Skip to content
Home » Hatékony tanulás és tanulási módszerek önfejlesztőknek

Hatékony tanulás és tanulási módszerek önfejlesztőknek

tanulas

A hatékony tanulás elsajátítása egyre fontosabbá válik a végtelen információáradat és a multitasking korában. Kinek van ideje újra iskolapadba ülni, és vaskos könyveket olvasni? A hatékony tanulás ugyanakkor alapfeltétel akkor, ha szakmailag (és személyesen) is fejlődni szeretnénk.

1. Miért fontos, hogy fejből tudjunk dolgokat?

Egy olyan világban, ahol szinte minden információ csupán néhány billentyűleütésnyire van, jogosan merülhet fel a kérdés: van-e értelme manapság bármit kívülről megtanulni? A válasz (egyelőre) az, hogy igen.

Időt takarítunk meg azzal, ha valamit fejből tudunk, és számos helyzetben nem használhatjuk segítségül az internetet. Ráadásul ez a tudás segít a dolgok mélyebb megértésében és a komplex problémák sikeres megoldásában.

Amikor idegen nyelvet tanulunk, a globalizáció következményeit próbáljuk megérteni, vagy egy nehéz matematikai feladatot próbálunk megoldani, memorizálnunk és internalizálnunk kell az adatokat. Nem mindet, de valamennyit.

Gyors és egyszerű hozzáférésre van szükségünk az agyunkban tárolt információkhoz és folyamatokhoz. Más szóval erős láncokat kell kialakítanunk a memóriánkban.

Arra van szükség, hogy legyen ott valami, amit már megtanultunk, és amire emlékszünk. Az ilyen láncok megléte felszabadítja a munkamemóriánkat, lehetővé téve a magasabb szintű gondolkodást.

2. Hogyan javítsuk a memóriánkat?

A memorizálás legkevésbé hatékony módja, ha egyszerűen újra és újra megnézzük az információkat. Ha szeretnénk alaposan megjegyezni valamit, akkor próbáljuk legalább tesztelni magunkat abból, amit olvastunk.

Hívjuk elő a memóriánkból azt, amit szeretnénk, ha bevésődne – méghozzá több napon keresztül, több alkalommal. Léteznek azonban ennél jóval hatékonyabb technikák is.

2.1. Verbális memóriatechnikák

Mozaikszavak – így jegyezheted meg például azt, hogy a magyar nyelvben egy mondaton belül mi a határozószók helyes sorrendje („máthi”, azaz mód-, állapot-, társ-, hely- és időhatározó).

Mondatok – ha a megjegyzendő szavakból nem lehet betűszót alkotni, akkor megpróbálhatsz vicces mondatot létrehozni („Lám, e szám, a köröké” mondat szavaiban lévő betűk száma segíthet megjegyezni a pí első öt számjegyének kerekített értékét: 3, 1, 4, 1, 6).

2.2. Vizuális memóriatechnikák

Élénk képek – a legegyszerűbb vizuális memóriatechnika egy olyan kép létrehozása, amely a megtanulni kívánt dolgot jeleníti meg. Minél viccesebb, élénkebb és szokatlanabb a kép, annál könnyebben emlékezünk rá.

Útvonaltechnika – minden megjegyzendő szóhoz egy képet rendelünk, majd ezeket a megfelelő sorrendben egy általunk jól ismert útvonal kiválasztott pontjaihoz rögzítjük, amelyen azután mentálisan végigsétálunk.

3. A hatékony tanulás és a lifelong-learning

Ma már őrültség azt elvárni magunktól és a gyerekeinktől, hogy amit egyszer az iskolában megtanultunk, az kitart majd életünk végéig. Ettől sokkal gyorsabban változik a világ, gyorsabb a technológiai fejlődés.

Pontosan megjósolni sem tudjuk, hol tart majd az emberiség 15-20 év múlva, csak irányok vannak.

Ezek az irányok pedig meglehetősen extrém utakat is kijelölnek, amelyekhez adott esetben minimum alkalmazkodnunk kell, még ha nem is ülünk fel a hullámaira. Az alkalmazkodás pedig új ismeretek elsajátítását jelenti. Tanulást, méghozzá nem a hagyományos módon.

A hagyományos oktatási rendszer sokszor már az általános iskolában elvérzik, a nappali tagozatos felsőoktatáson túl pedig már szinte csak értékelhetetlen tudást szerezhetünk.

Ha felnőttként szeretnénk új szakmát tanulni, akkor bizony csak a plusz szorgalmunkban bízhatunk.

Nem különben az oktatási intézmények is ezt teszik, amikor a vaskos materializált irodalmat ránk bízzák, hogy dolgozzuk fel otthon, mert erre a helyszínen nincs idő. Tehát ha tudást akarunk szerezni, nem csak egy papírt, akkor már itt kreatívnak kell lennünk.

4. A hatékony tanulás és az állami iskolák

Sokan elmondták már, a helyzet mégis még mindig változatlan: az iskola nem éppen az életre készít fel. Tisztelet a kivételnek – vannak kiváló magániskolák, ám ha helyrajzilag és anyagilag nem engedhetjük meg magunknak ezeket, maradnak a sablonos állami intézetek.

allami-iskolak

Egy tipikus tanteremben a tanár információt tölt a tanulók agyába. Az ajtó csukva, a székek szemben a tanárral, esetleg a padlóhoz rögzítve.

A diákok jegyzetelnek, mivel később számonkérik az anyagot. Otthon el kell olvasniuk és meg kell tanulniuk a kijelölt részeket egy tankönyvből.

Ez nem is különbözhetne jobban az egyetem utáni élettől, ahol te vagy a saját tanárod, a te felelősséged, hogy kitaláld, mit kell tudnod, hol találod meg az információt, és hogyan tedd magadévá.

A valós élet maga az igazi vizsga. Az ajtók nyitva, végtelen mennyiségű erőforrásból meríthetsz, amikor meg akarod oldani a munkáddal, a családoddal, a barátaiddal vagy a világgal kapcsolatos problémádat.

4.1. Kudarckerülés kontra szabad tapasztalás

A tanulóknak teszteket kell kitölteniük, minden kérdésre egyetlen helyes válasz van. Ezzel ellentétben az iskolán kívül a legtöbb élethelyzetben minden kérdésre rengeteg megoldási lehetőség adódik, amelyek közül bizonyos szempontból több is helyes lehet.

És, ami még fontosabb, a bukás is elfogadott.

A kudarc valójában a tanulási folyamat fontos része. Mint ahogy az evolúció is próbálkozások sorozata, az élet is tele van téves kiindulópontokkal és elkerülhetetlen buktatókkal.

A siker kulcsa, hogy minden tapasztalatból levonjuk a tanulságot, és az új tudás birtokában továbblépjünk.

A legtöbb ember számára a világ igencsak különbözik egy tanteremtől. Nem létezik egyetlen helyes válasz, amelyet megjutalmaznak, és szembenézni az előttünk álló választási lehetőségek sokaságával rendkívül nyomasztó lehet.

Bár családunk, barátaink és szomszédaink boldogan adnak tanácsokat arra vonatkozóan, hogy mit csináljunk, alapvetően a mi felelősségünk, hogy kijelöljük az utunkat.

4.2. Zárt rendszer kontra kreatív nyitottság

Ne felejtsük, hogy nem kell elsőre jó döntést hoznunk. Az élet rengeteg lehetőséget tartogat mindannyiunk számára, hogy új és meglepő módokon fedezzük fel és értékeljük újra készségeinket és szenvedélyeinket.

Az a leghatékonyabb tanulás, ha mind a kudarcot, mind a sikert megtapasztaljuk. Szinte lehetetlen bármit megtanulni anélkül, hogy ne kísérleteztél volna az út során, és ne építetted volna újra magad az elkerülhetetlen felsülések után.

Nem tanulhatsz meg focizni könyvből, mint ahogy nem tanulhatsz meg főzni receptek olvasgatásával sem.

Az iskola a meglévő megismerését oktatja, új dolgok keresését nem. Inkább az elfogadást várja el a kíváncsiság helyett. Az emlékezőkészséget fejleszti a képzelet helyett.

Az alkalmazkodást, a megfelelést a változatosság, a sokféleség helyett. Az „általános alapműveltség” kényelmét a kreatív nyitottság helyett.

5. A hatékony tanulás és a kreativitás

Nem kell különleges élethelyzet ahhoz, hogy használjuk a kreativitásunkat. Az élet sokkal szórakoztatóbb, lendületesebb és nem utolsósorban hatékonyabb, ha amikor csak lehet, elővesszük a kreatív gondolkodást.

Ha nem vagy teljesen biztos abban, vajon kreatívnak számítasz-e társadalmunkban, akkor menj végig az alábbi listán. Minél több igaz rád, annál magasabb kreatív potenciállal rendelkezel.

kreativitas
  • Jó asszociatív készség – mindenről eszedbe jut valami más.
  • Természetes az igényed a meglévő, az elfogadott dolgok megkérdőjelezésére, a bevett szabályok áttörésére.
  • Aktív problémaérzékenység, nagy ötletkapacitás, a realitás határain belül és kívül egyaránt.
  • Az egyetlen jó, megbízható megoldás helyett új, szokatlan ötleteket keresel.
  • Belső játékosság, automatikusan beinduló, a valóságtól független fantázia.
  • Kíváncsiság.
  • Nem tartasz attól, hogy nem értenek meg, nem fogadnak el – bátran és gyakran meglepő gondolatokat fogalmazol meg.
  • Önkéntelenül is a kivételeket keresed.
  • Élvezed a gondolkodást, az alkotást.
  • Ösztönös, szenzoros, intuitív ráérzéseid vannak, amelyeket nem tudsz megmagyarázni.

Mit kell ahhoz elsajátítanunk, hogy képesek legyünk kreatívan gondolkodni, és főleg: mire tanítsuk meg a gyerekeinket?

  • Bármit megkérdőjelezni, újragondolni.
  • Új, szokatlan, de értelmes kapcsolatokat létrehozni addig külön létező dolgok között.
  • Meglepő módosításokat, változtatásokat végrehajtani.
  • Meglévő sorrendeket, állapotokat átrendezni.
  • Egy problémára megoldást jelentő több választ megtalálni.
  • A fantáziájukat megőrizni, fejleszteni, erősíteni.
  • Kérdezni, kérdezni, kérdezni. Különféle irányokból közelítve jól kérdezni.
  • Váratlan, fura válaszokat adni, és közben nem tartani a hibázástól.

6. Tanuljunk meg tanulni!

Lehet, sokakban soha fel sem merül, hogy tanulni és meg kell tanulni, pedig így van. Szerencsére sokféle tanulási technika közül választhatunk.

Érdemes kipróbálni mindet, hogy ráérezzünk, melyik is passzol hozzánk leginkább. Itt most a pomodoro technikával ismerkedhetsz meg.

hatekony-tanulas

6.1. A pomodoro technika

Ha hatékonyabbá szeretnéd tenni a tanulásra fordított idődet, akkor az alábbiakat csináld:

  1. Távolíts el mindent, ami megzavarhat a koncentrálásban. (Telefon, közösségi média, tévé, zene és minden hasonló legyen néma és láthatatlan.)
  2. Állíts be egy időzítőt 25 percre.
  3. Dolgozz olyan fókuszáltan, amennyire csak tudsz ebben a 25 percben.
  4. Tarts 5 perces szünetet.

Mivel ebből a folyamatból fizikailag nem érzékelünk semmit, így hajlamosak lehetünk kihagyni ezt az 5 percet – de ne tedd! Ráadásul segít megőrizni a motivációt a következő 25 perces szakaszra.

A pomodoro technika egyébként abszolút rugalmas. A 25 és 5 perc csak egy kiindulópont, a lényeg, hogy két koncentrált tanulási szakasz közé iktass be szünetet.

A szünetben valami olyat csinálj, amit addig nem: ha eddig ültél az asztalodnál, akkor sétálj kicsit, nyiss ablakot, igyál vizet, teát, kávét.

Teljesen rendben van, ha belemerülsz abba, amit csinálsz, és a 25 percen túl is folytatni szeretnéd. A szünet hossza is rugalmas. Nyugodtan tarts 5 percnél hosszabb szünetet, különösen, ha 25 percnél többet dolgoztál. A lényeg, hogy ne felejts el szüneteket tartani.

Amikor ezek a szuperproduktív dolgozók összpontosítottak, akkor százszázalékosan fókuszáltak, amikor pedig szünetet tartottak, akkor tényleg százszázalékosan kikapcsoltak.

7. Tanuld meg az önfegyelmet is

Az önfegyelem egyszerűen a kísértések és a zavaró tényezők leküzdésének képessége annak érdekében, hogy elérhessük a magunk elé kitűzött célokat.

Ha tudod, hogy tanulnod kell, de kísértést érzel arra, hogy inkább megnézz egy filmet, az önfegyelem segíthet – már amennyiben rendelkezel vele.

Kevesen rendelkezünk annyi önfegyelemmel, amennyivel szeretnénk. Halogatunk, impulzív döntéseket hozunk, és a kísértések áldozatává válunk – aztán meg megbánjuk. Az igazság az, hogy az önfegyelem korlátozott erőforrás.

Nincs gyors és egyszerű mód a növelésére. De ez nem jelenti azt, hogy a kísértéseknek szükségszerűen mindig győzniük kell. A fegyelmezettebbé válás legjobb módja, ha olyan döntéseket hozunk, amelyek csökkentik az önfegyelem gyakorlásának szükségességét.

Ahhoz, hogy csekély vagy nulla önfegyelem birtokában is sikeres legyél, iktasd ki a kísértéseket, a zavaró tényezőket és az akadályokat! Készítsd elő a dolgokat, hogy könnyű legyen meghozni a helyes döntést!

Válassz egy kisebb horderejű szokást, amelyet ki akarsz alakítani, vagy amelyen változtatni szeretnél, és vágj bele!

tanulas

8. Hatékony tanulás hatékony olvasással

A hatékony tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van arra, hogy megtanulj hatékonyan olvasni. A hatékony olvasás nem a gyorsaságról szól, hanem arról, hogy megértsd, amit olvasol, és emlékezz rá.

Amikor elolvasol egy szót, például azt, hogy „autó”, először fel kell ismerned a szót. Ezután magadban kiejted, végül az agyad „lefordítja” a szót az általa képviselt elképzelésre vagy fogalomra.

Egy szó felismeréséhez a szemnek meg kell állnia, és kb. 0,25 másodpercig a szóra kell összpontosítania.

Aztán a szem a következő szóra ugrik. Ott megint megáll, hogy fókuszáljon, mielőtt a következő szóra ugrana. Ezek a kis ugrások kevesebb mint 0,05 másodpercet vesznek igénybe.

A gyorsolvasás lelkes hívei azt állítják, hogy az ugrások és a megállások számának csökkentésével növelheted az olvasási sebességedet. Ezt megteheted például úgy, hogy egyszerre három szóra összpontosítasz.

A kutatások azt mutatják, hogy miközben a szemed a következő szóra ugrik, az agyad azon dolgozik, hogy feldolgozza az előző szót, amit éppen olvasott.

Épp ezért nem növelheted az olvasási sebességedet az egyes ugrások közötti szavak számának növelésével. Az olvasás gyorsaságát a mentális feldolgozás korlátozza.

Mielőtt elkezdenél figyelmesen elolvasni egy szöveget, szánj néhány percet az összegzés, a tananyag célkitűzése, a fejezet végén található kérdések, a címsorok, a képek és a félkövérrel kiemelt kulcsszavak, mondatok áttekintésére. Milyen az összkép? Hogy épül fel a szöveg?

Talán úgy érzed, nem sokat tanulsz egy ilyen gyors áttekintésből, de a lényeg, hogy egy keretrendszert kapj, amiben elhelyezheted a részleteket, amikor később normális sebességgel végigolvasod majd az adott szöveget.

Ha olvasás közben bármikor úgy érzed, hogy elvesztél a részletekben, emeld fel a tekinteted, majd nézz rá újból nagy vonalakban a szövegre, hogy áttekinthesd, és emlékeztesd magad az összképre.

8.1. Kerüld a passzív olvasást!

Amikor fontos tartalmat emelsz ki egy filccel, az agy bizonyos, mozgással kapcsolatos területeit aktiválod. Ezért érzed úgy, hogy aktívan tanulsz.

Azonban a kézmozdulataid által, amelyek a szövegkiemelő filcet irányítják, és az agy mozgásközpontjait aktiválják, nem tanulod meg jobban a tananyagot.

Más szóval a szöveg bizonyos részeinek kiemelése passzív cselekvés – legalábbis a tanulás szempontjából. Nem sokat segít abban, hogy erős idegi kapcsolatok és láncok alakuljanak ki a hosszú távú memóriában.

tanulas

Amikor egy új szöveget közvetlenül az első olvasás után újraolvasol, a tartalom is ismerősnek rémlik, és az a mély tanulás hamis érzését keltheti benned.

A szavak ismerősebbbnek tűnnek, de valójában nem tanultad meg igazán, mit jelentenek. Az idegsejtjeid nem kényszerültek arra, hogy új kapcsolatokat hozzanak létre.

8.2. Foglald össze szóban magadnak azt, amit meg akarsz tanulni!

Az egyik legjobb módja annak, hogy többet tanulj abból, amit olvasol, ha aktívan előhívod a memóriádból az információt, azaz teszteled, meghallgatod magadat.

Egy tanulmány szerint az egyszer elolvasott anyag egyszeri felidézésével a hallgatók kétszer annyira, míg a többször megismételt önmeghallgatás után 400 százalékkal (!) többre emlékeztek az anyagból, mint azok a diákok, akik csupán egyszer olvasták végig a szöveget.

Olvass el egyoldalnyi szöveget normál sebességgel, és próbáld meg kiszűrni a legfontosabb pontokat. Ezután emeld fel a tekinteted a szövegről, és mondd fel magadnak vagy írd le ezeket a kulcsfontosságú gondolatokat.

Ha nem megy, olvasd el újra a szöveget. Érdemes másnap újra tesztelned magadat, hogy ellenőrizd, mennyi információt sikerült átvinned a hosszú távú memóriába. A jegyzeteiddel kapcsolatban is használhatod a technikát.

A jegyzetek újraolvasása helyett próbáld meg felidézni, mi szerepel bennük. Vagy írj egy összefoglalást, vázlatot az alapján, amire emlékszel: ez hasznos a vizsgára való felkészülésben.

8.3. Gondolkodj a szövegen!

Ezt sokféleképpen megteheted. Időnként állj meg, gondold végig a szöveget, és próbáld meg saját szavaiddal összefoglalni az olvasottakat. Magyarázd el magadnak, vagy keress valakit, akivel megbeszélheted az olvasottak tartalmát.

8.4. Az aktív olvasás módszere

A szöveg olvasás közben történő annotálása, azaz rövid megjegyzésekkel és kérdésekkel való ellátása remek módja az aktív olvasásnak, és egyben megkönnyíti a szöveg későbbi álltekintését és feldolgozását.

Mit érdemes lejegyzetelned?

  • A legfontosabb gondolatokat
  • A különböző fogalmak közötti összefüggéseket
  • A legfontosabb bekezdések összefoglalását
  • Saját példák vagy más forrásokra hivatkozásokat
  • Olyan dolgokat, amelyeket nem értesz, vagy pontosításra szorulnak számodra
  • Lehetséges vizsgakérdéseket

Miután végeztél a szöveg megjegyzésekkel való ellátásával, írj egy 3-5 mondatos összefoglalót. Ha nem tudod megfogalmazni a szöveg fő üzenetét, olvasd át a megjegyzéseidet, és próbáld meg újra.


Forrás:

  • Tina Seelig: Bárcsak 20 évesen tudtam volna mindezt!
  • Kaszás György: Kreativitássuli
  • Olav Schewe, Barbara Oakley: Szuperagy

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük