Hogyan hozz jobb döntéseket? 9 gyakorlati módszer

Van, amikor pontosan tudod, mit szeretnél, és szinte gondolkodás nélkül döntesz. Máskor viszont két lehetőség között órákig vagy akár napokig őrlődsz. Újra és újra végiggondolod az érveket, kikéred mások véleményét, még több információt keresel, majd végül ugyanott tartasz: nem tudod, melyik lenne a jó választás.

A döntéshozás nehézségét gyakran az okozza, hogy nem egyszerűen választani szeretnénk, hanem biztosak akarunk lenni benne, hogy jól választunk. Ezt a bizonyosságot azonban sok helyzetben csak utólag lehetne megszerezni.

A jobb döntéshozás ezért nem azt jelenti, hogy minden alkalommal megtalálod a tökéletes megoldást. Inkább azt, hogy képes vagy felismerni a fontos szempontokat, ésszerűen mérlegelni, elfogadni valamennyi bizonytalanságot, majd meghozni a döntést.

Miért olyan nehéz néha dönteni?

Nem minden döntés nehéz. Reggel valószínűleg nem töltesz fél órát azzal, hogy melyik bögréből idd a kávét. Amikor azonban a lehetőségek között nincs egyértelmű győztes, a döntési folyamat gyorsan bonyolulttá válhat.

Túl sok lehetőség közül választhatsz

Elsőre úgy tűnhet, minél több lehetőségünk van, annál jobb. Bizonyos ponton túl azonban a választék inkább megnehezítheti a döntést.

Ha két szállás közül kell választanod, viszonylag könnyen összehasonlíthatod őket. Ha negyvenet nézel végig, egy idő után már azt sem tudod, melyikben mi tetszett.

Ugyanez történhet vásárlásnál, munkahelyválasztásnál, utazásszervezésnél vagy akár abban a kérdésben is, hogyan töltsd el a szabadidődet.

Nem mindig több információra vagy több lehetőségre van szükséged. Néha éppen arra, hogy kevesebb közül válassz.

Félsz attól, hogy később megbánod

A döntéseinknél nemcsak azt mérlegeljük, mi történhet, ha választunk valamit. Gyakran előre elképzeljük azt is, hogyan fogjuk érezni magunkat, ha később kiderül, hogy a másik lehetőség jobb lett volna.

• „Mi van, ha elvállalom, és megbánom?”
• „Mi van, ha nemet mondok, és később hiányozni fog a lehetőség?”
• „Mi van, ha megveszem, majd találok jobbat?”

Minél erősebben szeretnéd elkerülni a megbánást, annál könnyebb belecsúszni a végtelen mérlegelésbe.

Pedig a döntés elhalasztása sem semleges állapot. Annak is vannak következményei, ha nem választasz.

Teljes bizonyosságot szeretnél

Sok döntésnél egyszerűen nem áll rendelkezésünkre minden információ.

Nem tudhatod teljes bizonyossággal:

• szeretni fogod-e az új munkahelyedet;
• jó lesz-e egy költözés;
• beválik-e egy új szolgáltató;
• megéri-e elindítani egy projektet;
• hogyan változik majd egy helyzet fél év múlva.

Természetesen érdemes információt gyűjteni. De van egy pont, amely után az újabb keresés már alig javítja a döntésed minőségét, csak elhalasztja a választást.

Túl sok szempontot próbálsz egyszerre figyelembe venni

Ár, minőség, idő, kockázat, mások véleménye, hosszú távú következmények, pillanatnyi érzések, kényelmi szempontok…

Ha minden tényezőnek ugyanakkora jelentőséget tulajdonítasz, gyorsan kezelhetetlenné válik a döntés.

A legtöbb helyzetben nincs szükség húsz szempont optimalizálására. Gyakran elég azonosítani azt a három-négy tényezőt, amely valóban meghatározza a választást.

Mások véleménye összezavar

Mások tapasztalata értékes lehet. A probléma akkor kezdődik, amikor öt-tíz ember véleményét próbálod egyszerre összeegyeztetni.

Az egyik szerint vállald el.

A másik szerint semmiképpen.

A harmadik teljesen más szempontot tart fontosnak.

A negyedik pedig a saját élethelyzetéből indul ki, ami lehet, hogy egyáltalán nem hasonlít a tiédre.

Tanácsot kérni hasznos. A döntést azonban végül neked kell a saját körülményeidhez igazítanod.

Fáradt vagy vagy stresszes

A stressz, az időnyomás és a mentális fáradtság megnehezítheti az összetettebb mérlegelést. Ilyenkor könnyebben választjuk azt, ami gyors megkönnyebbülést hoz, vagy egyszerűen elhalasztjuk a döntést.

Ha azt veszed észre, hogy este már egy egészen apró kérdés is aránytalanul nehéznek tűnik, lehet, hogy nem maga a döntés bonyolult, hanem egyszerűen elfáradtál.

A sok egymást követő választás döntési fáradtsághoz is vezethet.

Mielőtt döntesz, tedd fel ezt a három kérdést

Mielőtt újabb módszerek után kezdenél kutatni, érdemes tisztázni három alapvető dolgot.

1. Pontosan miről kell döntenem?

Meglepően sokszor nem maga a döntés homályos, hanem a kérdés.

„Mit kezdjek a munkámmal?”

Ez túl nagy kérdés.

Sokkal használhatóbb:

„A következő hat hónapban maradjak a jelenlegi pozíciómban, vagy kezdjek aktívan másik állást keresni?”

Minél pontosabban megfogalmazod a döntést, annál könnyebb releváns szempontokat találni hozzá.

2. Mi számít ebben igazán?

Válassz ki legfeljebb három-öt szempontot.

Egy új munkahelynél például lehet:

• fizetés;
• rugalmasság;
• szakmai fejlődés;
• utazási idő;
• munkahelyi légkör.

Nem minden tényezőnek kell ugyanannyit nyomnia a latban.

3. Mennyire visszafordítható a döntés?

Ez az egyik leghasznosabb kérdés.

Más súlya van annak, hogy melyik étterembe mész vacsorázni, mint annak, hogy felmondasz-e egy biztos munkahelyen.

Ha a döntés könnyen korrigálható, általában kevesebb elemzést érdemel.

Ha nehezen visszafordítható és komoly következménye van, indokolt a lassabb mérlegelés.

9 módszer, amellyel könnyebben hozhatsz jobb döntéseket

1. Ne fontos döntéssel kezdd, ha éppen zaklatott vagy

Nem kell minden döntés előtt tökéletes lelki nyugalomba kerülnöd. Ha azonban erősen dühös, feszült, kimerült vagy felzaklatott vagy, és a döntés várhat, adj magadnak időt.

Egy rövid séta, néhány perc csend, egy éjszaka alvás vagy egyszerűen az, hogy kikerülsz az adott helyzetből, segíthet távolabbról ránézni a problémára.

Más a helyzet, ha valódi sürgősség van. A stressz és időnyomás alatti döntésekhez más megközelítés szükséges.

2. Szűkítsd le a lehetőségeket

Ha tíz alternatívád van, ne próbáld rögtön mind a tízet részletesen összehasonlítani.

Első körben zárd ki azokat, amelyek valamelyik alapvető feltételednek nem felelnek meg.

Például lakáskeresésnél:

• túl drága;
• rossz helyen van;
• túl kicsi;
• nem fér bele az időzítésbe.

Ha tíz lehetőségből három marad, már sokkal könnyebb valódi döntést hozni.

3. Határozd meg előre a legfontosabb szempontokat

Ne a lehetőségeket nézegetve találd ki folyamatosan, mi számít.

Előbb döntsd el, mi fontos, és utána értékeld ezek alapján az alternatívákat.

Ez azért is hasznos, mert különben könnyen minden új lehetőséghez új mércét alkotsz.

4. Használd a 10-10-10 szemléletet

Ha túlságosan befolyásol a pillanatnyi félelem vagy lelkesedés, próbálj időben távolabbról ránézni a döntésre.

Kérdezd meg magadtól:

• Mit fogok gondolni erről tíz perc múlva?
• Mit jelenthet ez körülbelül tíz hónap múlva?
• Van-e ennek jelentősége tíz év múlva?

Nem minden döntésnél értelmes mindhárom időtáv, de a módszer segít észrevenni, ha egy pillanatnyi kellemetlenséget túlértékelsz egy hosszabb távú célhoz képest.

5. Ne várj arra, hogy teljesen biztos legyél

Sok jó döntés előtt is marad bizonytalanság.

A bizonytalanság önmagában nem bizonyítja, hogy rossz irányba indulsz.

Próbáld inkább ezt kérdezni:

Van már annyi információm, amennyi ésszerűen szükséges ehhez a döntéshez?

Ha igen, lehet, hogy a következő lépés már nem további kutatás, hanem a választás.

6. Kérj véleményt, de válogasd meg, kitől

Nem minden tanács egyformán értékes.

Olyan embert érdemes megkérdezni,

• aki ismeri a helyzetedet;
• van releváns tapasztalata;
• képes a saját preferenciáit különválasztani a tieidtől;
• nem csak azt mondja, amit szerinte hallani szeretnél.

Egy-két átgondolt vélemény többet érhet, mint tíz egymásnak ellentmondó tanács.

7. Figyeld meg a saját reakcióidat – de ne kezeld őket bizonyítékként

Érdemes észrevenned, milyen érzést váltanak ki belőled az egyes lehetőségek.

Megkönnyebbülsz?

Feszültté válsz?

Lelkesedsz?

Azonnal ellenállást érzel?

Ezek érdekes információk lehetnek, de nem jelentik automatikusan azt, hogy a tested „megmondta a helyes választ”.

A szorongás például akkor is jelentkezhet, amikor valami új, de számodra fontos lépésre készülsz.

A testi és érzelmi reakciókat ezért egy szempontként, ne végső döntőbíróként használd.

8. Adj határidőt a döntésnek

Bizonyos döntéseken korlátlan ideig lehet gondolkodni.

Éppen ezért sokszor érdemes előre meghatározni:

„Péntek délutánig utánanézek, és akkor választok.”

A határidő megakadályozhatja, hogy újra és újra ugyanazokat az érveket pörgesd végig.

Természetesen a határidő legyen arányos a döntés súlyával. Egy új telefon kiválasztására valószínűleg nincs szükség három hónapra, egy költözésre viszont nem érdemes tíz percet hagyni.

9. Fogadd el az „elég jó” döntést

Sok helyzetben nincs egyetlen optimális választás.

Lehet két olyan lehetőség, amely más-más előnyöket kínál.

Ilyenkor a cél nem feltétlenül az, hogy megtaláld azt az egy opciót, amely minden szempontból jobb. Elég lehet az, amely megfelel a legfontosabb feltételeidnek, vállalható kockázattal jár, és lehetővé teszi, hogy továbblépj.

Ez különösen hasznos a kisebb, könnyen korrigálható döntéseknél.

És mi van az érmefeldobással?

Az érmefeldobás időnként meglepően hasznos önreflexiós gyakorlat lehet, de nem azért, mert egy érme képes eldönteni, mi a jó neked.

Ha két nagyjából egyenértékű lehetőség között vacillálsz, dobd fel az érmét, majd még azelőtt figyeld meg a reakciódat, hogy „engedelmessé” válnál az eredménynek.

Örülsz?

Csalódott vagy?

Azt kívánod, bárcsak a másik oldal jött volna ki?

Ez segíthet felismerni egy olyan preferenciát, amelyet pusztán érvekkel nehezebb volt észrevenni.

Nagy pénzügyi, egészségügyi vagy visszafordíthatatlan döntést természetesen nem érdemes véletlenre bízni.

Mi van, ha még mindig nem tudsz dönteni?

Előfordul, hogy minden módszer után marad két közel azonos lehetőség.

Ilyenkor négy további kérdés segíthet.

Mi történik, ha most egyáltalán nem döntök?

A halogatásnak is ára lehet.

Lejár egy lehetőség?

Tovább maradsz egy számodra rossz helyzetben?

Más fog dönteni helyetted?

Vagy valójában semmi különös nem történik, és nyugodtan várhatsz még?

Kipróbálhatom kisebb léptékben?

Nem minden választásnak kell azonnal véglegesnek lennie.

Mielőtt például pályát váltasz, lehet, hogy elvégezhetsz egy tanfolyamot, vállalhatsz egy kisebb projektet vagy beszélhetsz olyanokkal, akik már azon a területen dolgoznak.

A próbák csökkenthetik a bizonytalanságot.

Mi a reális legrosszabb kimenetel?

Nem az a cél, hogy katasztrófákat képzelj el.

Inkább azt vizsgáld meg:

• mi romolhat el reálisan;
• mekkora ennek az esélye;
• mit tudnál tenni, ha bekövetkezne.

A bizonytalan veszély sokszor ijesztőbb, mint egy konkrét, kezelhető kockázat.

Melyik döntéssel tudok együtt élni akkor is, ha nem tökéletes?

Ez sokszor használhatóbb kérdés, mint az, hogy:

„Melyik a hibátlan választás?”

Honnan tudhatod, hogy jó döntést hoztál?

Ez az egyik legnehezebb kérdés, mert hajlamosak vagyunk a döntés minőségét kizárólag az eredménye alapján megítélni.

Pedig a kettő nem ugyanaz.

Képzeld el, hogy az időjárás-előrejelzés alapján viszel magaddal esernyőt, de végül egész nap süt a nap.

Rossz döntést hoztál?

Nem feltétlenül.

Az akkori információid alapján teljesen ésszerű lehetett az esernyő.

Ugyanez fordítva is igaz. Lehet egy meggondolatlan döntésed, amelynek szerencsés vége lesz. Ettől még maga a döntési folyamat nem feltétlenül volt jó.

Egy döntést ezért utólag inkább ezek alapján értékelj:

• az akkor rendelkezésedre álló releváns információkat figyelembe vetted-e;
• felismerted-e a legfontosabb szempontokat;
• reálisan mérlegelted-e a kockázatokat;
• nem pusztán pillanatnyi félelem vagy nyomás vezérelt-e;
• arányos mennyiségű időt fordítottál-e a döntésre.

A jobb döntéshozás nem azt jelenti, hogy soha nem hibázol. Azt jelenti, hogy egyre jobb folyamat alapján választasz.

Nem minden döntés érdemel ugyanannyi energiát

Talán ez az egyik leghasznosabb szabály.

Egy kis következménnyel járó, könnyen visszafordítható döntést nem érdemes úgy kezelni, mintha évekre meghatározná az életedet.

Minél kisebb a tét és minél könnyebb változtatni, annál gyorsabban dönthetsz.

A nagy, nehezen visszafordítható döntéseknél viszont indokolt több információt gyűjteni, alternatívákat mérlegelni és időt hagyni magadnak.

A cél nem az, hogy mindenben gyorsabban dönts.

Hanem az, hogy a döntés jelentőségéhez igazítsd a rá fordított figyelmet.

Gyakori kérdések a jobb döntéshozásról

Mi a legjobb döntéshozatali módszer?

Nincs egyetlen módszer, amely minden döntésnél működik. Más megközelítés kell egy kisebb, könnyen visszafordítható választáshoz és egy nagy következményekkel járó döntéshez. Általában érdemes pontosítani a kérdést, meghatározni a legfontosabb szempontokat, leszűkíteni a lehetőségeket, majd megfelelő mennyiségű információ alapján dönteni.

Mit tegyek, ha két lehetőség között nem tudok választani?

Írd össze a három legfontosabb szempontodat, és ezek alapján hasonlítsd össze a két lehetőséget. Gondold végig azt is, mennyire visszafordítható a döntés, és mi történik akkor, ha egyelőre nem választasz.

Honnan tudom, hogy jól döntöttem?

Ezt nem lehet mindig azonnal tudni. Érdemes különválasztani a döntési folyamat minőségét és a későbbi eredményt. Jó döntésnek tekinthető az is, amely ésszerű volt az akkor rendelkezésre álló információk alapján, még ha később kedvezőtlenül is alakulnak a körülmények.

Miért gondolok túl minden döntést?

Ennek több oka lehet: túl sok lehetőséget vizsgálsz, teljes bizonyosságot keresel, félsz a megbánástól, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítasz egy könnyen korrigálható választásnak. Segíthet, ha előre meghatározod a döntésre szánt időt és a legfontosabb szempontokat.

Mikor érdemes más véleményét kikérni?

Különösen akkor, ha a másik ember olyan tapasztalattal vagy információval rendelkezik, amely neked nincs. Érdemes azonban kevés, releváns embert megkérdezni, mert túl sok vélemény tovább növelheti a bizonytalanságot.

Mennyi időt érdemes hagyni egy döntésre?

Annyit, amennyi arányban áll a döntés következményeivel. Egy könnyen visszafordítható választás általában kevés mérlegelést igényel, míg egy jelentős pénzügyi, munkahelyi vagy életviteli döntésnél indokolt lehet több időt hagyni.

Miért nehezebb este dönteni?

A mentális fáradtság miatt a nap végén nehezebb lehet összetett információkat mérlegelni és újabb választásokat meghozni. Ezért a fontos, halasztható döntéseket gyakran érdemes olyan időpontra tenni, amikor kipihentebb vagy.

Hogyan lehet kevesebbet vacillálni?

Szűkítsd a lehetőségeket, állíts fel világos döntési szempontokat, adj magadnak határidőt, és fogadd el, hogy kisebb döntéseknél az „elég jó” választás gyakran jobb, mint a tökéletes megoldás végtelen keresése.