Iskolai zaklatás és online zaklatás: hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
Az iskolai zaklatás sokáig elsősorban az iskola falai között zajló problémát jelentett. A gyerekek a tanítási időben, a szünetekben, az udvaron vagy hazafelé találkoztak a zaklatóikkal, és amikor hazaértek, legalább átmenetileg megszabadulhattak a bántó helyzetektől. A digitális világ azonban ezt alapjaiban megváltoztatta.
Ha egy gyermeket az iskolában zaklatnak, a bántalmazás ma már könnyen folytatódhat az interneten, a közösségi médiában, üzenetküldő alkalmazásokban vagy zárt csoportokban is. Egy iskolai konfliktus online térbe kerülhet, az online bántalmazás pedig másnap az iskolában folytatódhat.
Az iskolai zaklatás és a cyberbullying ezért sok esetben nem két egymástól független probléma, hanem ugyanannak a bántalmazó helyzetnek két különböző megjelenési formája.
Szülőként különösen fontos felismerni ezt a kapcsolatot. Ha a gyermekedet az iskolában bántják, érdemes arra is figyelni, mi történik vele online. Ugyanígy, ha cyberbullying áldozata lett, nem biztos, hogy a probléma kizárólag a digitális térben létezik.
Átfogó útmutató a témában: Digitális nevelés – hogyan segítsük gyermekünket a digitális világban?
Mi az iskolai zaklatás?
Az iskolai zaklatás, más néven bullying, olyan ismétlődő vagy tartós bántalmazó magatartás, amelyben az egyik gyermek vagy gyermekcsoport szándékosan testi vagy lelki sérelmet okoz egy másik gyermeknek, aki nehezen tudja megvédeni magát.
A zaklatás egyik fontos jellemzője a felek közötti erőviszonyok egyenlőtlensége. Ez nem feltétlenül jelent fizikai erőfölényt. Lehet, hogy a zaklató népszerűbb, nagyobb társaság áll mögötte, vagy éppen olyan információval rendelkezik, amellyel a másik gyermeket sakkban tudja tartani.
Az iskolai zaklatás nem ugyanaz, mint egy egyszeri vita vagy konfliktus. Két gyerek összeveszhet úgy is, hogy közben egyikük sem akarja tartósan megalázni vagy megfélemlíteni a másikat. A bullying esetében azonban jellemzően egy ismétlődő, bántalmazó mintázatról beszélünk.
A WHO/Europe HBSC-kutatása szerint a 11–15 éves serdülők átlagosan 11%-a számolt be arról, hogy az iskolában zaklatták. Ez azt jelenti, hogy Európában és a vizsgált régiókban nagyjából minden kilencedik serdülőt érintett az iskolai zaklatás. A kutatás szerint az iskolai bullying előfordulása összességében stabil maradt a korábbi, 2018-as adatokhoz képest.
Milyen formái lehetnek az iskolai zaklatásnak?
Az iskolai zaklatásnak többféle formája lehet. Ide tartozhat például:
- a rendszeres csúfolás és gúnyolódás,
- sértegetés és megalázás,
- fenyegetés,
- fizikai bántalmazás,
- lökdösés vagy ütés,
- a gyermek tárgyainak elvétele vagy megrongálása,
- pletykák terjesztése,
- szándékos kiközösítés,
- társas kapcsolatokból való kizárás,
- a gyermek mások előtti megszégyenítése.
A zaklatás nem mindig látványos. Előfordulhat, hogy a környezet csak annyit lát, hogy egy gyermeket rendszeresen nem hívnak meg közös programokra, nem engedik be egy társaságba, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják.
A társas kirekesztés ugyanúgy komoly lelki terhet jelenthet, mint a nyílt verbális vagy fizikai bántalmazás.
Mi az online zaklatás, vagyis a cyberbullying?
Az online zaklatás, vagy cyberbullying, a digitális eszközök és online platformok használatával történő bántalmazás. A zaklatás történhet közösségi oldalakon, üzenetküldő alkalmazásokban, online játékokban, csoportos beszélgetésekben vagy akár egy-egy zárt iskolai chatcsoportban is.
Az online zaklatás sokféleképpen megjelenhet. Például:
- sértő vagy fenyegető üzenetek küldésével,
- bántó kommentek írásával,
- egy gyermek nyilvános megszégyenítésével,
- kínos fotók vagy videók terjesztésével,
- privát üzenetek vagy képek engedély nélküli továbbküldésével,
- sértő vagy hamis profil létrehozásával,
- pletykák online terjesztésével,
- egy gyermek szándékos kizárásával online csoportokból,
- más nevében történő üzenetküldéssel,
- fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel.
Az online zaklatás egyik sajátossága, hogy a bántalmazás nagyon gyorsan eljuthat sok emberhez. Egyetlen fénykép, videó vagy bejegyzés rövid idő alatt széles körben megosztható, és a gyermek akár akkor is találkozhat vele, amikor már nincs az iskolában.
A WHO/Europe adatai szerint a 11–15 éves serdülők 15%-a tapasztalt cyberbullyingot, vagyis körülbelül minden hatodik fiatal érintett volt. Az arány 2018-hoz képest növekedett: a fiúknál 12%-ról 15%-ra, a lányoknál 13%-ról 16%-ra emelkedett.
Mi a kapcsolat az iskolai zaklatás és az online zaklatás között?
Az iskolai zaklatás és a cyberbullying között gyakran szoros kapcsolat van. A kétféle bántalmazás sok esetben ugyanahhoz a gyermekközösséghez és ugyanahhoz a konfliktushoz kapcsolódik.
Az iskolai zaklatás gyakran az online térben is folytatódik
Képzelj el egy olyan helyzetet, amikor egy gyermeket az iskolában rendszeresen csúfolnak vagy megaláznak. A zaklatás azonban nem ér véget azzal, hogy a tanítási nap befejeződik.
A gyerekek létrehozhatnak egy csoportbeszélgetést, ahol tovább gúnyolják a társukat. Készíthetnek róla egy megalázó képet vagy videót, amelyet aztán megosztanak egymással. Előfordulhat az is, hogy az iskolai kiközösítés online is folytatódik: a gyermeket szándékosan kizárják a közös beszélgetésekből, miközben a többiek előtte beszélik meg a közös programokat.
Ilyenkor az iskolai zaklatás és az online zaklatás gyakorlatilag ugyanannak a folyamatnak a része.
Az online konfliktus az iskolába is átterjedhet
A kapcsolat azonban fordított irányú is lehet. Egy közösségi médiában kialakult vita, egy bántó komment vagy egy továbbküldött fénykép másnap már az iskolában okozhat problémát.
Például egy gyermek este ír valami sértőt egy osztálytársának egy chatben. A beszélgetést valaki továbbküldi másoknak, reggel pedig már az egész osztály erről beszél. A konfliktus ezután személyes veszekedéssé, kiközösítéssé vagy akár zaklatássá alakulhat.
Ezért a szülőnek nem mindig érdemes élesen elválasztania egymástól az „iskolai problémákat” és az „online problémákat”. A kettő gyakran ugyanannak a közösségi helyzetnek a része.
A kétféle zaklatás egyszerre is jelen lehet
A legsúlyosabb helyzetek egyikében a gyermek az iskolában és az online térben is folyamatosan bántalmazással találkozik. A folyamat például így nézhet ki:
iskolai zaklatás → online folytatás → újabb iskolai konfliktus → online megtorlás → újabb iskolai bántalmazás
Ez egy olyan körforgást hozhat létre, amelyből a gyermek egyedül nagyon nehezen tud kilépni. Éppen ezért, ha a gyermek elmondja, hogy az iskolában zaklatják, érdemes óvatosan arról is érdeklődni, mi történik vele az interneten. Nem kihallgatásként, hanem nyitott beszélgetésként.
Magyarországon sem ritka az online zaklatás: az NMHH 2025-ös Digital Parenting kutatása szerint a 11–16 éves, internetező és/vagy mobiltelefont használó gyermekek 13%-át érte cyberbullying az elmúlt évben. Az arány a 15 évesek körében 16%, a 16 éveseknél pedig 15% volt.
Miért különösen nehéz, ha az iskolai zaklatás online is folytatódik?
Az iskolai és online zaklatás együttes jelenléte azért különösen megterhelő, mert a gyermek számára sokkal nehezebbé válik a bántalmazó helyzettől való elszakadás.
A gyermek otthon sem tud teljesen megnyugodni
Ha a zaklatás csak az iskolában történik, a gyermeknek legalább az otthona jelenthet egy olyan helyet, ahol biztonságban érzi magát.
Cyberbullying esetén azonban a bántó üzenetek este is megérkezhetnek. A gyermek a telefonján újra és újra találkozhat a sértő tartalmakkal, és akár attól is tarthat, hogy másnap újabb bejegyzések vagy üzenetek várják.
A bántalmazás így gyakorlatilag folyamatosan jelen lehet az életében.
A bántó tartalom gyorsan terjedhet
Az iskolai zaklatás egy adott helyzethez és közösséghez kötődhet. Az online térben azonban egyetlen bántó tartalom rövid idő alatt sok emberhez eljuthat.
Egy megalázó fényképet vagy videót továbbküldhetnek, képernyőmentést készíthetnek róla, vagy újra feltölthetik egy másik profilra.
Ez a gyermek számára azt az érzést keltheti, hogy elvesztette az irányítást a saját képmása és a róla szóló információk felett.
A közönség sokkal nagyobb lehet
Az iskolai megalázás is rendkívül fájdalmas lehet, de az online térben a közönség sokkal szélesebb lehet.
A gyermek nemcsak attól félhet, hogy az osztálytársai látták a történteket, hanem attól is, hogy a tartalom más osztályokhoz, iskolákhoz vagy akár teljesen ismeretlen emberekhez is eljut.
A bántalmazás digitális nyoma megmaradhat
Egy online tartalom akkor is tovább élhet, ha az eredeti bejegyzést törölték. Valaki készíthetett róla képernyőmentést, letölthette a képet vagy videót, és később újra megoszthatja.
Ezért az online zaklatás esetén fontos a bizonyítékok megőrzése, különösen akkor, ha a tartalom fenyegető vagy súlyosan megalázó.
Honnan lehet felismerni, ha a gyermeket az iskolában és online is zaklatják?
Nem minden gyermek mondja el azonnal, ha bántják. A szülő ezért gyakran a viselkedés megváltozásából következtethet arra, hogy valami nincs rendben.
Viselkedésbeli jelek
Érdemes odafigyelni, ha a gyermek:
- hirtelen nem akar iskolába menni,
- gyakran panaszkodik arra, hogy fáj a hasa vagy a feje,
- reggelente különösen szorongónak tűnik,
- visszahúzódóbbá válik,
- ingerlékenyebb lesz,
- elveszíti az érdeklődését korábbi kedvenc tevékenységei iránt,
- romlik az iskolai teljesítménye,
- nehezebben alszik el,
- megváltozik az étkezése.
Digitális jelek
Online zaklatásra utalhat, ha a gyermek:
- hirtelen ideges lesz, amikor értesítést kap,
- folyamatosan ellenőrzi a telefonját,
- elrejti a képernyőt a szülő elől,
- nem akarja használni a közösségi oldalakat,
- törölni szeretné a fiókjait,
- egy-egy konkrét csoport vagy személy miatt láthatóan szorong,
- sír vagy feldúlt lesz az online beszélgetések után,
- szokatlanul sok időt tölt azzal, hogy a telefonját nézi.
Egyetlen jel természetesen még nem bizonyítja, hogy a gyermeket zaklatják. Ha azonban több változás jelenik meg egyszerre, érdemes nyugodtan beszélgetést kezdeményezni.
Miért nem mindig mondja el a gyerek, ha zaklatják?
Sok szülő meglepődik, amikor kiderül, hogy a gyermekét hosszabb ideje bántják, ő pedig nem szólt róla. Ennek azonban számos oka lehet.
A gyermek félhet attól, hogy:
- a helyzet még rosszabb lesz,
- a szülő nem hisz neki,
- őt hibáztatják majd,
- árulkodónak fogják tartani,
- a szülő azonnal beavatkozik,
- a szülő elveszi a telefonját,
- nem mehet többé arra az online platformra, ahol a barátaival tartja a kapcsolatot.
Ez utóbbi különösen fontos az online zaklatás esetében. Ha a gyermek úgy gondolja, hogy az első reakció az lesz, hogy elveszik tőle a telefonját vagy letiltják a közösségi médiáról, könnyen lehet, hogy inkább hallgat.
Ezért fontos, hogy a gyermek tudja: ha valami rossz történik vele online, elmondhatja anélkül, hogy automatikusan büntetés lenne a következménye.
Mit tehet a szülő, ha azt gyanítja, hogy a gyermekét zaklatják?
A legfontosabb, hogy a szülő ne egyetlen nagy problémaként próbálja azonnal megoldani a helyzetet. Érdemes lépésről lépésre haladni.
1. Először hallgasd meg a gyermeket!
Ha a gyermek elmondja, hogy zaklatják, az első reakció nagyon fontos. Próbáld meg elkerülni az olyan mondatokat, mint:
- „Miért nem szóltál hamarabb?”
- „Miért nem álltál ki magadért?”
- „Biztosan csak vicceltek.”
- „Ne foglalkozz velük!”
- „Majd én elintézem!”
Ehelyett inkább azt érezze, hogy komolyan veszed, amit mond. Egy egyszerű mondat, például az, hogy „Örülök, hogy elmondtad, és együtt kitaláljuk, mit lehet tenni”, sokkal többet segíthet.
2. Derítsétek ki, hol történik a zaklatás!
Érdemes megpróbálni feltérképezni a helyzetet. Például:
- Csak az iskolában történik?
- Online is folytatódik?
- Ugyanazok a gyerekek érintettek?
- Mikor kezdődött?
- Milyen gyakran történik?
- Vannak-e más gyerekek, akik látták?
- Van-e online bizonyíték?
A cél nem a gyermek kihallgatása, hanem annak megértése, hogyan kapcsolódik össze az iskolai és az online helyzet.
3. Dokumentáljátok az online zaklatást!
Ha cyberbullying is történik, érdemes megőrizni a bizonyítékokat. Ilyen lehet:
- képernyőmentés az üzenetekről,
- képernyőmentés a sértő bejegyzésekről,
- a felhasználónevek és profilok rögzítése,
- dátumok feljegyzése,
- a fenyegető vagy megalázó tartalmak mentése.
Nem szükséges minden egyes bántó üzenetet hónapokig gyűjteni, de a súlyosabb esetekben fontos lehet dokumentálni, hogy mi történt.
4. Jelezzétek az iskolának!
Ha az iskolai zaklatás és az online zaklatás ugyanahhoz a közösséghez kapcsolódik, érdemes az iskola felé is jelezni a problémát.
Első lépésként szóba jöhet:
- az osztályfőnök,
- az érintett pedagógus,
- az iskolapszichológus,
- az intézmény gyermekvédelmi feladatait ellátó szakembere,
- szükség esetén az intézményvezetés.
Fontos, hogy az iskola megértse: nem feltétlenül két különálló problémáról van szó. Ha a zaklatás az iskolában és az online térben is ugyanahhoz a gyermekcsoporthoz kapcsolódik, akkor a helyzetet érdemes összefüggésében kezelni.
5. Ne a gyermektől várjuk, hogy egyedül oldja meg!
A „ne foglalkozz velük” vagy „állj ki magadért” típusú tanácsok önmagukban ritkán oldanak meg egy tartós zaklatási helyzetet. Különösen fontos a felnőttek beavatkozása, ha:
- a zaklatás ismétlődő,
- a gyermek fél iskolába menni,
- fenyegetés történik,
- fizikai bántalmazás is jelen van,
- súlyosan megalázó tartalmak terjednek róla,
- intim képek vagy videók kerülnek illetéktelenekhez,
- a gyermek lelkiállapota látványosan romlik.
Súlyos vagy veszélyes helyzetben a szülőnek megfelelő szakmai és szükség esetén hatósági segítséget is érdemes kérnie.
Mit ne tegyen a szülő, ha a gyermekét zaklatják?
A jó szándékú szülői reakció is ronthat a helyzeten, ha nem megfelelően történik.
Ne hibáztasd a gyermeket!
A gyermeknek azt kell éreznie, hogy nem ő felelős azért, hogy valaki bántja.
Ne bagatellizáld a történteket!
A „csak vicc volt” vagy „minden gyerek veszekszik néha” típusú mondatok azt üzenhetik, hogy a gyermek problémája nem elég fontos.
Ne vedd el automatikusan a telefonját!
Az online zaklatás miatt a telefon teljes elvétele első reakcióként nem feltétlenül jó megoldás.
Egyrészt a gyermek úgy érezheti, hogy őt büntetik a történtek miatt. Másrészt a telefon a segítségkérés, a barátokkal való kapcsolattartás és a bizonyítékok megőrzésének eszköze is lehet.
Természetesen szükség lehet digitális szabályok kialakítására vagy bizonyos alkalmazások használatának korlátozására, de ezt érdemes a gyermekkel együtt, a helyzetet figyelembe véve átgondolni.
Ne tanácsold egyszerűen azt, hogy „ne foglalkozzon velük”!
Ha a gyermek rendszeres zaklatás áldozata, az nem pusztán akaraterő kérdése.
A probléma megoldásához sok esetben felnőtt segítségre van szükség.
Ne konfrontálódj azonnal indulatosan!
Érthető, ha a szülő dühös lesz, amikor megtudja, hogy a gyermekét bántják. Az azonban általában nem segít, ha azonnal indulatosan felkeresi a másik gyermek szüleit, vagy közvetlenül a zaklató gyermeket kezdi számon kérni.
Érdemes először dokumentálni a történteket, majd a megfelelő felnőttekkel egyeztetni a következő lépésekről.
Hogyan előzhető meg az iskolai és online zaklatás?
A zaklatás teljes körű megelőzése nem mindig lehetséges, de sokat tehetünk azért, hogy a gyermek felismerje a problémát, tudja, hogyan reagáljon, és merjen segítséget kérni.
Beszélgessünk rendszeresen az online életéről!
Ne csak akkor kérdezzük meg, mit csinált az interneten, amikor valami probléma történik.
Érdemes időnként természetesen érdeklődni:
- Kikkel szoktál beszélgetni?
- Milyen csoportokban vagy benne?
- Mi történik az osztály chatcsoportjában?
- Van valami, ami mostanában zavar online?
A cél az, hogy az online élet a családi beszélgetések természetes része legyen.
Tanítsuk meg felismerni a bántó viselkedést!
A kisebb gyerekek számára nem mindig egyértelmű, mikor lépi át valaki a viccelődés és a bántalmazás határát.
Fontos beszélni arról, hogy a másik ember megalázása, fenyegetése, kiközösítése vagy engedély nélküli fotóinak terjesztése nem válik elfogadhatóvá attól, hogy az interneten történik.
Legyenek világos digitális családi szabályok!
Érdemes közösen kialakítani néhány alapvető szabályt az online kommunikációról.
Például:
- ne küldjünk tovább másról készült képet engedély nélkül,
- ne vegyünk részt mások megalázásában,
- ne osszunk meg olyan tartalmat, amelyről tudjuk, hogy bántó,
- ha valami kellemetlen vagy ijesztő történik, szóljunk egy megbízható felnőttnek.
Tanítsuk meg, hogyan kérjen segítséget!
A gyermeknek tudnia kell, hogy nem kell egyedül megoldania a problémát.
Legyen legalább egy-két olyan felnőtt az életében, akinek bizalommal elmondhatja, ha baj van.
Ne csak az áldozatokról beszéljünk!
A zaklatási helyzetekben a szemlélőknek is fontos szerepük van.
Egy online csoportban például nemcsak az számít, ki írja a sértő üzenetet. Az is hatással lehet a helyzetre, hogy ki lájkolja, továbbküldi vagy neveti ki a bántó tartalmat.
A gyerekeknek ezért azt is érdemes megtanítani, hogy a zaklatás támogatása nemcsak aktív bántalmazással történhet. A passzív részvétel vagy a tartalom továbbterjesztése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a bántás folytatódjon.
Iskolai zaklatás vagy egyszerű konfliktus? Nem ugyanaz
Fontos különbséget tenni a konfliktus és a zaklatás között.
| Konfliktus | Zaklatás |
| Két vagy több fél között alakul ki | Az egyik fél rendszeresen bántja a másikat |
| A felek között nincs feltétlenül jelentős erőfölény | Jellemző lehet az erő- vagy hatalmi egyenlőtlenség |
| Mindkét fél képes lehet kiállni magáért | Az áldozat nehezen tudja megvédeni magát |
| Egy vita után a felek képesek lehetnek rendezni a helyzetet | A bántalmazás ismétlődő vagy tartós lehet |
| Megoldható lehet közös megbeszéléssel | Gyakran külső, felnőtt beavatkozást igényel |
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy konfliktust figyelmen kívül kell hagyni. Egy komoly konfliktus is okozhat lelki sérülést, és ha a helyzet ismétlődővé vagy egyoldalúvá válik, könnyen zaklatássá alakulhat.
Mit tegyünk, ha az iskolai zaklatás online is folytatódik?
Ha azt látod, hogy a gyermekedet az iskolában és az interneten is bántják, a következő lépések segíthetnek:
1. Beszélgess vele nyugodtan!
Próbáld megérteni, pontosan mi történik, és biztosítsd arról, hogy nincs egyedül.
2. Vedd komolyan a beszámolóját!
Ne bagatellizáld a helyzetet, még akkor sem, ha elsőre „gyerekes konfliktusnak” tűnik.
3. Dokumentáld az online történéseket!
Mentsd el a fontos üzeneteket, képeket, videókat és képernyőmentéseket.
4. Ne válaszoljatok indulatosan!
Az online zaklatásra adott dühös válaszok gyakran tovább élezhetik a konfliktust.
5. Jelezzétek az iskolának!
Ha a zaklatók az iskolai közösség tagjai, az iskola bevonása fontos része lehet a helyzet kezelésének.
6. Használjátok az online platformok eszközeit!
A zaklató fiókját lehetőség szerint tiltsátok le, a súlyosan bántó tartalmakat pedig jelentsétek az adott platformnak.
7. Súlyos esetben kérjetek segítséget!
Fenyegetés, fizikai erőszak, súlyosan megalázó vagy intim tartalmak terjesztése esetén ne maradjatok egyedül a helyzettel.
8. Figyeljétek a gyermek lelkiállapotát!
A zaklatás hatásai nem mindig múlnak el azonnal akkor sem, ha maga a bántalmazás megszűnik. Ha a gyermek tartósan szorong, visszahúzódóvá válik vagy jelentősen megváltozik a viselkedése, érdemes szakember segítségét is mérlegelni.
Gyakran ismételt kérdések az iskolai és online zaklatás kapcsolatáról
Mi számít iskolai zaklatásnak?
Iskolai zaklatásról akkor beszélhetünk, ha egy gyermek vagy gyermekcsoport ismétlődően vagy tartósan bánt, megaláz vagy megfélemlít egy másik gyermeket, aki valamilyen okból nehezen tudja megvédeni magát.
Mi a különbség az iskolai zaklatás és a cyberbullying között?
Az iskolai zaklatás elsősorban személyes helyzetekben történik, míg a cyberbullying digitális eszközökön és online platformokon keresztül zajlik. A két forma azonban gyakran összekapcsolódik, és ugyanazok a gyerekek lehetnek érintettek mindkettőben.
Miért folytatódhat az iskolai zaklatás online is?
A gyerekek az iskolán kívül is kapcsolatban maradnak egymással a közösségi médián és az üzenetküldő alkalmazásokban. Emiatt az iskolai bántalmazás könnyen folytatódhat online, például csoportos beszélgetésekben, közösségi oldalakon vagy online játékokban.
Mit tegyek, ha a gyerekemet az iskolában és online is bántják?
Elsőként hallgasd meg és támogasd a gyermeket. Próbáld feltérképezni, mi történik, dokumentáld az online zaklatás bizonyítékait, majd jelezd a problémát az iskolának. Súlyos vagy fenyegető helyzetben kérj megfelelő szakmai segítséget.
El kell venni a gyerektől a telefonját, ha online zaklatják?
Nem feltétlenül. A telefon teljes elvétele önmagában nem oldja meg a zaklatás okát, és a gyermek azt is megélheti, hogy őt büntetik azért, mert bántották. Érdemes inkább közösen átbeszélni a történteket, megőrizni a fontos bizonyítékokat, és szükség esetén korlátozni vagy letiltani a zaklatókkal való kapcsolatot.
Kihez fordulhat a szülő, ha az iskola nem kezeli megfelelően a zaklatást?
Elsőként érdemes az osztályfőnökkel és az érintett pedagógusokkal egyeztetni. Ha a probléma nem oldódik meg, a szülő fordulhat az intézményvezetéshez és az iskolában elérhető segítő szakemberekhez. Súlyos, fenyegető vagy jogsértő helyzetben további szakmai, illetve szükség esetén hatósági segítség is indokolt lehet.
Az iskolai zaklatás nem ér véget mindig az iskola kapujában
Az iskolai zaklatás és az online zaklatás ma már sok gyermek életében összekapcsolódhat. Ami reggel az osztályteremben kezdődik, délután folytatódhat egy chatcsoportban, este pedig megjelenhet a közösségi médiában.
Éppen ezért szülőként nemcsak azt érdemes figyelni, hogy mi történik a gyermekkel az iskolában, hanem azt is, hogyan érzi magát az online térben.
A legfontosabb talán mégis az, hogy a gyermek tudja: ha valaki bántja, nem kell egyedül megoldania a helyzetet. Ha pedig el meri mondani, mi történik vele, akkor a legfontosabb első lépés már megtörtént: egy megbízható felnőtt tudomást szerzett a problémáról, és együtt lehet keresni a megoldást.
