Szexting – mit tegyen a szülő, ha baj történt?
Egy intim fotó elküldése a gyerek számára lehet egy pillanatnyi döntés, egy szerelmi kapcsolat része, kíváncsiság vagy akár kortárs nyomás eredménye. A probléma sokszor nem is akkor kezdődik, amikor elkészül vagy elküldésre kerül a kép, hanem akkor, amikor az eredeti címzett továbbküldi, megmutatja másoknak, vagy azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hozza.
A szexting ezért olyan téma, amelyről érdemes még azelőtt beszélgetni a gyerekkel, hogy bármilyen probléma történne.
Szülőként azonban legalább ilyen fontos tudni azt is, hogyan reagáljunk, ha már megtörtént a baj. A megszégyenítés, a büntetés vagy a telefon azonnali elvétele ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy a gyerek legközelebb inkább eltitkolja a problémát.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, mit jelent pontosan a szexting, miért küldenek a kamaszok intim tartalmakat egymásnak, milyen veszélyekkel járhat mindez, és mit tehet a szülő, ha a gyermeke érintett.
Mi az a szexting?
A szexting – az angol sex és texting szavak összevonásából – szexuális vagy erotikus tartalmú üzenetek, képek és videók digitális továbbítását jelenti.
Ide tartozhat például:
- egy meztelen vagy félmeztelen fotó;
- erotikus pózban készült kép;
- intim videó;
- szexuális tartalmú szöveges üzenet;
- erotikus hangüzenet;
- videóhívás során megosztott intim tartalom.
A szexting önmagában nem kizárólag gyerekeket érintő jelenség. Felnőttek közötti párkapcsolatokban is előfordulhat. Gyermekek és kamaszok esetében azonban egészen más kockázatokat vet fel, különösen akkor, ha a tartalom később az érintett beleegyezése nélkül kerül továbbküldésre.
Az UNICEF a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának kockázatai között is említi a szextinget, mivel a saját magukról készített szexuális tartalmak később visszaélés, zaklatás vagy zsarolás eszközévé válhatnak.
Miért küldenek a gyerekek intim képeket?
Szülőként könnyű kívülről azt gondolni:
„Hogy juthatott eszébe ilyet elküldeni?”
Egy kamasz számára azonban egészen más lehet a helyzet.
Nem feltétlenül arról van szó, hogy nem ismeri a veszélyeket. Gyakran egyszerűen erősebb a pillanatnyi érzelmi helyzet, a kapcsolat megtartásának vágya vagy a kortárs nyomás.
Párkapcsolati bizalom
Kamaszkorban egy intim kép elküldése könnyen a közelség vagy a bizalom bizonyításává válhat.
A kérés akár így is hangozhat:
„Ha tényleg szeretsz, küldesz magadról egy képet.”
A gyerek ezt nem feltétlenül fenyegetésként érzékeli. Lehet, hogy úgy gondolja, ezzel bizonyítja a másik iránti bizalmát.
A kapcsolat azonban később véget érhet, a kép pedig továbbra is megmarad.
Kortárs nyomás
A kamaszok számára rendkívül fontos lehet, hogyan látják őket a kortársaik.
Ha egy közösségben az a benyomás alakul ki, hogy az intim képek küldése „teljesen normális”, könnyebben érezheti úgy a gyerek, hogy neki is ezt kell tennie.
A valóságban természetesen az, hogy mások állítólag mit csinálnak, nem jelenti azt, hogy neki is követnie kell őket.
Kíváncsiság és határpróbálgatás
A szexualitás felfedezése a serdülőkor természetes része.
A korábbi generációkkal szemben azonban a mai kamaszok életében a mobiltelefon, a közösségi média és az üzenetküldő alkalmazások is jelen vannak. Így olyan helyzetek is digitális nyomot hagyhatnak, amelyek korábban legfeljebb két ember között zajlottak.
Ez alapvetően megváltoztatja a kockázatot.
Figyelem és visszajelzés keresése
Az intim vagy kihívó képek mögött állhat az is, hogy a kamasz szeretne visszajelzést kapni:
„Jól nézek ki?”
„Tetszem neki?”
„Vonzónak tartanak?”
Különösen sérülékeny helyzetet teremthet, ha a gyerek önbizalma erősen függ mások visszajelzésétől.
Manipuláció és grooming
Súlyosabb esetben nem egy kortárs, hanem egy felnőtt próbál szexuális tartalmú képet kicsalni a gyerektől.
Az úgynevezett grooming, vagyis online behálózás során az elkövető gyakran fokozatosan épít ki bizalmi kapcsolatot a gyermekkel. Barátságot, szerelmet vagy megértést színlelhet, majd később intim képeket kérhet tőle. A magyar rendőrség is arra figyelmeztet, hogy az elkövetők sokszor érzelmi kapcsolat kialakításán keresztül próbálják manipulálni a gyereket.
Mi történhet egy elküldött intim képpel?
Az egyik legfontosabb dolog, amit a gyereknek meg kell értenie:
egy elküldött kép felett nagyon gyorsan elveszítheti az ellenőrzést.
Hiába ígéri meg a másik fél, hogy nem mutatja meg senkinek. A képről készülhet:
- képernyőkép;
- képernyőfelvétel;
- másolat;
- mentés másik eszközre;
- továbbküldött változat.
Még az eltűnő üzenetekre építő alkalmazások sem jelentenek teljes biztonságot. Ezért az egyik legegyszerűbb szabály:
csak olyan digitális tartalmat küldj el, amelynek az esetleges későbbi nyilvánosságra kerülése nem okozna számodra súlyos problémát. Intim képeknél ez a feltétel gyakorlatilag soha nem teljesül.
Amikor a szextingből online zaklatás lesz
A legsúlyosabb következmények gyakran akkor jelentkeznek, amikor az eredetileg egyetlen embernek küldött tartalmat mások is megkapják. Előfordulhat például, hogy egy szakítás után a korábbi partner továbbküldi a fotót barátoknak.
A kép megjelenhet:
- egy osztály csoportchatjében;
- közösségi médiában;
- más diákok telefonján;
- anonim profilokon;
- különböző online csoportokban.
Ettől kezdve a helyzet könnyen online zaklatássá vagy szexuális megszégyenítéssé válhat.
A Kék Vonal online szexuális zaklatással foglalkozó szakmai anyaga külön kategóriaként kezeli az intim képek és videók beleegyezés nélküli megosztását. A gyerek számára mindez rendkívül megterhelő lehet, különösen akkor, ha ugyanazokkal az emberekkel kell nap mint nap találkoznia az iskolában.
Szextortion: amikor az intim képpel zsarolnak
Az intim kép nemcsak megszégyenítés eszközévé válhat, zsarolásra is használható. Ezt nevezzük gyakran sextortionnek, vagyis szexuális tartalommal történő zsarolásnak.
A zsaroló például azt mondhatja: „Ha nem küldesz még egy képet, elküldöm ezt mindenkinek.” Vagy: „Ha nem fizetsz, közzéteszem.”
Egy ilyen helyzetben a gyerek könnyen pánikba eshet, és megpróbálhat eleget tenni a követeléseknek. Ez azonban rendszerint nem oldja meg a problémát. A zsaroló újabb és újabb követelésekkel jelentkezhet.
Az online szexuális kizsákmányolás egyik ismert módszere éppen az, hogy a megszerzett intim tartalmat további képek, szexuális cselekmény vagy pénz kikényszerítésére használják.
Mennyire gyakori a szexting a fiatalok körében?
A szexting nem elszigetelt jelenség. Egy 39 kutatás eredményeit összesítő, több mint 110 ezer fiatalt vizsgáló metaanalízis szerint a résztvevők 14,8%-a küldött már szexuális tartalmú üzenetet vagy képet, míg 27,4%-uk kapott ilyet.
A vizsgálatokban szereplő fiatalok átlagéletkora valamivel több mint 15 év volt. A kutatás azt is megállapította, hogy a szexting gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik.
Még aggasztóbb, hogy a probléma nem mindig marad két ember között. Ugyanez az elemzés azt találta, hogy a fiatalok 12%-a továbbított már más által küldött intim tartalmat az érintett beleegyezése nélkül, míg 8,4%-uk számolt be arról, hogy az általuk küldött tartalmat továbbították a beleegyezésük nélkül.
A számokat ugyanakkor érdemes óvatosan értelmezni. A különböző kutatások nem teljesen ugyanazt értik szexting alatt: van, ahol csak a meztelen vagy szexuális képek küldését vizsgálják, máshol a szexuális tartalmú szöveges üzeneteket is. Emiatt az egyes kutatásokban eltérő arányok jelenhetnek meg.
Magyarországon is jelen van a probléma
Az NMHH 2024-es Digital Parenting kutatásában a vizsgált fiatalok 8%-a találkozott az intim képekhez kapcsolódó valamely vizsgált online kockázattal.
A megkérdezettek 5%-a kapott kéretlenül intim képet, 3%-uktól ismerős kortárs kért intim felvételt, további 3%-uktól pedig ismeretlen vagy felnőtt személy kért ilyen tartalmat. 3% számolt be intim kép megszerzésére irányuló zsarolásról, 2% pedig arról, hogy már meglévő intim tartalommal fenyegették.
Ezek az adatok azért különösen fontosak, mert azt mutatják, hogy a szextinggel kapcsolatos veszély nem csak azt jelenti, hogy egy kamasz saját döntéséből intim képet küld a párjának. A probléma része lehet a kéretlen szexuális tartalom, a nyomásgyakorlás, a grooming és a zsarolás is.
Amikor az intim kép tovább kerül
Az NMHH Internet Hotline által vizsgált, gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos esetek között is rendszeresen megjelennek a saját magukról készített intim felvételek.
Egy 2024-ben közzétett elemzés szerint a vizsgált gyermekpornográfia-kategóriájú bejelentések közel 17%-ánál – vagyis nagyjából minden hatodik esetben – feltételezhető volt, hogy a felvétel eredetileg szexting során készült. Szintén közel minden hatodik esetben merült fel, hogy a felvételt online behálózás, azaz grooming során csalták ki a gyermektől.
Ez jól mutatja a legfontosabb különbséget a szexting és az intim képpel való visszaélés között: egy kép elküldése történhet kölcsönös bizalom alapján, de attól a pillanattól kezdve, hogy azt az érintett beleegyezése nélkül továbbítják vagy felhasználják ellene, már egészen más helyzetről beszélünk.
A sextortion sem ritka, elszigetelt jelenség
A szexuális tartalmakkal történő online zsarolás világszerte egyre jelentősebb gyermekvédelmi probléma. A Childlight 2026-os globális becslése szerint a gyermekek közel 9%-a találkozhat szexuális zsarolással 18 éves kora előtt.
Ugyanez a kutatási program azt becsüli, hogy a gyermekek 27%-a tapasztalhat valamilyen online szexuális közeledést vagy szexuális tartalomra irányuló megkeresést gyermekkorában.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden ilyen eset szextingből indul ki. A szám inkább azt érzékelteti, hogy az intim tartalom megszerzésére és felhasználására épülő online visszaélések ma már nem marginális jelenségek.
Magyarországon egyre több gyermek kér segítséget online visszaélés miatt
Az NMHH Internet Hotline-hoz 2025-ben 2575 bejelentés érkezett, ami több mint másfélszerese volt az előző évinek. A legtöbb jelzés ismét a gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos kategóriába tartozott.
Figyelemre méltó az is, hogy 2025-ben 125 gyermek fordult közvetlenül az Internet Hotline-hoz, szemben a 2024-es 50 fővel. Közülük 60-an gyermekek online szexuális bántalmazásával összefüggő problémát jeleztek. Ugyanebben az évben 81 szülő kereste meg a szolgálatot, közülük 27-en ilyen ügy miatt.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy baj történt?
Nincs olyan viselkedés, amelyből biztosan megállapítható lenne, hogy a gyerek intim képpel kapcsolatos problémába került. Bizonyos változások azonban jelezhetik, hogy valami történt az online térben.
Ilyen lehet például:
- hirtelen sokkal kevesebbet használja a telefonját;
- ideges lesz egy-egy értesítéstől;
- törölni kezdi a közösségi profiljait;
- szokatlanul titkolja a telefonját;
- nem akar iskolába menni;
- visszahúzódóvá válik;
- romlik a hangulata;
- eltávolodik a barátaitól;
- romlik a koncentrációja vagy az iskolai teljesítménye.
A rendőrség az online bántalmazás lehetséges jelei között szintén említi az internethasználati szokások megváltozását, az ingerlékenységet, a visszahúzódást, az önértékelés csökkenését és az iskolai teljesítmény romlását.
Ezek a tünetek természetesen számos más okból is jelentkezhetnek. Érdemes ezért nem kihallgatással kezdeni, hanem egyszerűen megkérdezni: „Úgy látom, mostanában valami nyomaszt. Történt valami online vagy az iskolában, amiben segíthetek?”
Mit tegyen a szülő, ha megtudja, hogy a gyereke intim képet küldött?
Az első reakció sokat számít.
Lehet, hogy a szülő közben dühös, megijedt vagy csalódott. A gyerek azonban valószínűleg már eleve fél attól, mi fog történni.
Ha ilyenkor azt hallja: „Hogy lehettél ilyen buta?” „Én megmondtam!” „Most azonnal elveszem a telefonodat!”, akkor könnyen azt tanulja meg ebből, hogy a bajt jobb eltitkolni a szülő elől.
Pedig pontosan az ellenkezőjére lenne szükség.
1. Először derítsd ki, mi történt!
Nem mindegy, hogy:
- a gyerek önként küldött képet a párjának;
- nyomás hatására küldte;
- egy ismeretlen kérte tőle;
- valaki továbbküldte a képet;
- zsarolják vele;
- már nyilvánosan is megjelent.
Elsőként a helyzetet kell pontosan megérteni.
Nyugodtan kérdezd meg:
- Kinek küldted?
- Ismered személyesen?
- Kért még valamit?
- Továbbküldte valakinek?
- Fenyegetett?
- Tudja más is?
- Hol jelent meg a kép?
2. Ne hibáztasd!
Lehet beszélni arról, hogy rossz döntés volt intim képet elküldeni.
De ez nem ugyanaz, mint azt mondani:
„Te tehetsz róla.”
Ha valaki egy bizalmasan elküldött képet engedély nélkül továbbküld, az a továbbküldő döntése és felelőssége.
A két dolgot érdemes egyértelműen különválasztani.
A megfelelő szülői mondat inkább így hangzik:
„Az intim kép elküldése kockázatos volt, de attól még senkinek nincs joga engedély nélkül továbbküldeni vagy zsarolni vele. Most azt nézzük meg, hogyan tudunk segíteni.”
3. Ne csak a telefont vedd el!
Érthető reakció lehet, hogy a szülő azonnal korlátozni szeretné az internethasználatot.
Csakhogy ettől az elküldött kép nem tűnik el.
Sőt, a telefon teljes elvétele megnehezítheti annak kiderítését is, mi történt és kikkel kommunikált a gyerek.
Először a probléma kezelésére koncentráljatok.
A digitális szabályokat később is újra lehet gondolni.
4. Dokumentáljátok, mi történt!
Ha fenyegetés, zaklatás vagy zsarolás történt, fontos lehet bizonyítékot megőrizni.
Például:
- felhasználónevek;
- profilok;
- URL-ek;
- üzenetek;
- fenyegetések;
- dátumok;
- időpontok.
Az intim tartalmat azonban ne kezdjétek szükségtelenül másolgatni, továbbküldeni vagy új eszközökre menteni, különösen kiskorúról készült szexuális tartalom esetén.
A cél a történtek dokumentálása, nem a kép további terjesztése.
5. Jelentsétek a tartalmat a platformon!
Ha a kép vagy videó közösségi oldalon, üzenetküldő szolgáltatásban vagy más online felületen jelent meg, használjátok a platform bejelentési lehetőségét.
Kiskorút érintő intim tartalomnál különösen fontos gyorsan cselekedni.
Magyarországon az NMHH Internet Hotline kiskorú érintettsége és intim képpel való visszaélés esetén is fogad bejelentéseket. A szolgálathoz elektronikusan, akár anonim módon is lehet fordulni, és indokolt esetben kapcsolatba léphetnek az érintett szolgáltatóval vagy tárhelyszolgáltatóval.
Mikor érdemes rendőrséghez fordulni?
Különösen indokolt lehet hatósági segítséget kérni, ha például:
- egy felnőtt kér intim képet a gyerektől;
- zsarolják;
- pénzt követelnek tőle;
- további szexuális tartalmak elkészítésére kényszerítik;
- találkozóra próbálják rávenni;
- a képet széles körben terjesztik;
- fenyegetik;
- az elkövető személye ismeretlen;
- felmerül szexuális kizsákmányolás vagy más bűncselekmény gyanúja.
A magyar Büntető Törvénykönyv külön rendelkezéseket tartalmaz a gyermekpornográfiával kapcsolatban, ezért kiskorúról készült szexuális tartalom kezelése jogilag sem azonos egy felnőtt intim fényképével.
Egy konkrét ügy jogi megítélése mindig a pontos körülményektől függ, ezért komolyabb esetben nem érdemes internetes fórumok alapján eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény.
A szülő legfontosabb feladata: legyen hozzá visszaút
A digitális nevelés egyik legfontosabb célja nem az, hogy a gyerek soha ne kövessen el hibát. Ez valószínűleg lehetetlen.
Sokkal fontosabb, hogy ha baj történik, tudja: hazamehet vele. Ha egy kamasz attól fél, hogy a szülő:
- kiabálni fog;
- megszégyeníti;
- elveszi minden eszközét;
- elmondja az egész családnak;
- azonnal berohan az iskolába és botrányt csinál,
akkor jóval nagyobb eséllyel próbálja egyedül megoldani a helyzetet.
Zsarolás vagy szexuális visszaélés esetén ez különösen veszélyes.
Érdemes ezért időnként kimondani:
„Lehet olyan helyzet az interneten is, amitől nagyon megijedsz. Akkor is elmondhatod nekem, ha előtte olyat tettél, amiről tudtad, hogy nem kellett volna.”
Ez nem a szabályok hiányát jelenti, ez egy biztonsági háló.
Hogyan előzhető meg a szextingből kialakuló probléma?
A szexting megelőzéséhez önmagában kevés azt mondani: „Soha ne küldj meztelen képet magadról.”
A szabály fontos, de a gyereknek azt is tudnia kell, hogyan kerüljön ki azokból a helyzetekből, amelyekben valaki nyomást gyakorol rá.
Tanítsd meg nemet mondani!
Érdemes konkrét mondatokat is gyakorolni:
„Nem küldök ilyen képet.”
„Nem szeretném.”
„Ha ezt várod tőlem, akkor inkább hagyjuk.”
„Attól, hogy együtt vagyunk, nem kell ilyet küldenem.”
Ezek elsőre furcsán hangozhatnak egy családi beszélgetésben.
Éles helyzetben azonban sokkal könnyebb elővenni egy korábban már végiggondolt választ.
Beszéljetek a manipulációról!
A gyereknek fel kell ismernie, hogy ezek nem a szeretet bizonyítékai:
„Ha szeretsz, megteszed.”
„Mindenki küld ilyen képet.”
„Bízhatsz bennem.”
„Csak én fogom látni.”
„Ha nem küldesz, szakítok veled.”
Ez érzelmi nyomásgyakorlás.
A beleegyezés akkor valódi, ha nemet is lehet mondani következmények nélkül.
Tanítsd meg arra is, mit tegyen, ha ő kap intim képet!
A digitális felelősség nem ér véget ott, hogy saját magáról ne küldjön képet.
Ugyanilyen fontos szabály:
más intim képét sem továbbítjuk.
Ha valaki bizalmasan elküldött egy képet, az nem jelent engedélyt arra, hogy mások is lássák.
Ha pedig egy osztálycsoportban vagy baráti chatben megjelenik egy intim kép, az a helyes reakció, hogy nem küldjük tovább, és szükség esetén felnőtt segítségét kérjük.
„De az eltűnő fotó úgyis eltűnik” – és más tévhitek
„Az eltűnő üzenetek biztonságosak.”
Nem feltétlenül.
Készülhet képernyőkép, képernyőfelvétel vagy akár egy másik telefonnal fénykép a kijelzőről.
„Csak a lányokat érinti.”
Nem.
Fiúk is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor intim képet kérnek tőlük, továbbküldik a fényképüket vagy zsarolják őket. Az NMHH adatai is azt mutatják, hogy bár a lányok fokozottan veszélyeztetettek lehetnek, fiú áldozatok is jelentős számban előfordulnak.
„A gyerekem ilyet biztosan nem csinálna.”
Lehet, hogy valóban nem fog.
A biztonságosabb megközelítés azonban az, ha nem erre építünk.
Ugyanúgy beszélünk róla, mint sok más veszélyes helyzetről: nem azért, mert biztosan meg fog történni, hanem azért, hogy tudja, mit tegyen, ha mégis találkozik vele.
A mesterséges intelligencia miatt már intim kép sem feltétlenül szükséges
A szexuális tartalmakkal való online visszaélés újabb problémája, hogy ma már valódi meztelen kép elküldése nélkül is készíthető manipulált, szexuális tartalmú kép egy gyerekről.
Az UNICEF 2026-ban külön figyelmeztetett az AI-val létrehozott vagy manipulált, gyermekeket szexualizáló deepfake tartalmak terjedésére. A szervezet hangsúlyozza, hogy attól, hogy a kép mesterségesen készült, a gyermek számára okozott kár nagyon is valós lehet.
Ez azért is fontos, mert egy gyereket akkor sem szabad automatikusan azzal vádolni, hogy intim képet készített vagy küldött magáról, ha róla látszólag ilyen felvétel kerül elő.
Mit mondjunk a gyereknek a szextingről?
Nem szükséges egyetlen nagy, ünnepélyes „beszélgetést” tartani.
Jobban működhet, ha a digitális életről rendszeresen szó esik otthon.
Például:
„Ha valaki intim képet kér tőled, nem tartozol neki semmivel.”
„Attól, hogy megbízol valakiben, még nem kell olyan képet küldened magadról, amit később megbánhatsz.”
„Ha valaki nyomást gyakorol rád, az már önmagában figyelmeztető jel.”
„Más képét sem küldjük tovább.”
És talán a legfontosabb:
„Ha egyszer mégis olyan helyzetbe kerülsz, amiből nem tudod, hogyan jöjj ki, szólj. Előbb megoldjuk a problémát, utána beszélhetünk arról, hogyan történt.”
Nem a tökéletes digitális gyerek a cél
A digitális nevelés könnyen a szabályok felsorolásává válhat.
Ne beszélj idegenekkel.
Ne add meg a címed.
Ne küldj képet.
Ne kattints ismeretlen linkre.
Ne használj túl sokat telefont.
Ezek között vannak nagyon fontos szabályok.
A gyerek biztonságát azonban hosszú távon nem kizárólag az védi, hogy hány szabályt tanult meg, hanem az is, hogy felismeri-e a veszélyes helyzetet, képes-e nemet mondani, és tudja-e, kitől kérhet segítséget.
A szexting esetében ezért a legfontosabb szülői üzenet egyszerre két részből áll:
Ne küldj magadról intim képet, mert könnyen elveszítheted felette az ellenőrzést.
És:
Ha mégis megtörtént, attól még fordulhatsz hozzám.
Ez a kettő együtt sokkal erősebb védelem, mint bármilyen tiltás önmagában.
Gyakori kérdések a szextingről
Mit jelent a szexting?
A szexting szexuális vagy erotikus tartalmú képek, videók, szöveges vagy hangüzenetek digitális küldését jelenti. Gyerekek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha a tartalom továbbküldésre kerül vagy valaki visszaél vele.
Miért küldenek a kamaszok intim képeket?
Állhat mögötte kíváncsiság, párkapcsolati bizalom, kortárs nyomás, visszajelzés iránti igény vagy manipuláció is. Nem minden esetben ugyanaz a motiváció.
Mit tegyek, ha a gyermekem intim képet küldött magáról?
Elsőként próbáld nyugodtan kideríteni, mi történt, kinek küldte, továbbküldték-e, illetve fenyegeti-e valaki. Ne a büntetés legyen az első reakció. Ha a képpel visszaélnek, dokumentáljátok a történteket, jelentsétek a tartalmat, és szükség esetén kérjetek szakmai vagy hatósági segítséget.
Mit tegyek, ha valaki továbbküldte a gyermekem intim képét?
Ne kezdjétek el ti is továbbküldeni vagy szükségtelenül másolgatni a képet. Dokumentáljátok, hol jelent meg, jelentsétek az adott platformon, és kiskorú intim képével való visszaélés esetén fordulhattok az NMHH Internet Hotline-hoz is. Súlyosabb, fenyegetéssel vagy zsarolással járó esetben rendőrségi segítség is indokolt lehet.
Mi az a sextortion?
A sextortion olyan zsarolás, amikor valaki intim kép, videó vagy más szexuális tartalom nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzik azért, hogy pénzt, további felvételeket vagy valamilyen más cselekedetet kényszerítsen ki.
Biztonságosabbak az eltűnő képek?
Nem tekinthetők teljesen biztonságosnak. A címzett készíthet képernyőképet, képernyőfelvételt vagy akár egy másik eszközzel másolatot a tartalomról.
Mikor kell rendőrséghez fordulni?
Különösen akkor érdemes hatósági segítséget kérni, ha felnőtt kér szexuális tartalmat a gyerektől, zsarolás, fenyegetés, széles körű terjesztés vagy szexuális kizsákmányolás gyanúja merül fel.
Hová fordulhat segítségért egy gyerek?
Magyarországon a Kék Vonal 116-111-es száma 24 éven aluli fiatalok számára nyújt lelki segítséget. Online jogsértő vagy káros tartalommal kapcsolatban az NMHH Internet Hotline is fogad bejelentéseket.
Hogyan beszéljek erről egy kisebb gyerekkel?
Nem szükséges rögtön szextingről vagy szexualitásról részletesen beszélni. Már fiatalabb korban megtanítható az alapelv: a test intim részei magánügynek számítanak, intim képet nem készítünk és nem küldünk másoknak, és ha valaki ilyet kér, szólni kell egy megbízható felnőttnek.
Hogyan előzhető meg a szexting?
A tiltás mellett fontos a bizalom, a beleegyezés és a digitális felelősség megtanítása. A gyerek tudja, hogyan mondhat nemet, ismerje fel a manipulációt, és legyen biztos benne, hogy probléma esetén segítséget kérhet a szüleitől.
