Mi történik az első pszichológiai ülésen?
Időpontot kérni egy pszichológustól sokszor önmagában nagy lépés. Amikor pedig már ott van a naptárban az első találkozás, könnyen megjelenhet egy újabb bizonytalanság: mi fog történni, amikor belépek az ajtón?
Mit kell majd mondanom? Mit fog kérdezni a pszichológus? El kell mesélnem az egész életemet? Mi történik, ha elsírom magam? És mi van akkor, ha egyszerűen leblokkolok, és fogalmam sincs, hogyan kezdjem?
Az első pszichológiai ülésre nem kell kész történettel, pontos diagnózissal vagy világosan megfogalmazott célokkal érkezned. Nem vizsga, amelyen jó válaszokat kell adnod. Az első találkozás elsősorban arra szolgál, hogy a pszichológus megismerjen téged és azt a problémát vagy élethelyzetet, amely miatt segítséget kértél – te pedig megtapasztald, milyen vele beszélgetni.
Az első alkalom menete szakemberenként, módszerenként és attól függően is eltérhet, hogy milyen problémával fordulsz segítségért. Nincs tehát egyetlen forgatókönyv, amely minden pszichológiai konzultációra érvényes. Vannak azonban olyan témák és helyzetek, amelyekkel nagy valószínűséggel találkozni fogsz.
Lépj szintet az önfejlesztésben! Mentális egészség – útmutató a lelki jólléthez, egyensúlyhoz és pszichés egészséghez
Mire számíthatsz az első pszichológiai ülésen?
Az első alkalom általában az ismerkedésről és a helyzet feltérképezéséről szól. A pszichológus szeretné megérteni, miért fordultál hozzá, milyen nehézségeid vannak jelenleg, hogyan alakult ki a helyzet, és miben lenne szükséged segítségre.
Közben neked is lehetőséged van megismerni őt.
Ez azért fontos, mert a pszichológiai segítség nem egyszerűen abból áll, hogy elmondod a problémádat egy szakembernek, ő pedig közli veled a megoldást. A közös munka során olyan dolgokról is beszélhetsz majd, amelyeket nehéz, kellemetlen vagy fájdalmas kimondani. Ehhez idővel szükség van valamennyi bizalomra és biztonságérzetre.
Az első találkozás ezért kétirányú folyamat: nemcsak a pszichológus próbál megismerni téged, hanem te is megfigyelheted, hogyan érzed magad mellette.
Kapcsolódó cikkek:
Pszichológus vagy pszichiáter? Mi a különbség?
Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
Mi történik lépésről lépésre az első találkozáson?
Az első alkalom pontos menete eltérhet, de jellemzően van néhány olyan pont, amely előbb-utóbb szóba kerül.
1. Megérkezel, és megismerkedtek
Lehet, hogy hetek óta gondolkodsz azon, mit fogsz mondani, amikor leülsz. A valóságban azonban az első néhány perc rendszerint sokkal hétköznapibb.
Bemutatkoztok, helyet foglalsz, és elkezdődik a beszélgetés.
A pszichológus valószínűleg tudja, hogy az első alkalom feszültséggel járhat. Nem várja el, hogy az ajtó becsukódásának pillanatában összeszedetten belekezdj életed legnehezebb történetébe.
Ha online konzultáción veszel részt, a helyzet valamivel más, de a beszélgetés célja alapvetően ugyanaz. Ilyenkor különösen fontos, hogy lehetőleg olyan helyet válassz, ahol nyugodtan és mások jelenléte nélkül tudsz beszélni.
2. Megbeszélitek a közös munka kereteit
A pszichológus az első találkozás során tájékoztathat arról is, hogyan dolgozik.
Szóba kerülhet például:
- milyen hosszú egy alkalom;
- milyen gyakran találkoznátok;
- hogyan történik az időpont-egyeztetés;
- mi történik, ha le kell mondanod egy alkalmat;
- hogyan történik a fizetés;
- hogyan tarthatjátok egymással a kapcsolatot;
- milyen szakmai módszerrel dolgozik;
- milyen szabályok vonatkoznak a titoktartásra.
Ezek első hallásra technikai részleteknek tűnhetnek, valójában azonban a kiszámítható pszichológiai munka fontos keretei.
3. Valószínűleg megkérdezi, miért kerested fel
Előbb-utóbb elérkezik a kérdés, amitől sokan előre tartanak:
„Mi hozta el hozzám?”
Nem feltétlenül pontosan így fog elhangzani. A pszichológus kérdezheti azt is, hogy miben szeretnél segítséget, mi okozza jelenleg a legnagyobb nehézséget, vagy miért éppen most döntöttél a segítségkérés mellett.
Nem szükséges erre tökéletes választ adnod.
Teljesen megfelelő kiindulópont lehet például:
„Az utóbbi időben nagyon szorongok.”
„Folyamatosan kimerült vagyok, és nem tudom, miért.”
„Nem működik jól a párkapcsolatom.”
„Történt valami, amit nem tudok feldolgozni.”
Vagy akár:
„Igazából nem tudom pontosan megmondani, mi a baj, csak azt érzem, hogy valami nincs rendben.”
Ez is elég ahhoz, hogy elkezdődjön a beszélgetés.
4. Beszéltek arról, ami most nehézséget okoz
A pszichológus valószínűleg szeretné részletesebben megérteni azt a helyzetet, amely miatt felkerested.
Attól függően, hogy mi foglalkoztat, szóba kerülhet a hangulatod, a szorongás, az alvás, a munkád, a családod, a párkapcsolatod, egy veszteség vagy jelentős élethelyzeti változás.
Kérdezhet arról is, hogyan befolyásolja a probléma a mindennapjaidat.
Tudsz dolgozni vagy tanulni? Megváltozott az alvásod? Visszahúzódtál másoktól? Nehezebben koncentrálsz? Vannak olyan helyzetek, amelyeket inkább elkerülsz?
Ha valamilyen függőségi vagy problémás viselkedés miatt kértél segítséget, szóba kerülhet például az alkohol- vagy szerhasználat, a gyógyszerek használata, a szerencsejáték, az internethasználat vagy más olyan viselkedés is, amelyet egyre nehezebben tudsz kontrollálni.
A kérdések célja nem a számonkérés. A pszichológusnak információkra van szüksége ahhoz, hogy megértse a helyzetedet.
5. A múltadról is kérdezhet
Sokan úgy képzelik el a pszichológiai ülést, hogy néhány perc után már a gyerekkorukról kell beszélniük.
Ez nem feltétlenül történik így.
Ugyanakkor a jelenlegi problémák megértéséhez fontos lehet az előzmények feltérképezése, ezért a pszichológus kérdezhet a családodról, a gyerekkorodról, fontos kapcsolataidról vagy jelentős életeseményekről.
Szóba kerülhet az egészségi állapotod, korábbi pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésed, illetve az is, hogy szedsz-e valamilyen gyógyszert.
Nem azért, mert minden jelenlegi problémát feltétlenül a múltban kell keresni, hanem azért, mert a pszichológusnak szüksége lehet egy tágabb képre ahhoz, hogy megértse, mi történik veled.
6. Megkérdezheti, mit szeretnél elérni
„Mit szeretne, mi változzon?”
Ez első alkalommal meglepően nehéz kérdés lehet.
Lehet, hogy csak azt tudod, hogy ezt így már nem szeretnéd tovább, de azt még nem látod, hogyan nézne ki helyette egy jobb állapot.
Ez nem probléma.
A célok tisztázása maga is része lehet a pszichológiai munkának.
Néha viszonylag könnyű megfogalmazni őket: szeretnél kevesebbet szorongani, jobban aludni, kilépni egy káros kapcsolatból vagy kezelni egy veszteséget.
Máskor a cél eleinte csak annyi, hogy szeretnéd megérteni, mi történik veled.
Mit kérdez a pszichológus az első alkalommal?
Nincs kötelező kérdéssor, amelyet minden pszichológus végigvesz az első találkozáson. A beszélgetés irányát az is meghatározza, milyen problémával érkeztél.
Gyakoriak lehetnek azonban az olyan kérdések, mint:
- Miért döntöttél úgy, hogy most segítséget kérsz?
- Mióta érzed ezt problémának?
- Történt valami, ami után rosszabb lett?
- Mennyire befolyásolja a mindennapi életedet?
- Hogyan alszol?
- Milyen mostanában a hangulatod?
- Milyenek a fontos kapcsolataid?
- Volt-e korábban hasonló időszak az életedben?
- Jártál-e már pszichológusnál vagy pszichiáternél?
- Mit próbáltál eddig tenni a probléma megoldásáért?
- Miben szeretnél változást?
Nem biztos, hogy ezek közül bármelyik pontosan így elhangzik. A kérdések célja elsősorban az, hogy a pszichológus fokozatosan össze tudja rakni a képet.
Kell készülni az első pszichológiai ülésre?
Különösebb felkészülésre nincs szükség.
Nem kell előre megírnod az élettörténetedet, nem kell pszichológiai fogalmakkal megnevezned a problémádat, és diagnózist sem kell felállítanod saját magadról.
Ha azonban attól tartasz, hogy a találkozás során mindent elfelejtesz, segíthet, ha előtte végiggondolsz néhány kérdést:
Miért éppen most kértem segítséget?
Mi zavar jelenleg a legjobban?
Mióta tart ez?
Milyen hatással van a mindennapjaimra?
Próbáltam már valamit változtatni rajta?
Mit szeretnék, mi legyen más?
Akár rövid jegyzetet is készíthetsz magadnak. Ez azonban lehetőség, nem feladat.
Ha egészségügyi vagy pszichiátriai előzmények is fontosak lehetnek, hasznos lehet tudnod az általad szedett gyógyszerek nevét, illetve a korábbi kezelésekkel kapcsolatos lényeges információkat. Dokumentumokat, leleteket akkor érdemes magaddal vinni, ha ezt a szakember előzetesen kérte, vagy azok egyértelműen kapcsolódnak ahhoz, ami miatt segítséget kérsz.
Mi van, ha nem tudom, mit mondjak?
Ez az egyik leggyakoribb félelem az első pszichológiai ülés előtt.
Elképzeled, hogy leülsz, rád néz a pszichológus, te pedig hirtelen egyetlen értelmes mondatot sem tudsz mondani.
Ha ez történik, nyugodtan mondd ki:
„Nem tudom, hol kezdjem.”
Ez önmagában megfelelő kezdet.
Nem neked kell egyedül vezetned a beszélgetést. A pszichológus kérdésekkel segíthet abban, hogy fokozatosan körvonalazódjon, miről szeretnél beszélni.
A csend sem feltétlenül jelent problémát. Egy pszichológiai beszélgetésben nem kell minden másodpercet szavakkal kitölteni.
Mi történik, ha sírok a pszichológusnál?
Sokan próbálják előre megfogadni maguknak, hogy „csak el ne sírjam magam”.
Pedig egy pszichológus számára a sírás nem rendkívüli helyzet.
Ha olyan dologról beszélsz, amely fájdalmas, ijesztő vagy régóta nagy terhet jelent, természetes lehet, hogy érzelmileg is megérint.
Nem kell bocsánatot kérned miatta.
Megállhatsz. Kérhetsz egy kis időt. Ihatsz vizet. Folytathatod akkor, amikor képes vagy rá.
És az ellenkezője is igaz: nem kell sírnod ahhoz, hogy egy probléma valóban súlyos vagy fájdalmas legyen.
Az emberek nagyon különbözően fejezik ki az érzelmeiket.
Mi van, ha valamit nem akarok elmondani?
Az őszinteség fontos a pszichológiai munkában, de ez nem jelenti azt, hogy az első találkozás első órájában mindenről beszélned kell.
A bizalom kialakulása időt vehet igénybe.
Ha a pszichológus olyan témára kérdez rá, amelyről még nem szeretnél beszélni, ezt jelezheted.
Mondhatod például:
„Erről most még nehéz beszélnem.”
Vagy:
„Szeretnék erre később visszatérni.”
Azt is megkérdezheted, miért fontos az adott kérdés.
A pszichológiai segítség nem attól működik, hogy minél gyorsabban minél több fájdalmas dolgot elmondasz magadról. A megfelelő tempó megtalálása is része a folyamatnak.
Titokban marad, amit a pszichológusnak elmondok?
A pszichológusi munka egyik alapvető etikai követelménye a kliens adatainak és a szakmai kapcsolat során megszerzett információknak a védelme. A Magyar Pszichológiai Társaság szakmai-etikai szabályozása részletesen foglalkozik a titoktartással és az adatvédelemmel.
A titoktartásnak ugyanakkor lehetnek jogszabályokból és szakmai kötelezettségekből következő korlátai. Ezért érdemes már az első találkozáskor megkérdezni a pszichológust, pontosan milyen titoktartási szabályok vonatkoznak a közös munkára és milyen kivételes helyzetekben állhat fenn információátadási kötelezettség.
Ez nem kellemetlen vagy bizalmatlan kérdés. Jogod van érteni azokat a kereteket, amelyek között a segítséget kapod.
Kapok diagnózist az első ülésen?
Nem feltétlenül – és sok esetben egyáltalán nem a diagnózis felállítása az első pszichológiai beszélgetés célja.
Fontos az is, hogy a „pszichológus” gyűjtőfogalom mögött különböző képzettségű és kompetenciájú szakemberek dolgozhatnak. Nem ugyanaz egy pszichológiai tanácsadás, egy klinikai pszichológiai kivizsgálás és egy pszichoterápiás folyamat.
Ha diagnosztikai vizsgálatra van szükség, annak része lehet több beszélgetés, célzott állapotfelmérés, illetve megfelelő szakmai kompetencia mellett pszichológiai tesztek alkalmazása is. A pszichológiai mérőeszközök használatának Magyarországon szakmai képzettséghez és kompetenciához kötött szabályai vannak.
Bizonyos tünetek vagy problémák esetén a pszichológus más szakember – például pszichiáter – felkeresését is javasolhatja.
Felírhat gyógyszert a pszichológus?
A pszichológus nem orvos, ezért gyógyszert nem írhat fel.
A pszichiáter ezzel szemben orvosi diplomával és pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos, így szükség esetén gyógyszeres kezelést is alkalmazhat.
A kétféle segítség nem feltétlenül zárja ki egymást. Bizonyos állapotoknál pszichológiai/pszichoterápiás és pszichiátriai kezelés párhuzamosan is indokolt lehet.
Mi történik az első ülés végén?
Az első beszélgetés végére nem feltétlenül lesz kész válasz arra, hogy pontosan mi okozza a problémádat és hogyan lehet megoldani.
A pszichológus összefoglalhatja, mit értett meg a helyzetedből, további kérdéseket vethet fel, vagy javaslatot tehet arra, hogyan lenne érdemes folytatni.
Megbeszélhetitek a következő találkozást és azt is, milyen gyakorisággal lenne célszerű találkoznotok.
Előfordulhat az is, hogy további állapotfelmérést javasol, vagy úgy látja, hogy az adott problémával más típusú szakember tudna megfelelőbb segítséget nyújtani.
Ez nem elutasítást jelent. A megfelelő szakemberhez történő továbbirányítás a felelős szakmai működés része lehet.
És van még valami, amit érdemes tudni: nem biztos, hogy az első ülés után rögtön jobban érzed magad.
Lehet, hogy megkönnyebbülsz attól, hogy végre kimondtál dolgokat. De az is lehet, hogy elfáradsz, felkavarodsz, vagy még órákig gondolkodsz a beszélgetésen.
Egyetlen alkalom érzéseiből ezért nem mindig érdemes messzemenő következtetést levonni.
Honnan tudhatod, hogy megfelelő pszichológust választottál?
Nem feltétlenül onnan, hogy az első alkalom után azt érzed: „ő pontosan megért engem”.
Egy új emberrel ülsz szemben, akinek esetleg olyan dolgokról beszélsz, amelyeket másoknak sem mondasz el könnyen. Teljesen természetes, ha kezdetben feszengsz.
Az első találkozás után inkább ezeket érdemes végiggondolnod:
- Úgy éreztem, hogy figyelt rám?
- Komolyan vette azt, amit mondtam?
- Tisztelettel beszélt velem?
- Érthetően kommunikált?
- Kérdezhettem tőle?
- Tiszteletben tartotta a határaimat?
- Értem valamennyire, hogyan folytatódna a közös munka?
- El tudom képzelni, hogy idővel nehezebb dolgokról is beszéljek vele?
Nem szükséges azonnali szimpátiát vagy különleges kapcsolódást érezned. Azt viszont érdemes megfigyelned, hogy van-e esély arra, hogy ebben a kapcsolatban bizalom alakuljon ki.
Milyen jelek adhatnak okot óvatosságra?
Egyetlen szokatlan mondatból vagy kellemetlen érzésből nem érdemes azonnal szakmai hibára következtetni. A pszichológiai munka természetéből adódóan lehetnek kényelmetlen pillanatok.
Más kategória azonban például a megalázó vagy ítélkező kommunikáció, a határok ismételt megsértése vagy a szakmai kompetencia határainak figyelmen kívül hagyása.
Szintén érdemes óvatosnak lenni, ha valaki biztos eredményt, garantált gyógyulást vagy rendkívül gyors megoldást ígér összetett lelki problémákra.
A pszichológus szakmai-etikai működésének egyik alapja, hogy saját kompetenciájának határain belül dolgozzon. A Magyar Pszichológiai Társaság szakmai etikai kódexe a pszichológusi tevékenység számos ilyen alapelvét rögzíti.
Mi van, ha az első pszichológus nem szimpatikus?
Attól, hogy pszichológushoz fordultál, nem vagy köteles annál a szakembernél maradni, akit először felkerestél.
Ugyanakkor érdemes különválasztani két dolgot.
Az egyik az első találkozás természetes feszültsége. Ha számodra szokatlan idegen embernek beszélni személyes problémákról, elképzelhető, hogy az első alkalom akkor is kellemetlen lenne, ha egyébként megfelelő szakemberrel találkoztál.
A másik az, amikor azt érzed, hogy valami alapvetően nincs rendben a kapcsolatban.
Ha tartósan nem érzed magad meghallgatva, nem tudsz biztonságban beszélni, vagy a szakember viselkedésével kapcsolatban komoly fenntartásaid vannak, kereshetsz mást.
A pszichológusváltás nem kudarc.
Nem minden szakember és minden kliens tud jól együtt dolgozni.
Mennyi ideig tart egy pszichológiai ülés?
Az egyéni pszichológiai konzultációk időtartamát az adott szakember és az alkalmazott módszer keretei határozzák meg. Sok helyen körülbelül 45–60 perces alkalommal találkozhatsz, de ez nem univerzális szabály.
Az első találkozás időtartama is eltérhet a későbbi ülésekétől.
Pár-, család- vagy csoportos foglalkozások esetében szintén más időkeretek lehetnek.
Éppen ezért érdemes már az időpontfoglaláskor megnézni vagy megkérdezni, mennyi idővel számolj.
Mi történik a második alkalommal?
Erre sincs egységes válasz.
Ha az első ülés főként a helyzet feltérképezésével telt, a következő alkalommal folytatódhat az ismerkedés és az állapotfelmérés.
Pontosíthatjátok, mivel szeretnétek dolgozni, részletesebben beszélhettek egy-egy problémáról, és fokozatosan kialakulhat a közös munka iránya.
Nem feltétlenül létezik éles határvonal, amely szerint az első alkalom csak ismerkedés, a másodiktól pedig „elkezdődik a terápia”. A folyamat ennél természetesebben alakulhat.
Mikor nem érdemes a következő pszichológiai időpontra várni?
Fontos különbséget tenni aközött, amikor valakinek pszichológiai segítségre van szüksége, és aközött, amikor azonnali krízisellátásra lehet szükség.
Ha öngyilkossági gondolataid vannak, vagy úgy érzed, hogy azonnali lelki támogatásra van szükséged, Magyarországon a 116-123-as Lelki Elsősegély Szolgálat a nap 24 órájában, ingyenesen hívható.
Ha te vagy valaki a környezetedben közvetlen életveszélyben van, például öngyilkossági cselekmény közvetlen veszélye áll fenn vagy gyógyszereket vett be önkárosítási szándékkal, hívd a 112-t, és kérj sürgős segítséget. Az Egészségvonal ilyen helyzetben azt is javasolja, hogy az érintettet lehetőség szerint ne hagyják egyedül a segítség megérkezéséig.
A területileg illetékes pszichiátriai szakrendelés lelki problémák esetén Magyarországon beutaló nélkül is felkereshető.
Gyakori kérdések az első pszichológiai ülésről
Mit mondjak a pszichológusnak az első alkalommal?
Nem szükséges előre megfogalmazott történettel érkezned. Elég abból kiindulni, hogy miért döntöttél a segítségkérés mellett, és mi okozza jelenleg a legnagyobb nehézséget. Ha nem tudod, hogyan kezdj bele, ezt is nyugodtan elmondhatod.
Mit kérdez a pszichológus először?
Ez szakemberenként eltérő. Gyakori, hogy arra kérdez rá, miért kerested fel, mi okoz jelenleg problémát, mióta tart a nehézség és miben szeretnél változást.
Baj, ha nem tudom pontosan, mi a problémám?
Nem. Az is megfelelő kiindulópont, ha csak azt érzed, hogy valami nincs rendben, rosszabbul érzed magad, vagy bizonyos élethelyzetekkel egyre nehezebben birkózol meg.
Baj, ha sírok?
Nem. A sírás természetes érzelmi reakció lehet, amikor nehéz dolgokról beszélsz. Ahogyan az is teljesen rendben van, ha nem sírsz.
Mi van, ha nem tudok megszólalni?
Mondd el, hogy nehéz elkezdened. A pszichológus kérdésekkel segíthet a beszélgetés elindításában.
Muszáj minden kérdésre válaszolnom?
Jelezheted, ha egy témáról még nem szeretnél beszélni, vagy egy kérdés kellemetlen számodra. A bizalom és a nyitottság általában fokozatosan alakul ki.
El kell mesélnem a gyerekkoromat?
Nem feltétlenül. A pszichológus kérdezhet a gyerekkorodról és a családi hátteredről, ha ezek az információk fontosak lehetnek a helyzet megértéséhez, de az első ülés nem szükségszerűen a teljes élettörténeted átbeszéléséről szól.
Felírhat gyógyszert a pszichológus?
Nem. Gyógyszert orvos, így például pszichiáter írhat fel.
Titokban marad, amit elmondok?
A titoktartás a pszichológusi munka alapvető szakmai-etikai követelménye, ugyanakkor meghatározott esetekben lehetnek korlátai. Az első találkozáskor nyugodtan kérdezd meg a szakembertől, milyen szabályok vonatkoznak az információid kezelésére.
Mennyi ideig tart az első pszichológiai ülés?
Ez szakemberenként változik. Egyéni konzultáció esetében gyakran nagyjából 45–60 perccel lehet találkozni, de mindig az adott pszichológus által meghatározott időkeret az irányadó.
Milyen gyakran kell pszichológushoz járni?
Ez függ a problémától, az alkalmazott módszertől és a közösen kialakított keretektől. Van, ahol heti találkozás jellemző, más esetekben ennél ritkább alkalmak is megfelelőek lehetnek.
Hány alkalom után várható változás?
Erre nincs általánosan érvényes szám. A probléma jellege, fennállásának ideje, a segítség formája és számos egyéni tényező befolyásolja a folyamatot. Érdemes óvatosnak lenni az olyan ígéretekkel, amelyek előre garantálnak meghatározott számú alkalom után eredményt.
Honnan tudom, hogy jó pszichológust választottam?
Fontos jel lehet, hogy tisztelettel fordul hozzád, figyel rád, érthetően kommunikál, világosak a közös munka keretei, és fokozatosan kialakulhat mellette az a biztonságérzet, amelyben nehéz dolgokról is tudsz beszélni.
Normális, ha az első ülés után rosszabbul érzem magam?
Egy nehéz téma átbeszélése átmenetileg felkavaró vagy fárasztó lehet. Ha azonban jelentős vagy tartós rosszabbodást tapasztalsz, érdemes ezt jelezned a szakembernek. Sürgős krízishelyzetben pedig ne várj a következő időpontig, hanem kérj azonnali segítséget.
Nem kell „elég rosszul” lenned ahhoz, hogy segítséget kérj
A pszichológus felkeresését sokan nem azért halogatják, mert nem érzik szükségét, hanem mert bizonytalanok.
Tényleg akkora a problémám, hogy pszichológushoz menjek?
Másoknak sokkal komolyabb gondjaik vannak.
Mi van, ha kiderül, hogy nincs is velem semmi baj?
A segítségkéréshez azonban nem kell előzetesen bizonyítanod, hogy a problémád „elég súlyos”.
Nem a te feladatod eldönteni, van-e diagnosztizálható mentális zavarod. Ahhoz sem kell diagnózis, hogy egy élethelyzet, veszteség, kapcsolat, visszatérő érzés vagy viselkedés annyira megterheljen, hogy szeretnél segítséget kapni hozzá.
És az első pszichológiai ülésen sem az a feladatod, hogy jól teljesíts.
Elég megérkezned azzal, amit éppen tudsz magadról.
Akár csak egyetlen mondattal:
„Valami nincs rendben, és szeretném megérteni, mi történik velem.”
Innen már el lehet kezdeni.
