az egyetlen módja, hogy kitörjünk ezekből a gondolati sémákból, hogy megkérdőjelezzük és megfordítjuk őket. Ha egy pillanatra elgondolkodunk, rájövünk, hogy már sokkal nehezebb dolgokat is megtanultunk és kibírtunk, mint amire most készülünk.
7.3. Írjunk magunknak pozitív megerősítéseket!
Megvan minden eszközünk, hogy az élet nehézségeit kezeljük. Talán el tudjuk képzelni magunkat, ahogyan örömünket leljük a küzdelemben ahelyett, hogy félnénk tőle.
Úgy is gondolhatjuk:
- „Alig várom, hogy megtanuljak új ételeket főzni. Alig várom, hogy a barátaimmal eddzek.”
- „Már előre örülök, hogy leszokom a dohányzásról, kifulladás nélkül tudok majd felmenni az emeletre, és hosszú, függőségtől mentes életet élhetek.”
- „Izgatottan várom, hogy megismerkedjek valakivel, akivel jobban összeillünk, mint az előző partneremmel, hogy igaz szerelmet találjak, és a lelki társammal élvezhessem az életet.”
Semmi tudatosság nincs abban, ha mentális lustaságunk miatt hagyjuk, hogy a félelem uralkodjon felettünk. Megvan a személyes szabadságunk, hogy határozottabban kezeljük a gondolatainkat a félelem elleni mindennapos küzdelemben.
A gondolataink vagy felszabadítanak, vagy elpusztítanak minket. Az érettség azt jelenti, hogy belátjuk, a mi döntésünk, hogy a szabadság felé indulunk-e.
Önmagaddal és az életeddel kapcsolatos kérdések:
- Mivel vagyok elégedett, és melyek a jó dolgok az életemben?
- Mivel vagyok elégedett önmagammal kapcsolatban? Mit kedvelek magamban? mely dolgokért érdemlek dicséretet?
- Mit kedvelek az életemben? Mit szeretek csinálni?
- Mivel nem vagyok megelégedve az életemmel kapcsolatban? (Események, állapotok, fizikai megjelenés, anyagi helyzet, párkapcsolat, család, munka, szabadidő, stb.)
- Az életem melyik területén kellett volna már rég változtatnom?
- Az életem mely szereplőivel van boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatom, és kikkel vagyok haragban? (Szülő, partner, volt partner, gyerek, főnök, volt főnök, tanár, testvér, más rokon, régi barátok, stb.)
- Mit bánok az életemben? Mi az, amit ma másképp csinálnék?
- Mi az alapvető életérzésem mostanában, az elmúlt évben?
- Melyek azok a gyakran felbukkanó érzések az életemben, amelyek kellemetlenül érintenek?
- Milyen vészjeleket, panaszokat, fájdalmakat vagy betegségeket produkált a testem az elmúlt tíz évben? (Alvászavar, fejfájás, hátfájás, szívpanaszok, légzési problémák, bőrproblémák, fülzúgás, ízületi fájdalom, stb.)
- Milyen félelmeim vannak?
8. Általános berögződések (hiedelmek)
8.1. Nincs időm!
Egyre több dolgot szeretnénk megvalósítani egyre rövidebb idő alatt. Az életünk csak rohanásból áll. Esténként halálosan fáradtan zuhanunk be az ágyba, és képtelenek vagyunk végiggondolni, mi minden történt velünk a nap folyamán.
Nyugaton az egyik leggyakrabban használt mondat: „Nincs időm!” Ezt a megállapítást mögöttes gondolat nélkül használjuk, és valójában nem is sejtjük, mit okozunk ezzel az életünkben.
Az a gondolat ugyanis, hogy „Nincs időm!”, megteremti és megerősíti bennem azt az érzést, hogy nincs időm, és igyekeznem kell. Emiatt fogy el a levegőnk.
Ez a gondolat – mint minden gondolat – teremtő erejű, és utasításként hat. Rajta keresztül megteremted magadban az időszűke és a hiány érzését.
Lassíts le! Hozz új döntést arról, hogy „Van időm! Elegendő idő áll a rendelkezésemre! Semmi fontosról nem fogok lemaradni. Annyi időm van, amennyit csak szeretnék!„
Ma elhatározom, hogy másként fogok gondolkodni a saját időmről. Elegendő idő áll a rendelkezésemre. Mától időt fogok szánni a legfontosabbra, azaz saját magamra.
Mától nem fogom hajszolni magam. Ki akarom élvezni az élet minden egyes pillanatát, és tudatosan akarok élni. A lassúság és a tudatosság mellett döntök.
A megélt időnek nincs köze az óramutatóhoz, hanem annak függvényében telik, hogy mennyire vagyok tudatos, figyelmes és éber az éppen aktuális cselekedeteim során.
8.2. Áldozat szerep
Az emberek többsége általában másokat hibáztat a saját elégedetlenségéért. Ha senkit sem tud felelőssé tenni, akkor magát az életet okolja. Ebben az esetben olyan gondolatok merülnek fel benne, mint például, hogy „az élet igazságtalan”.
Ennek a hozzáállásnak van egy (kétségbe vonható) előnye: nem kell a megoldáson törnöm a fejem. Sem belsőleg, sem külsőleg nem kell változnom. Úgy határozok, hogy tovább szenvedek, mivel másé a felelősség.
Mindent úgy csinálhatok tovább, mint eddig, hiszen én magam nem tudok változtatni az állapotomon. A hátránya viszont, hogy átadom a saját magam fölötti hatalmat, és áldozatként az öntudatlanságot választom.
Azt választom, hogy továbbra is öntudatlanul kiszolgáltatom magam más erőknek, más embereknek és a sorsnak. Hiszen ha mások a felelősök az én sorsom miatt, akkor hatalmuk van felettem.
8.3. Aggódás
Az aggódó ember nemet mond az életre. Alapvető érzései a bizalmatlanság és a félelem. „Nem bízom az életben. Az életben állandóan résen kell lenni, és oda kell figyelni. A bizalom jó dolog, de a kontroll még jobb” – gondolják ezek az emberek.
Az állandósult aggodalmaid felderítése az első lépés. A második lépés a következő: „Új döntést hozok. Nem vagyok hajlandó aggódni.
A bizalom mellett döntök. Bízni fogok az életben és azokban az erőkben, amelyek az életből származnak. Bízni fogok abban, hogy jó úton járok.”
9. A sikeres emberek vállalják a felelősséget
Vállald a felelősséget az életedért és a valóságodért, mert mindkettőt te teremted! A felelősség nem azt jelenti, hogy bűnös vagy. A felelősségvállalás ahhoz a hatalomhoz vezet, amellyel a jövőben tudatosan és szeretettel építheted fel a valóságodat.
A gondolatok mindig teremtő erejűek, és mindig valami újat teremtenek. A gondolatok olyan energiák, amelyeket szétküldesz a világban.
Nem tudsz nem gondolkodni. Nem tudsz nem teremteni. Ebben a kérdésben nincs választási lehetőséged. Azt azonban te döntöd el, hogy mit gondolsz, és hogy ezzel mit teremtesz.
Amennyiben azonban választani akarsz, a következő döntést kell meghoznod: „öntudatlan teremtés helyett a jövőben tudatosan akarok teremteni”.
10. Egy hasznos tipp
Legyenek nagyszabású, hosszú távra szóló álmaink, de ami a célmeghatározást illeti, inkább vállaljuk alul magunkat, mint sem túltervezzünk. Haladjunk kis lépésekben, de azok mellett feltétlenül tartsunk ki!
Ha például kisportolt testet szeretnénk, tegyünk érte először kevesebbet, mint amennyit bírnánk. Ne edzünk egy egész órát, elég először csak 20-30 percet.
Tűzzünk magunk elé elérhető napi célokat, hogy pozitív megerősítésben legyen részünk, ha elértük őket, így könnyebb kitartanunk, amíg meg nem valósítjuk a távlati célt.
11. Egész életen át tartó utazás
Amikor a sikert elképzeljük, gyakran a vele járó, külső körülményekről, például a profitról és a presztízsről alkotunk képet. Pedig sokkal hasznosabb az életmódot vizualizálni, mert a körülmények mindig változhatnak.
Érdemes a sikerre folyamatként és nem végcélként tekinteni. Ez a megközelítés lelki egészségünk és karrierünk szempontjából is kedvezőbb. Jobb, ha jó szokásokat alakítunk ki, és tartósan erőfeszítést teszünk megőrzésükért.
A szokásaink, kihívásaink leküzdéséhez rendelkezésünkre áll négy mentálhigiénés technika:
- Törekvés. Kihívás elé kerülve az emberek többsége hamarabb meglátja a buktatókat, mint a lehetőségeket. Pszichológiai kutatások szerint ha el tudjuk képzelni, milyen jó érzés lesz elérni valamit, akkor nagyobb motivációt érzünk, hogy dolgozzunk érte.
- Önismeret. Senki sem tökéletes – az emberi természetből fakadóan vannak vakfoltjaink és gyengeségeink. Ismerjük meg magunkat, mérjük fel erősségeinket és gyengeségeinket, és hogy miként tudunk továbbfejlődni!
- Kíváncsiság. Születésünktől fogva mindannyiunkban ég a vágy a tanulásra, ezért igyekezzünk megőrizni a fiatalos tudásszomjunkat. A sikeres emberek például rendszeresen olvasnak.
- Sebezhetőség. Könnyű a komfortzónánkon belül maradni, ám ez nem visz minket előbbre. Legyünk hajlandóak új dolgokat kipróbálni, hibázni és tanulni.
12. Mesélj magadnak jobb történeteket!
Dolgozzunk a belső monológjainkon, amely meghatározza, miként reagálunk a kihívásokra.
Hátráltató belső monológ:
- Túl öreg vagyok már, hogy valami újba kezdjek.
- Túl sok vesződséggel ájr.
- Nem vagyok jó benne.
- Ha felsülök, ostobának fogok tűnni.
Támogató belső monológ:
- Rengeteg élettapasztalatból tudok meríteni.
- Milyen lesz az életem, mihelyt elértem ezt a célt?
- Még mindig tanulom – előbb-utóbb belejövök.
- Bármi lesz is a vége, értékes készségekre tehetek szert.
Forrás:
- Brendon Burchard: A motiváció kiáltványa
- Dr. Deborah A. Olson, Megan Kaye: Siker – A teljesítmény pszichológiája
- John C. Maxwell: Minden nap számít – 12 napi gyakorlat a sikeres jövőért
- Robert Betz: Lépj ki a régi cipődből! Adj új irányt az életednek!
- Robert T. Kiyosaki, Sharon L. Lechter: A cashflow négyszög
