Nárcisztikus ember jellemzői: 12 jel, amiből felismerheted
A nárcisztikus ember első benyomásra gyakran egyáltalán nem tűnik nárcisztikusnak. Lehet magabiztos, megnyerő, karizmatikus, figyelmes vagy éppen különösen érdekes társaság. A problémás viselkedési minták sokszor csak akkor válnak láthatóvá, amikor közelebbi kapcsolatba kerülsz vele.
Egy párkapcsolatban, családi kapcsolatban vagy munkahelyi helyzetben azonban idővel feltűnhet, hogy valami nincs rendben. Talán azt érzed, hogy mindig neked kell alkalmazkodnod, gyakran te kérsz bocsánatot, vagy egyre többször kérdőjelezed meg a saját érzéseidet és reakcióidat.
De vajon honnan lehet felismerni, hogy valakinek nárcisztikus vonásai vannak?
Neked ajánljuk: Mentális egészség – útmutató a lelki jólléthez, egyensúlyhoz és pszichés egészséghez
A legfontosabb, hogy ne egyetlen tulajdonságot vagy konkrét viselkedést keress. Egy-egy önző, érzéketlen vagy manipulatív reakció önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki nárcisztikus. Inkább azt érdemes megfigyelni, hogy
hosszabb távon milyen visszatérő mintázatok jellemzik az adott embert és a vele való kapcsolatot.
Mit jelent pontosan, hogy valaki nárcisztikus?
A „nárcisztikus” kifejezést a hétköznapi beszédben gyakran használjuk olyan emberre, aki önző, öntelt, sok figyelmet igényel vagy nehezen veszi figyelembe mások érzéseit. A pszichológiai értelemben vett nárcizmus azonban ennél összetettebb fogalom.
Bizonyos mértékű nárcisztikus vonás szinte bárkinél előfordulhat. Az, hogy valaki büszke magára, szeretné, ha elismernék, vagy fontos számára a siker, önmagában teljesen természetes.
Az egészséges önbecsülés és a nárcisztikus működés között azonban lényeges különbség van.
Egy egészséges önértékeléssel rendelkező ember képes lehet arra, hogy:
- örüljön a saját sikereinek,
- elfogadja, ha mások valamiben jobbak nála,
- meghallgassa mások véleményét,
- elismerje a saját hibáit,
- bocsánatot kérjen,
- figyelembe vegye mások érzéseit.
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember számára ezek közül több is komoly nehézséget jelenthet.
Fontos azonban különbséget tenni a nárcisztikus vonások és a nárcisztikus személyiségzavar között is. A személyiségzavar egy tartós, több élethelyzetben megjelenő személyiségmintázat, amely jelentős nehézségeket okozhat az érintett és a környezete számára. Ennek megállapítása szakember feladata.
Egy internetes cikk, egy online teszt vagy a saját benyomásaid alapján tehát nem lehet valakiről megállapítani, hogy nárcisztikus személyiségzavara van.
A következő jellemzők inkább abban segíthetnek, hogy felismerj bizonyos nárcisztikus viselkedési mintákat.
A nárcisztikus ember 12 jellemzője
1. Folyamatosan szüksége van elismerésre
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember számára gyakran különösen fontos, hogy mások elismerjék és pozitívan értékeljék őt.
Szeretné, ha különlegesnek, sikeresnek, tehetségesnek vagy fontosnak látnák. Emiatt sok figyelmet fordíthat arra, hogy milyen kép él róla másokban.
Ez megjelenhet például úgy, hogy:
- gyakran beszél a sikereiről,
- rendszeresen hangsúlyozza a saját eredményeit,
- elvárja a dicséretet,
- nehezen viseli, ha valaki nem értékeli eléggé,
- megsértődik, ha nem ő kapja a legtöbb figyelmet.
Természetesen az elismerés iránti igény önmagában nem nárcizmus. Mindannyiunknak jól esik, ha értékelnek bennünket. A különbség inkább abban lehet, hogy valaki mennyire függ mások visszajelzésétől, és hogyan reagál akkor, ha nem kapja meg a kívánt figyelmet.
2. Fontos számára, hogy különlegesnek tűnjön
A nárcisztikus ember gyakran szeretné magát másoknál különlegesebbnek vagy értékesebbnek látni.
Ez nem feltétlenül jelent nyílt dicsekvést. Előfordulhat, hogy inkább finomabb módon próbálja érzékeltetni a saját különlegességét.
Például:
- hangsúlyozza, hogy ő mennyivel többet tud másoknál,
- fontosnak tartja, hogy különleges emberekkel álljon kapcsolatban,
- rendszeresen beszél a státuszáról vagy sikereiről,
- nehezen fogadja el, ha valaki nem tekinti őt kiemelkedőnek.
Egy ilyen ember számára sokszor nem pusztán az számít, hogy sikeres legyen, hanem az is, hogy mások is annak lássák.
3. Nehezen viseli a kritikát
A nárcisztikus ember egyik gyakran emlegetett jellemzője, hogy rendkívül érzékenyen reagálhat a kritikára.
Ez elsőre furcsának tűnhet, különösen akkor, ha az illető kívülről magabiztosnak látszik. A magabiztos viselkedés mögött azonban bizonytalanabb vagy sérülékenyebb önértékelés is állhat.
Egy kritikus megjegyzésre ezért aránytalanul erős reakció érkezhet.
Ilyenkor előfordulhat, hogy:
- dühös lesz,
- megsértődik,
- visszatámad,
- a kritikát megfogalmazó személyt kezdi hibáztatni,
- megpróbálja bebizonyítani, hogy valójában a másik a hibás,
- teljesen elutasítja a visszajelzést.
Különösen beszédes lehet, ha valaki még egy jó szándékú, konkrét visszajelzést sem képes meghallgatni, és minden kritikát személyes támadásként él meg.
Egyetlen ilyen reakció természetesen nem bizonyít semmit. A lényeg itt is a visszatérő mintázat.
4. Nehezen veszi figyelembe mások érzéseit
A nárcisztikus vonások egyik fontos eleme lehet az empátia nehézsége.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az illető egyáltalán nem képes együttérezni másokkal. Inkább arról lehet szó, hogy bizonyos helyzetekben a saját szükségletei, érzései vagy szempontjai annyira előtérbe kerülnek, hogy nehezen tud valóban kapcsolódni a másik ember érzéseihez.
Képzeld el például, hogy elmondod neki, mennyire bántott egy adott helyzet.
Ahelyett, hogy meghallgatna, előfordulhat, hogy:
- elbagatellizálja a problémádat,
- azt mondja, hogy túlérzékeny vagy,
- megmagyarázza, miért nincs okod rosszul érezni magad,
- azonnal a saját problémáira tereli a beszélgetést,
- vagy azt hangsúlyozza, hogy neki sokkal nehezebb.
Egy egészséges kapcsolatban természetesen előfordulhat, hogy két ember másképpen lát egy helyzetet. A különbség az lehet, hogy képesek-e közben elismerni és tiszteletben tartani egymás érzéseit.
5. Úgy érzi, különleges bánásmód jár neki
A nárcisztikus ember gyakran érezheti úgy, hogy neki több jár, mint másoknak.
Elvárhatja például, hogy:
- mások alkalmazkodjanak hozzá,
- az ő igényei elsőbbséget élvezzenek,
- mások azonnal rendelkezésére álljanak,
- bizonyos szabályok rá ne vonatkozzanak,
- különleges bánásmódban részesüljön.
Ez a hétköznapokban akár apró dolgokban is megjelenhet.
Például rendszeresen elvárja, hogy mindenki az ő időbeosztásához igazodjon, miközben ő nem hajlandó ugyanilyen mértékben alkalmazkodni másokhoz.
A probléma itt nem az, ha valakinek vannak igényei. Hanem az, ha úgy gondolja, hogy az ő igényei automatikusan fontosabbak másokénál.
6. Manipulálhatja a környezetét
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember bizonyos helyzetekben manipulációt is alkalmazhat annak érdekében, hogy elérje, amit akar.
A manipuláció sokféle formát ölthet. Lehet nyílt vagy egészen finom.
Megjelenhet például:
- bűntudatkeltésben,
- érzelmi zsarolásban,
- sértődésben,
- fenyegetőzésben,
- áldozatszerep felvételében,
- mások felelőssé tételében.
Ilyenkor az történhet, hogy a másik ember végül azért tesz meg valamit, mert fél a konfliktustól, rosszul érzi magát, vagy bűntudata támad.
Például:
„Ha tényleg szeretnél, ezt megtennéd értem.”
Vagy:
„Mindenki más képes megtenni ezt, csak neked jelent problémát.”
Fontos azonban, hogy a manipuláció önmagában még nem bizonyít nárcizmust. Más személyiségjegyekkel és kapcsolati mintázatokkal is együtt járhat.
7. Nehezen vállalja a felelősséget
Egy konfliktusban vagy kellemetlen helyzetben a nárcisztikus ember számára nehéz lehet elismerni, hogy hibázott.
Ilyenkor gyakran megjelenhet a felelősség áthárítása.
Például:
- „Te hoztál ki belőlem.”
- „Ha nem csináltad volna ezt, én sem reagáltam volna így.”
- „Nem én kezdtem.”
- „Te értetted félre.”
- „Túlérzékeny vagy.”
A lényeg ilyenkor nem az, hogy az illető soha nem hibázik. Hanem az, hogy mennyire képes tartósan felelősséget vállalni a saját viselkedéséért.
Egy egészséges kapcsolatban időnként mindenki hibázik. Az azonban sokat elárul egy kapcsolatról, ha az egyik fél szinte soha nem képes azt mondani:
„Ebben én is hibáztam.”
8. Gyakran másokhoz hasonlítja magát
A nárcisztikus ember számára fontos lehet, hogy hol helyezkedik el másokhoz képest.
Ezért gyakran összehasonlíthatja magát másokkal.
A másik sikere ilyenkor nem feltétlenül egyszerűen örömforrás. Inkább fenyegetésként is megjelenhet, különösen akkor, ha az illető úgy érzi, hogy ettől ő maga kevesebbnek látszik.
Megjelenhet például:
- versengésben,
- irigységben,
- mások sikereinek lekicsinylésében,
- mások teljesítményének túllicitálásában.
Kifelé úgy tűnhet, hogy az illető nagyon magabiztos. Közben azonban különösen érzékenyen reagálhat arra, ha valaki sikeresebb, népszerűbb vagy elismertebb nála.
9. Leértékel másokat
A nárcisztikus ember saját értékességét időnként mások leértékelésén keresztül próbálhatja megerősíteni.
Ilyenkor rendszeresen előfordulhat:
- gúnyolódás,
- cinizmus,
- lekicsinylés,
- mások hibáinak hangsúlyozása,
- mások teljesítményének megkérdőjelezése.
Egy párkapcsolatban ez különösen fájdalmas lehet.
Az elején a másik ember még különlegesnek érezheti magát, később azonban azt tapasztalhatja, hogy folyamatosan kritizálják, leértékelik vagy összehasonlítják valaki mással.
Bizonyos kapcsolati dinamikákban megjelenhet az úgynevezett idealizálás és leértékelés váltakozása is. Az egyik időszakban a másik ember tökéletesnek tűnik, később viszont szinte minden tulajdonsága irritálóvá vagy értéktelenné válik.
Ez önmagában szintén nem bizonyítja a nárcizmust, de egy ismétlődő kapcsolati mintázatként fontos lehet rá figyelni.
10. A kapcsolat elején nagyon megnyerő lehet
Talán éppen ez az egyik oka annak, hogy a nárcisztikus vonásokkal rendelkező embert sokszor nehéz felismerni.
A kapcsolat elején lehet:
- rendkívül figyelmes,
- romantikus,
- lelkes,
- intenzív,
- karizmatikus,
- érdeklődő.
Különösen egy új párkapcsolatban fordulhat elő, hogy a másik fél úgy érzi: végre megtalálta azt az embert, aki tökéletesen megérti őt.
A kapcsolat későbbi szakaszában azonban fokozatosan megváltozhat a dinamika.
A korábbi intenzív figyelem helyét átveheti:
- a kritika,
- az elvárások növekedése,
- a kontroll,
- az érzelmi távolságtartás,
- vagy a leértékelés.
Fontos azonban, hogy egy intenzív vagy romantikus kapcsolat kezdetéből önmagában nem lehet nárcizmusra következtetni. Nem minden lelkes, szenvedélyes vagy figyelmes ember nárcisztikus.
11. Nehezen fogadja el, ha valaki határt húz
Egy egészséges kapcsolatban a másik ember „nem”-je akkor is elfogadható, ha nem tetszik.
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember azonban nehezebben viselheti, ha valaki korlátot állít vele szemben.
Ha például azt mondod:
„Ezt most nem szeretném megtenni.”
vagy:
„Erről most nem akarok beszélni.”
akkor előfordulhat, hogy a másik:
- megsértődik,
- dühös lesz,
- nyomást gyakorol rád,
- bűntudatot kelt benned,
- érzelmileg eltávolodik,
- vagy megpróbálja megváltoztatni a döntésedet.
A határok elfogadásának nehézsége azért fontos jel, mert megmutatja, hogyan viszonyul az ember ahhoz, amikor nem az történik, amit ő szeretne.
12. A kapcsolatban egyoldalúvá válik a dinamika
Talán az összes jellemző közül ez az egyik legfontosabb.
Egy nárcisztikus emberrel való kapcsolatban a másik fél idővel azt érezheti, hogy a kapcsolat egyre inkább egyetlen ember igényei köré szerveződik.
Úgy tűnhet, hogy:
- mindig neked kell alkalmazkodnod,
- neked kell megértened őt,
- neked kell figyelembe venned az érzéseit,
- neked kell bocsánatot kérned,
- neked kell megoldani a konfliktusokat.
Közben a te érzéseid, szükségleteid és határaid fokozatosan háttérbe szorulhatnak.
Egy idő után azt veheted észre, hogy már nem azt kérdezed magadtól, hogy:
„Én mit szeretnék?”
hanem azt:
„Mit kellene mondanom vagy tennem, hogy ő ne legyen mérges?”
Ez a kapcsolat egyensúlyának komoly felborulására utalhat.
A nárcisztikus kapcsolati dinamika egyik legfontosabb jele ezért nem egyetlen konkrét viselkedés, hanem az ismétlődő minta: a kapcsolatban tartósan felborul az egyensúly, és az egyik fél szükségletei rendszeresen fontosabbá válnak a másikénál.
Milyen érzés lehet egy nárcisztikus ember közelében lenni?
Ha egy kapcsolatban hosszabb időn keresztül nárcisztikus viselkedési minták vannak jelen, az jelentős érzelmi terhet jelenthet.
Előfordulhat, hogy azt érzed:
- állandóan bizonytalan vagy,
- gyakran bűntudatod van,
- folyamatosan alkalmazkodnod kell,
- nem tudod, mikor milyen reakcióra számíthatsz,
- „tojáshéjon jársz” a másik körül,
- egyre kevésbé bízol magadban,
- gyakran megkérdőjelezed a saját érzéseidet,
- úgy érzed, soha nem vagy elég jó.
Érdemes azonban egy fontos dolgot szem előtt tartani.
Ezek az érzések nem bizonyítják, hogy a másik ember nárcisztikus.
Azt viszont jelezhetik, hogy a kapcsolat számodra megterhelő, egyoldalú vagy egészségtelen.
Ezért sok esetben nem is az a legfontosabb kérdés, hogy:
„Nárcisztikus-e a másik?”
Hanem inkább:
„Hogyan érzem magam ebben a kapcsolatban?”
„Tiszteletben tartják a határaimat?”
„Biztonságban érzem magam?”
„Lehetek önmagam anélkül, hogy folyamatosan félnem kellene a másik reakciójától?”
Nárcisztikus ember vagy egyszerűen önző?
A nárcizmus és az önzés nem ugyanaz.
Mindenki lehet időnként önző. Előfordulhat, hogy egy nehéz időszakban jobban figyelünk a saját szükségleteinkre, vagy egy konfliktusban nem tudunk megfelelően tekintettel lenni a másikra.
Egy önző ember azonban képes lehet arra, hogy később felismerje a saját hibáját, bocsánatot kérjen, és változtasson a viselkedésén.
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező embernél ezzel szemben tartósabban jelenhetnek meg bizonyos mintázatok:
- erős elismerésigény,
- különlegességtudat,
- kritikával szembeni érzékenység,
- mások érzéseinek háttérbe szorítása,
- különleges bánásmód elvárása,
- felelősség áthárítása,
- mások leértékelése,
- határok nehéz elfogadása.
A különbséget tehát nem egyetlen tulajdonság határozza meg.
A teljes viselkedési mintázatot és annak tartósságát érdemes figyelni.
Mi a különbség a nárcisztikus vonások és a nárcisztikus személyiségzavar között?
A hétköznapi beszédben gyakran használjuk a „nárcisztikus” kifejezést olyan emberekre, akik önzőek, manipulatívak vagy nehezen kezelhetők.
A pszichológiai értelemben vett nárcisztikus személyiségzavar ennél jóval összetettebb.
| Nárcisztikus vonások | Nárcisztikus személyiségzavar |
| Bizonyos helyzetekben jelenhetnek meg | Tartós személyiségmintázat |
| Változhatnak az élethelyzettel | Több élethelyzetben is megjelennek |
| Nem feltétlenül okoznak komoly problémát | Jelentős kapcsolati vagy működésbeli nehézségeket okozhatnak |
| Nem jelentenek automatikusan személyiségzavart | Diagnózisát szakember állítja fel |
Ezért fontos elkerülni azt, hogy egy nehéz kapcsolat vagy néhány kellemetlen viselkedés alapján valakit diagnosztizáljunk.
Nem minden önző ember nárcisztikus.
Nem minden manipulatív embernek van nárcisztikus személyiségzavara.
És nem minden konfliktusos kapcsolatban élő ember nárcisztikus.
A diagnózis szakmai feladat.
Mit tehetsz, ha felismered ezeket a jeleket valakiben?
Ha úgy érzed, hogy valaki a környezetedben több ilyen viselkedési mintát is mutat, könnyű lehet belekerülni abba a gondolkodásba, hogy mindenáron meg akarod fejteni: „Mi baja van vele?”
Az önismeret szempontjából azonban gyakran hasznosabb egy másik irányból megközelíteni a helyzetet.
Ne próbáld mindenáron diagnosztizálni!
Ahelyett, hogy azt próbálnád eldönteni, hogy a másik ember nárcisztikus-e, figyeld meg a saját tapasztalataidat.
Tedd fel magadnak a kérdést:
- Hogyan érzem magam mellette?
- Milyen gyakran érzem magam leértékelve?
- Tiszteletben tartja a határaimat?
- Meghallgatja, amit mondok?
- Képes bocsánatot kérni?
- Vállalja a felelősséget a saját viselkedéséért?
- Lehetek mellette önmagam?
Ezek a kérdések akkor is fontosak, ha végül kiderül, hogy a másik embernek egyáltalán nincsen nárcisztikus személyiségzavara.
Figyeld a visszatérő mintázatokat!
Egyetlen konfliktus sok mindent elárulhat, de még többet mondhat a kapcsolat hosszabb távú működése.
Érdemes megfigyelned:
- Mi történik, amikor nemet mondasz?
- Hogyan reagál, ha hibázik?
- Képes-e elismerni, ha megbántott?
- Hogyan viselkedik, amikor te vagy sikeres?
- Mennyire veszi figyelembe az igényeidet?
- Egy konfliktus után képes-e valódi változásra?
A viselkedés ismétlődése sokkal fontosabb lehet, mint egyetlen rossz nap vagy egy rosszul sikerült vita.
Tartsd szem előtt a saját határaidat!
Az egészséges kapcsolatok egyik fontos része, hogy mindkét félnek lehetnek saját határai.
Gondold át:
- Mit fogadsz el egy kapcsolatban?
- Mi az, ami számodra már nem fér bele?
- Milyen viselkedést nem szeretnél tolerálni?
- Milyen helyzetekben érzed úgy, hogy túl sokat alkalmazkodsz?
A határok kijelölése nem önzés.
A saját határaid ismerete az önismeret egyik fontos része.
Ne csak a másikat figyeld – nézz magadra is!
Ha egy kapcsolatban rendszeresen nehéz helyzetekbe kerülsz, természetes, hogy a másik viselkedését próbálod megérteni.
Az önismeret azonban egy másik kérdést is feltesz:
„Miért maradok ebben a helyzetben?”
Ez nem azt jelenti, hogy te lennél a felelős a másik ember viselkedéséért.
Azt jelentheti, hogy érdemes megvizsgálnod a saját kapcsolati mintáidat.
Például:
- Miért nehéz nemet mondanom?
- Miért érzem magam felelősnek mások érzéseiért?
- Miért próbálok folyamatosan megmenteni vagy megváltoztatni valakit?
- Miért érzem úgy, hogy akkor vagyok szerethető, ha mindenben alkalmazkodom?
- Honnan ismerős számomra ez a kapcsolati dinamika?
Ezekre a kérdésekre adott válaszok sokszor többet segíthetnek a saját helyzeted megértésében, mint annak eldöntése, hogy a másik emberre ráillik-e a „nárcisztikus” címke.
Gyakori tévhitek a nárcisztikus emberekről
„Minden magabiztos ember nárcisztikus.”
Nem.
Az egészséges önbizalom és a nárcizmus nem ugyanaz. Egy magabiztos ember képes lehet elismerni mások értékeit, elfogadni a kritikát és vállalni a saját hibáit.
„Aki önző, az biztosan nárcisztikus.”
Nem feltétlenül.
Az önzés lehet átmeneti vagy helyzetfüggő. A nárcisztikus működés ennél összetettebb és tartósabb mintázat lehet.
„A nárcisztikus ember mindig könnyen felismerhető.”
Nem.
Egy nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember lehet rendkívül megnyerő, karizmatikus és figyelmes is, különösen egy kapcsolat kezdetén.
„A nárcisztikus ember nem tud szeretni.”
Ez túlzott leegyszerűsítés.
A nárcisztikus vonások és a nárcisztikus személyiségzavar összetett jelenségek. Nem lehet egyetlen mondattal kijelenteni, hogy az érintett ember képes-e szeretni vagy kötődni.
„Aki nárcisztikus, az biztosan nem tud megváltozni.”
Ezt sem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni.
A személyiség működése összetett, és a változás lehetősége egyénenként eltérő. A szakmai segítség szerepe ilyen esetekben fontos lehet.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha egy kapcsolatban rendszeresen azt tapasztalod, hogy:
- leértékelnek,
- manipulálnak,
- kontrollálnak,
- félelemben tartanak,
- folyamatosan megkérdőjelezed önmagad,
- romlik az önbecsülésed,
- nem tudod, hogyan kezeld a helyzetet,
akkor érdemes lehet segítséget kérned.
Nem feltétlenül azért, hogy kiderüljön, a másik ember nárcisztikus-e.
Hanem azért, hogy te jobban megértsd, mi történik veled, milyen hatással van rád a kapcsolat, és milyen lehetőségeid vannak.
Egy pszichológus vagy más megfelelően képzett szakember abban is segíthet, hogy tisztábban lásd a saját érzéseidet, határaidat és kapcsolati mintáidat.
Összefoglalás: a nárcisztikus ember legfontosabb jellemzői
A nárcisztikus vonásokkal rendelkező embernél többek között az alábbi viselkedési minták jelenhetnek meg:
- erős igény az elismerésre,
- különlegességtudat,
- kritikával szembeni érzékenység,
- mások érzéseinek nehezebb figyelembevétele,
- különleges bánásmód elvárása,
- manipuláció,
- felelősség áthárítása,
- erős versengés,
- mások leértékelése,
- a határok nehéz elfogadása,
- egyoldalú kapcsolati dinamika.
Egyetlen tulajdonság vagy konfliktus azonban még nem tesz valakit nárcisztikussá. A legfontosabb mindig a tartósan és visszatérően megjelenő viselkedési mintázat.
És talán még ennél is fontosabb, hogy ne ragadj bele abba a kérdésbe, vajon milyen személyiségzavara lehet a másiknak.
Az önismeret szempontjából sokkal hasznosabb lehet azt megvizsgálni:
Milyen hatással van rám ez a kapcsolat?
Tiszteletben tartják a határaimat?
Megélhetem önmagam biztonságban?
Egyenrangú kapcsolatban vagyok?
A nárcisztikus ember felismerése ugyanis nem arról szól, hogy címkét ragasztunk valakire. Sokkal inkább arról, hogy megtanuljuk felismerni azokat a kapcsolati mintákat, amelyek mellett fokozatosan elveszíthetjük a saját határainkat, önbecsülésünket vagy biztonságérzetünket.
