A hosszú távú célok meghatározása
Hosszú távú célok: hogyan tervezz előre?
Vannak célok, amelyeket néhány hét vagy hónap alatt el lehet érni. Más változásokhoz viszont évek kellenek. Egy új szakma megtanulása, egy vállalkozás felépítése, egy nagyobb pénzügyi cél elérése, az életmódod átalakítása vagy egy másik élethelyzet kialakítása ritkán történik egyik napról a másikra.
A hosszú távú célok abban segítenek, hogy ne csak azt lásd, mit kell megoldanod ma vagy ezen a héten, hanem azt is, hogy milyen irányba szeretnéd alakítani az életedet a következő néhány évben.
Ehhez azonban nem elég egyszer leírni, hogy „öt év múlva ezt szeretném”. Minél hosszabb időtávban gondolkodsz, annál több a bizonytalanság. Megváltozhatnak a körülményeid, a lehetőségeid, a prioritásaid – és közben te magad is változol.
Ezért a jó hosszú távú terv nem egy merev forgatókönyv. Irányt mutat, de hagy mozgásteret.
Ha azt tapasztalod, hogy a céljaid újra és újra megakadnak, érdemes külön megvizsgálni, mi akadályoz a céljaid elérésében.
Ezt is ajánljuk: Produktivitás és tudatos tervezés
Mennyire hosszú egy hosszú távú cél?
Nincs egyetlen szabály arra, hány évtől számít egy cél hosszú távúnak. A hétköznapi tervezésben használható például ez az egyszerű felosztás:
- rövid távú cél: néhány hét–1 év;
- középtávú cél: körülbelül 1–3 év;
- hosszú távú cél: 3–5 év vagy még hosszabb idő.
A határok természetesen nem merevek. Az, hogy egy cél mennyi idő alatt érhető el, nagymértékben függ magától a céltól is.
Lehet hosszú távú cél például:
- szakmát váltani;
- felépíteni egy stabil vállalkozást;
- saját ingatlant vásárolni;
- pénzügyi tartalékot kialakítani;
- egy idegen nyelvet magas szinten megtanulni;
- jelentősen javítani a fizikai állóképességeden;
- diplomát vagy új képesítést szerezni;
- másik országba költözni;
- több időt teremteni a családodra;
- kiegyensúlyozottabb munkarendet kialakítani.
A közös bennük az, hogy nem egyetlen cselekvéssel teljesülnek, hanem sok kisebb döntésből és lépésből épülnek fel.
Miért érdemes hosszú távú célokban gondolkodni?
A mindennapi élet könnyen kitölti az összes rendelkezésünkre álló időt. Munka, háztartás, család, ügyintézés, határidők és váratlan feladatok között egyszerű úgy eltölteni éveket, hogy közben szinte kizárólag arra reagálunk, ami éppen előttünk van.
A hosszú távú célok más nézőpontot adnak. Nem arról szólnak: Mit kell még ma elintéznem?, hanem hogy Hová szeretnék eljutni néhány év múlva?
Ha van valamilyen elképzelésed erről, a rövidebb távú döntéseidet is könnyebb hozzá igazítani.
Egy tanfolyam elvégzése például önmagában rövid távú cél. Ha azonban része annak, hogy három év múlva más szakmában szeretnél dolgozni, már egy nagyobb terv egyik mérföldkövévé válik.
Ez az egyik legfontosabb különbség: a hosszú távú cél összeköti a mai lépéseidet azzal az élettel, amely felé haladni szeretnél.
1. Először ne célt, hanem irányt keress!
A hosszú távú tervezést nem feltétlenül konkrét számokkal vagy határidőkkel érdemes kezdeni. Első lépésként inkább azt érdemes végiggondolnod, milyen irányba szeretnél haladni.
Ehhez tedd fel magadnak például ezeket a kérdéseket:
- Mely területeken vagy elégedett az életeddel?
- Min szeretnél változtatni?
- Mi az, amit öt év múlva is szeretnél az életed részének tudni?
- Mi az, amit semmiképpen nem szeretnél ugyanígy folytatni?
- Mi fontos számodra igazán?
- Mire szeretnél több időt fordítani?
- Miből szeretnél kevesebbet?
- Milyen ember szeretnél lenni néhány év múlva?
Ezekből még nem kell azonnal jól megfogalmazott céloknak születniük.
Először irányokat keresel.
Például:
- több önállóság a munkában;
- jobb anyagi biztonság;
- több idő a családdal;
- jobb fizikai állapot;
- nyugodtabb életvitel;
- több tanulás és fejlődés;
- több szabadság az időd felett.
Ezek még nem konkrét célok, de már megmutatják, milyen élet felé szeretnél mozdulni.
A hosszú távú cél akkor tud igazán a sajátod lenni, ha összhangban áll azzal, ami számodra valóban fontos.
2. Képzeld el, hogyan szeretnél élni 3–5 év múlva!
A hosszú távú célok egyik legjobb kiindulópontja a jövőkép kialakítása. A jövőkép nem azt jelenti, hogy pontosan megjósolod, mi fog történni veled. Inkább azt mutatja meg, milyen irányba szeretnéd alakítani az életedet.
Válassz egy reális, de kellően távoli időpontot. Például három vagy öt év múlva.
Gondold végig az életed fontosabb területeit.
Munka
- Mivel szeretnél foglalkozni?
- Mennyit szeretnél dolgozni?
- Mennyire fontos számodra az önállóság?
- Mit szeretnél már tudni vagy megtanulni?
- Milyen munkakörnyezet lenne számodra ideális?
Anyagi helyzet
- Milyen pénzügyi biztonságot szeretnél kialakítani?
- Mekkora tartalék adna nyugalmat?
- Van-e nagyobb célod, amelyhez évekig kell takarékoskodnod?
- Milyen kiadásokra szeretnél könnyebben igent mondani?
Kapcsolatok
- Kikkel szeretnél több időt tölteni?
- Milyen kapcsolatokat szeretnél ápolni?
- Van-e olyan kapcsolat, amelyre tudatosabban szeretnél figyelni?
- Milyen közösségekhez szeretnél tartozni?
Egészség és életmód
- Hogyan szeretnéd érezni magad fizikailag?
- Milyen mozgás legyen természetes része az életednek?
- Mennyi időt szeretnél pihenésre és regenerációra hagyni?
- Milyen mindennapi szokásokat szeretnél kialakítani?
Szabadidő és élmények
- Mi kapjon több helyet az életedben?
- Mit szeretnél megtanulni vagy kipróbálni?
- Milyen élményeket szeretnél rendszeresen átélni?
- Mire szeretnél több időt hagyni csak azért, mert örömet okoz?
Nem az a cél, hogy megtervezz egy tökéletes jövőt.
A jövőkép csak azt mutatja meg:
„Ha több lehetőség közül kell választanom, nagyjából ebbe az irányba szeretnék menni.”
3. Az 1, az 5 és a 10 éves terv nem ugyanaz
Minél messzebb tekintünk előre, annál kevésbé érdemes részletes tervet készíteni.
Egyéves célok
Egy évre előre már lehet viszonylag konkrétan tervezni. Többnyire tudod:
- mit szeretnél elérni;
- milyen lépések szükségesek;
- milyen erőforrásaid vannak;
- nagyjából milyen időbeosztással tudsz dolgozni rajta.
Például:
Egy éven belül szeretném megszerezni az új szakmához szükséges képesítést.
Ez elég konkrét ahhoz, hogy részletes tervet készíts hozzá.
Három–öt éves célok
Három–öt éves távlatban már érdemesebb nagyobb mérföldkövekben gondolkodni.
Például:
Ötéves cél: saját vállalkozásból szeretnél stabilan megélni.
Ehhez a nagyobb állomások lehetnek:
1. év: szakmai tudás és ügyfélkör építése
2. év: bevétel stabilizálása
3. év: folyamatok és rendszerek kialakítása
4–5. év: növekedés és nagyobb önállóság
A részletek közben változhatnak, de az irány megmarad.
Tízéves célok
Tíz év már olyan hosszú idő, amelyben rengeteg minden megváltozhat.
Ezért tíz évre inkább életirányt érdemes meghatározni, nem részletes menetrendet.
Például:
„Tíz év múlva olyan életet szeretnék, amelyben nagyobb szabadságom van az időm felett.”
Ez rugalmasabb és használhatóbb, mint megpróbálni ma eldönteni, pontosan hol fogsz dolgozni, hol fogsz élni és milyen feladataid lesznek tíz év múlva.
4. Bontsd a hosszú távú célokat mérföldkövekre!
Egy öt- vagy tízéves cél elsőre gyakran túl nagynak tűnik.
Ezért érdemes kisebb mérföldkövekre bontani.
Tegyük fel, hogy öt éven belül olyan munkát szeretnél végezni, amelyet bárhonnan tudsz csinálni.
A nagyobb mérföldkövek lehetnek:
- megszerezni a szükséges tudást;
- tapasztalatot szerezni;
- első ügyfeleket vagy megfelelő állást találni;
- stabil bevételt kialakítani;
- fokozatosan helyfüggetlenné tenni a munkát.
Innen minden mérföldkő tovább bontható rövidebb célokra és konkrét feladatokra.
A hierarchia így nézhet ki:
jövőkép
↓
hosszú távú cél
↓
éves vagy középtávú mérföldkövek
↓
rövidebb célok
↓
konkrét feladatok
A hosszú távú cél tehát nem azt mondja meg, mit kell kedden délután háromkor csinálnod.
Azt mutatja meg, melyik irányba érdemes szervezned a rövidebb terveidet.
Ha már tudod, milyen irányba szeretnél haladni, a következő lépés annak pontosítása, hogyan tűzz ki jól megfogalmazott célokat. A mérföldkövek után a következő lépés az, hogy konkrét feladatokra bontsd a célt. Ebben segít a cselekvési terv elkészítése.
5. Egyszerre ne akarj túl sok nagy változást!
Amikor több évben gondolkodunk, nagyon könnyű hosszú kívánságlistát készíteni.
Például egyszerre szeretnél:
- új karriert;
- saját vállalkozást;
- költözést;
- lakásvásárlást;
- új nyelvet;
- rendszeres sportot;
- több utazást;
- több szabadidőt;
- új hobbit.
Önmagában egyik cél sem probléma.
A gond az, hogy mind ugyanazért az erőforrásért versenyeznek:
időért, pénzért, figyelemért és energiáért.
Ezért minden nagyobb cél mellé érdemes feltenned:
Ha ezt választom, minek jut majd kevesebb hely az életemben?
A hosszú távú tervezés nemcsak arról szól, hogy mit szeretnél megcsinálni.
Arról is, hogy mit nem fogsz egyszerre megcsinálni.
Ha több fontos cél verseng az idődért és az energiádért, előbb azt kell eldöntened, melyek az igazán fontos prioritások az életedben.
6. Ne csak az eredményt, a hozzá vezető életet is nézd!
Egy cél könnyen vonzónak tűnhet, ha csak a végeredményt nézed.
Például szeretnél nagyon sikeres vállalkozást.
Ez önmagában jól hangzik.
A fontos kérdés viszont nemcsak az:
Szeretném ezt az eredményt?
Hanem az is:
Szeretném azt az életet, amelyet ehhez éveken keresztül élnem kell?
Lehet, hogy egy cél vonzó, de az ára már nem az.
Ha például egy szakmai cél rendszeresen napi 12 óra munkát, állandó utazást vagy olyan felelősséget kíván, amit valójában nem szeretnél, akkor ezt már a cél kiválasztásakor érdemes számításba venni.
Tedd fel ezeket a kérdéseket:
- Milyen mindennapokat kíván ez a cél?
- Mennyi időt igényel?
- Mennyi pénzt igényel?
- Milyen hatása lesz a kapcsolataimra?
- Milyen életmód szükséges hozzá?
- Ezt az utat is akarom, vagy csak a végeredményt?
Ez sok cél esetében fontosabb kérdés, mint maga a határidő.
7. Legyen kapcsolat a hosszú és a rövid táv között!
Egy hosszú távú cél csak akkor tud valóban hatni a mindennapokra, ha valamilyen kapcsolat van közte és a jelenlegi teendőid között.
Tegyük fel, hogy öt év múlva szeretnél pénzügyileg nagyobb szabadságot.
Ez önmagában még túl távoli.
Közelebb kell hozni.
Például:
5 éves irány: nagyobb pénzügyi szabadság
3 éves mérföldkő: stabil második bevételi forrás
1 éves cél: szükséges tudás és első bevétel megszerzése
következő 3 hónap: képzés és első projekt
ezen a héten: kiválasztani a képzést
Így a hosszú távú cél már nem egy távoli elképzelés.
Megjelenik a hétköznapi döntésekben is.
8. Kövesd a haladást, de ne mérj mindent!
A hosszú távú céloknál könnyű elveszíteni a motivációt, mert sokáig nem látszik a végső eredmény.
Ezért érdemes köztes mérföldköveket figyelni.
Ha például az a célod, hogy öt év alatt felépíts egy vállalkozást, nem csak azt mérheted, hogy „megélek-e már belőle”.
Köztes eredmény lehet:
- első fizető ügyfél;
- első stabil hónap;
- meghatározott ügyfélszám;
- első alkalmazott vagy külsős partner;
- egy folyamat automatizálása;
- bizonyos bevételi szint elérése.
A mérföldkövek azért fontosak, mert megmutatják, hogy haladsz akkor is, amikor a végső cél még messze van.
9. A hosszú távú cél nem szerződés önmagaddal
Öt év hosszú idő.
Lehet, hogy:
- megváltozik a családi helyzeted;
- új lehetőség érkezik;
- mást kezdesz fontosnak tartani;
- olyan dolgot próbálsz ki, amely teljesen más irányba visz;
- egyszerűen megváltozol.
Ettől még nem volt rossz az eredeti cél.
A hosszú távú célok feladata nem az, hogy egy korábbi önmagad döntéseihez láncoljanak.
Hanem az, hogy segítsenek irányt tartani addig, amíg az az irány még értelmes számodra.
Ezért időnként érdemes megkérdezni:
- Még mindig akarom ezt?
- Még mindig fontos nekem?
- Ugyanazon az úton szeretnék eljutni oda?
- Továbbra is megéri azt az árat, amit fizetek érte?
- Változott valami, ami miatt módosítanom kellene?
A cél módosítása nem feltétlenül kudarc.
Néha éppen az a racionális döntés.
10. Évente egyszer nézz rá a nagy képre!
Nem kell minden héten újragondolnod az ötéves terveidet. Az inkább akadályozná a haladást.
Évente egyszer viszont érdemes hosszabban átnézni, merre tartasz.
Mi történt az elmúlt évben?
- Miben haladtál?
- Mi változott?
- Mi működött?
- Mi nem működött?
Hol tartasz most?
Lehet, hogy valamiben gyorsabban haladtál, más cél viszont egyáltalán nem mozdult.
Mi fontos most?
Nem biztos, hogy ugyanaz, mint egy évvel korábban.
Mit szeretnél elérni a következő évben?
A hosszú távú irányból válassz ki néhány olyan mérföldkövet, amelyre a következő 12 hónapban érdemes koncentrálnod.
Így alakul ki a kapcsolat:
hosszú távú cél → éves cél → rövidebb terv → hétköznapi cselekvés.
Példa egy hosszú távú cél felépítésére
Tegyük fel, hogy a következő öt évben olyan életet szeretnél kialakítani, amelyben több időd van, és kevésbé függsz egyetlen munkahelytől.
Jövőkép – Öt év múlva rugalmasabban szeretnél dolgozni, stabil jövedelem mellett több szabadidővel.
Hosszú távú cél – Olyan szakmai helyzet kialakítása, amely legalább részben hely- és időfüggetlen munkát tesz lehetővé.
Első mérföldkő – Megtalálni azt a tudást vagy szakmai irányt, amellyel ez reálisan megvalósítható.
Második mérföldkő – Megszerezni a szükséges tudást és gyakorlati tapasztalatot.
Harmadik mérföldkő – Kiegészítő bevételt kialakítani ebből.
Negyedik mérföldkő – A bevételt olyan szintre növelni, hogy valódi választási lehetőséget adjon.
Ötödik mérföldkő – Átalakítani a munkarendet és az életmódot.
A lényeg, hogy nem kell ma tudnod minden olyan feladatot, amelyet a negyedik évben végre kell hajtanod. Az első következő lépést kell tudnod.
Mi van akkor, ha nem tudod, mit akarsz öt év múlva?
Ez teljesen rendben van.
Nem mindenkinek van határozott ötéves terve, és nem is feltétlenül kell lennie.
Ha most nem tudod megmondani, milyen munkát szeretnél öt év múlva vagy hol szeretnél élni, gondolkodhatsz feltételekben konkrét végpont helyett.
Például öt év múlva szeretnél:
- nagyobb pénzügyi biztonságot;
- több szabadságot;
- jó fizikai állapotot;
- időt a számodra fontos emberekre;
- olyan munkát, amelyben fejlődhetsz;
- rendszeresen új dolgokat tanulni;
- kevesebb állandó rohanást.
Ez már elég ahhoz, hogy bizonyos döntéseknél legyen iránytűd. A pontos cél később is kialakulhat.
Ha nem egyszerűen konkrét célokat keresel, hanem azt próbálod megérteni, milyen irányt szeretnél adni az életednek, az életcél kérdését érdemes külön is végiggondolni.
Mikor érdemes elengedni egy hosszú távú célt?
Nem minden célt kell végigvinni.
Érdemes újragondolnod egy célt, ha:
- már nem fontos számodra;
- csak azért akarod, mert mások ezt várják;
- a körülményeid alapvetően megváltoztak;
- a cél ára aránytalanul magas;
- új információk alapján már nem tűnik jó döntésnek;
- más irány sokkal jobban megfelel annak, amit az élettől szeretnél.
A kitartás fontos, de a kitartás és a merevség nem ugyanaz. Néha az jelenti a fejlődést, hogy továbbmész, máskor pedig az, hogy felismered: ezt már nem akarom.
Hogyan kezdd el most?
Nem kell tízéves Excel-táblát készítened.
Kezdj ezzel az öt lépéssel:
- Írd le, hogyan szeretnél élni 3–5 év múlva.
- Válassz ki legfeljebb 2–3 fontos területet.
- Fogalmazz meg ezekhez egy-egy hosszú távú célt.
- Határozd meg az első nagy mérföldkövet.
- Döntsd el, mit tudsz ezért a következő 12 hónapban megtenni.
Ha már tudod, milyen cél felé szeretnél haladni, a következő lépés annak átgondolása, hogyan fogalmazz meg jól mérhető és megvalósítható célokat. Itt érdemes továbbmenned a Célok kitűzése okosan: célok meghatározása és megvalósítása című útmutatóra.
Ha pedig a cél már megvan, de azt kell eldöntened, hogyan bontsd konkrét feladatokra, a következő lépés egy cselekvési terv elkészítése.
A hosszú távú cél iránytű, nem útvonalterv
A hosszú távú tervezés nem arról szól, hogy ma eldöntöd, pontosan mi fog történni veled öt vagy tíz év múlva. Ezt úgysem tudhatod.
A cél inkább az, hogy legyen elképzelésed arról, merre szeretnél haladni, és a jelenlegi döntéseid valamivel nagyobb eséllyel vigyenek ebbe az irányba.
Közben változhat a terv, változhat az út, akár maga a cél is.
A hosszú távú gondolkodás értéke nem abban van, hogy pontosan megjósoljuk a jövőt, hanem abban, hogy ne csak a következő feladatra reagáljunk, hanem időnként arra is ránézzünk, milyen életet építünk ezekből a hétköznapi döntésekből.
