A nyugdíjkorhatár növekedése Magyarországon, ahogy sok más európai országban, egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik. Ennek fő oka a népesség öregedése és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása.
Miről olvashatsz ebben a cikkben?
1. Jelenlegi helyzet
Jelenleg Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év, amelyet fokozatosan vezettek be.
Ez a korhatár mind a férfiak, mind a nők számára érvényes, és a teljes nyugdíj igénybevételéhez legalább 20 év szolgálati idő szükséges.
Hogy ez egyre nehezebben fenntartható, arról már évek óta szó van. (A politikai okokat itt mellőzném, ennek a blognak ez nem tárgya.)
1.1. Demográfiai nyomás
Az egyik legfőbb ok, amiért a nyugdíjkorhatár emelése szóba kerül, a demográfiai változások.
Magyarországon, hasonlóan sok más európai országhoz, az idősek aránya növekszik a népességen belül, miközben a születési ráta alacsony.
Ez a tendencia növeli a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, mivel kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast.
1.2. Gazdasági fenntarthatóság
A gazdasági fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy a nyugdíjrendszer stabil maradjon.
Ennek egyik módja lehet a nyugdíjkorhatár emelése, ami növeli a munkában töltött évek számát és csökkenti a nyugdíjban töltött évek számát.
Ezáltal a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlya könnyebben fenntartható.
1.3. Statisztika szerint
Magyarország teljes népessége körülbelül 9,7 millió fő (2023-as becslések alapján).
Ez a szám évről évre csökkenő tendenciát mutat a természetes fogyás és a migrációs folyamatok miatt.
A munkaképes korú népesség Magyarországon azokat a 15-64 éves személyeket foglalja magában, akik potenciálisan képesek dolgozni.
Ez a csoport körülbelül 6,1 millió főt tesz ki, ami a teljes népesség körülbelül 63%-át jelenti.
A munkanélküliségi ráta Magyarországon 2023-ban körülbelül 4% körül mozgott.
Ez a szám az aktívan munkát kereső munkaképes korú népesség arányát jelenti.
Ebből adódóan a munkanélküliek száma körülbelül 244 ezer főre tehető.
A nyugdíjasok száma Magyarországon jelentős, mivel a népesség öregedése folyamatosan növeli ezt a csoportot.
A nyugdíjasok száma körülbelül 2,6 millió fő, ami a teljes népesség körülbelül 27%-át jelenti.
Az aktívan dolgozók száma, azaz akik ténylegesen munkaviszonyban állnak vagy önfoglalkoztatók, körülbelül 4,7 millió fő. Ez a munkaképes korú népesség mintegy 77%-át teszi ki.
Teljes népesség: kb. 9,7 millió fő
Munkaképes korúak: kb. 6,1 millió fő
Munkanélküliek: kb. 244 ezer fő
Nyugdíjasok: kb. 2,6 millió fő
Aktívan dolgozók: kb. 4,7 millió fő
Ez azt jelenti, hogy a 4,7 millió főnek kell eltartania a 9,7 millió főt.
2. Kormányzati tervek
Jelenleg nincs hivatalos bejelentés a nyugdíjkorhatár azonnali emeléséről, de a szakértők és a kormányzati tisztviselők folyamatosan vizsgálják a helyzetet.
Az európai trendeket figyelembe véve, valószínűsíthető, hogy a nyugdíjkorhatár további emelése nem kizárt a jövőben.
Az EU számos országában már elérte vagy meghaladta a 67 évet, és Magyarország is követheti ezt a példát.
3. Nyugdíjkorhatár az EU egyes országaiban
Nézzünk szét az EU-ban, hogy a fejlett országokban mi a helyzet.
- Ausztria: 65 év (férfiak), 60 év (nők, de fokozatosan emelkedik 65 évre 2033-ig)
- Belgium: 65 év (emelkedik 66 évre 2025-től, majd 67 évre 2030-tól)
- Bulgária: 64 év 3 hónap (férfiak), 61 év 6 hónap (nők, fokozatosan emelkedik)
- Ciprus: 65 év
- Csehország: 63 év (nők), 64 év (férfiak, fokozatosan emelkedik 65 évre 2030-ra)
- Dánia: 66 év (emelkedik 67 évre 2027-től)
- Észtország: 64 év (fokozatosan emelkedik 65 évre 2026-ra)
- Finnország: 65 év (emelkedik 67 évre 2030-tól)
- Franciaország: 62 év (de különböző tényezők befolyásolhatják)
- Görögország: 67 év (teljes nyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges)
- Hollandia: 66 év és 4 hónap (emelkedik 67 évre 2024-től)
- Horvátország: 65 év
- Írország: 66 év (emelkedik 68 évre 2028-ra)
- Lengyelország: 65 év (férfiak), 60 év (nők)
- Lettország: 64 év (emelkedik 65 évre 2025-re)
- Litvánia: 64 év (férfiak), 63 év (nők, emelkedik 65 évre 2026-ra)
- Luxemburg: 65 év
- Magyarország: 65 év
- Málta: 65 év
- Németország: 65 év és 10 hónap (emelkedik 67 évre 2029-re)
- Olaszország: 67 év
- Portugália: 66 év és 5 hónap
- Románia: 65 év (férfiak), 61 év (nők, emelkedik 63 évre 2030-ra)
- Spanyolország: 65 év és 10 hónap (emelkedik 67 évre 2027-re)
- Svédország: 65 év (emelkedik 67 évre)
- Szlovákia: 62 év (fokozatosan emelkedik)
- Szlovénia: 65 év
4. Hány évem van még nyugdíjig?
Bár jelenleg nincs hivatalos bejelentés a nyugdíjkorhatár emeléséről Magyarországon, a demográfiai és gazdasági trendek alapján valószínűsíthető, hogy a jövőben ez napirendre kerülhet.
Aki most még 45 éves kora körül van, vagy éppen 45 év felett, annak csaknem 20 évet még biztosan el kell töltenie munkával, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt.
De 20 év az olyan időtáv, amelyen belül nem fogjuk megúszni azt, hogy az a 65 év 67, vagy akár 70 év legyen.
A 20-25 év pedig túlontúl hosszú idő ahhoz, hogy ne azzal töltsük, amit szívesen csinálunk, amiben jól érezzük magunkat, kiteljesedhetünk, és még el is tart minket.
Mert az egy dolog, hogy végre eléred azt a bizonyos 65 (70) évet, az egy másik kérdés, hogy mennyi lesz ekkor a nyugdíjad.
Az én receptem a nyugdíjas éveimre: nulla hitel, alacsony rezsi, kamatozó befektetések és egy olyan munkahely/vállalkozás, amelybe még 70 évesen is szívesen bedolgozom, és/vagy átadhatom a gyerekeimnek.
