Mentális jóllét: 15 jel, hogy lelkileg valóban jól vagy

Honnan tudhatod, hogy lelkileg jól vagy? Elsőre egyszerű kérdésnek tűnik, a válasz azonban nem feltétlenül az, hogy „boldog vagyok”, „nincs semmi problémám” vagy „mostanában nem stresszelek”.

A mentális jóllét nem azt jelenti, hogy mindig kiegyensúlyozott, optimista és elégedett vagy.

Neked ajánljuk: Mentális egészség – útmutató a lelki jólléthez, egyensúlyhoz és pszichés egészséghez

Egy lelkileg egészséges ember is lehet időnként szomorú, mérges, bizonytalan vagy kimerült. Érhetik kudarcok, lehetnek nehéz időszakai, és előfordulhat, hogy egy-egy helyzet átmenetileg kibillenti az egyensúlyából.

Sokkal inkább az számít, hogy összességében hogyan működsz: képes vagy-e megküzdeni az élet természetes nehézségeivel, hogyan viszonyulsz önmagadhoz és másokhoz, vissza tudsz-e találni az egyensúlyodhoz egy megterhelő időszak után, illetve van-e helye az életedben az örömnek, a pihenésnek és a számodra fontos dolgoknak.

A mentális egészség tehát nem egyszerűen a pszichés problémák hiányát jelenti. A WHO meghatározása szerint olyan mentális jólléti állapot, amely lehetővé teszi, hogy megküzdjünk az élet stresszhelyzeteivel, kibontakoztassuk képességeinket, tanuljunk, dolgozzunk és részt vegyünk a közösség életében.

De hogyan néz ki mindez a hétköznapokban?

Az alábbi jelek segíthetnek felismerni, hogy stabil-e a lelki egyensúlyod.

Mit jelent valójában a mentális jóllét?

A mentális jóllétet könnyű összekeverni a boldogsággal, pedig nem ugyanarról van szó.

A boldogság egy érzelmi állapot. Jön és megy. Lehet egy fantasztikus napod, majd másnap történhet valami, amitől csalódott vagy szomorú leszel. A lelki jóllét ennél mélyebb és stabilabb alapot jelent.

Attól még, hogy hétfő reggel fáradt vagy, összevesztél valakivel, aggódsz egy probléma miatt vagy éppen nincs kedved semmihez, nem váltál egyik napról a másikra mentálisan egészségtelenné.

A WHO a jóllét fogalmát is tágabban értelmezi:

ide tartozik az életminőség, valamint annak képessége is, hogy az ember értelmet és célt találjon az életében.

A mentális jóllét ezért inkább egyfajta lelki működőképesség. Képes vagy érezni, alkalmazkodni, dönteni, kapcsolódni, pihenni, megküzdeni és továbblépni.

Ennek számos hétköznapi jele lehet.

Neked ajánljuk: LELKI PROBLÉMÁK ÉS NEHÉZ ÉLETHELYZETEK

1. Nem akarod mindenáron elkerülni a kellemetlen érzéseidet

A lelki egészség nem abból látszik, hogy soha nem vagy szomorú.

Éppen ellenkezőleg: az egyik fontos jele az, hogy el tudod viselni azt is, amikor éppen nem érzed jól magad.

Ha csalódás ér, csalódott vagy. Ha elveszítesz valamit, ami fontos számodra, szomorúságot érzel. Ha igazságtalanság történik veled, mérges lehetsz.

Nem feltétlenül próbálod azonnal eltüntetni ezeket az érzéseket.

Ez azért fontos, mert a negatív érzelmek ugyanúgy részei az emberi működésnek, mint az öröm vagy a lelkesedés.

Más kérdés, ha minden kellemetlen érzést automatikusan valamivel el kell nyomnod: például folyamatos telefonozással, evéssel, alkohollal, vásárlással, munkával vagy állandó elfoglaltsággal.

A mentális jóllét egyik jele éppen az, hogy nem kell folyamatosan menekülnöd saját magad elől.

2. Egy nehéz helyzet után vissza tudsz térni az egyensúlyodhoz

A stressz az élet természetes része. Az APA szerint önmagában nem is kerülhető el teljesen, ugyanakkor a tartós vagy túlzott stressz már hatással lehet a testi és lelki jóllétre.

Ezért nem az a kérdés, hogy kibillensz-e időnként, hanem az, hogy vissza tudsz-e billenni.

Lehet, hogy egy konfliktus órákra felzaklat. Egy nehéz hét után szükséged lehet egy nyugodt hétvégére. Egy komolyabb veszteség feldolgozása pedig akár hosszú időt is igénybe vehet.

A lelki rugalmasság, vagyis a reziliencia azt jelenti, hogy nehéz tapasztalatok után képes vagy alkalmazkodni és fokozatosan tovább működni.

Nem arról van szó, hogy semmi sem érint meg, hanem arról, hogy nem minden nehézség tör össze végleg.

3. Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy elégedett legyél magaddal

Elrontottál valamit.

Mit gondolsz ilyenkor?

„Ezt most elrontottam.”

Vagy azt:

„Én mindent elrontok.”

A két mondat között óriási különbség van.

Az első egy konkrét helyzet értékelése. A második már önmagadról mond ítéletet.

A mentális jóllét egyik fontos jele, hogy hibázhatsz anélkül, hogy ettől megkérdőjeleznéd a saját értékedet.

Nem kell örülnöd a kudarcnak. Nem kell úgy tenni, mintha nem számítana. Elég, ha képes vagy arra gondolni: „Nem sikerült. Mit tudok ebből megtanulni?”

4. Reálisan látod önmagad

A jó önértékelés nem azt jelenti, hogy mindent nagyszerűen csinálsz, sokkal inkább azt, hogy viszonylag pontos képed van önmagadról.

Tudod például:

• miben vagy jó;
• mi az, ami nehezebben megy;
• milyen helyzetekben vagy bizonytalan;
• milyen tulajdonságaidra vagy büszke;
• és miben szeretnél változni.

Nem szükséges sem idealizálnod, sem folyamatosan leértékelned magad.

A stabil önismeretben egyszerre fér el az, hogy:

„Vannak értékeim.”

és az is, hogy:

„Van még miben fejlődnöm.”

Neked ajánljuk: Önismeret fejlesztése – teljes útmutató önmagad megismeréséhez

5. Vannak olyan kapcsolataid, amelyekben önmagad lehetsz

A mentális jólléthez nem szükséges hatalmas társasági élet. Nem attól leszel lelkileg egészséges, hogy sok barátod van, minden hétvégén programokra jársz, vagy folyamatosan emberek vesznek körül.

Sokkal fontosabb a kapcsolatok minősége.

• Van-e legalább egy-két olyan ember az életedben, akinek elmondhatod, ha valami nehéz?
• Lehetsz-e velük gyenge?
• Elmondhatod-e, ha valamit nem tudsz?
• Meg mered-e mutatni azt is, amikor nem vagy a legjobb formádban?

A társas támogatás fontos erőforrás lehet a stresszel való megküzdésben, a támogató emberi kapcsolatok ápolása a stresszkezelés és a reziliencia egyik tényezője.

6. Tudsz nemet mondani

„Most nem.” / „Ezt nem szeretném.” / „Erre jelenleg nincs kapacitásom.” / „Ebben nem tudok segíteni.”

Egyszerű mondatok, amelyeket sokszor meglepően nehéz kimondani.

A mentális jólléthez hozzátartozik, hogy valamennyire ismered a saját határaidat.

Természetesen lehetnek kompromisszumok. Néha olyasmit is megteszünk, amihez nincs különösebben kedvünk, mert fontos számunkra egy másik ember.

A probléma akkor kezdődik, ha szinte mindig mások igényei írják felül a sajátjaidat.

Az egészséges határok nem azt jelentik, hogy önzővé válsz.

Azt jelentik, hogy te is szerepelsz azok között az emberek között, akiknek a szükségleteit figyelembe veszed.

7. Vannak erős érzelmeid, de nem mindig azok döntenek helyetted

Lehetsz mérges, de nem feltétlenül küldöd el azonnal azt az üzenetet, amit dühödben megfogalmaztál.

Lehetsz csalódott, ettől még nem biztos, hogy mindent feladsz.

Szorongsz, de adott esetben képes vagy úgy dönteni, hogy a félelem ellenére megteszel valamit.

A lelki egyensúly nem érzelemmentességet jelent.

Inkább azt, hogy van némi távolság az „ezt érzem” és az „ezt fogom tenni” között.

Ez a néhány másodperc, perc vagy akár egy éjszaka sokszor óriási különbséget jelent.

8. Tudsz örülni hétköznapi dolgoknak

Nem kell folyamatosan különleges élményekre vágynod ahhoz, hogy jól érezd magad.

A hétköznapokban is vannak olyan pillanatok, amelyek önmagukban kellemesek lehetnek: egy jó kávé, egy nyugodt reggel, egy séta, beszélgetés, finom vacsora, érdekes könyv, esetleg egy szeretett ember társasága, vagy egyszerűen az, hogy egy ideig senki nem akar tőled semmit.

A mentális jóllét egyik kevésbé látványos, mégis fontos jele, hogy még észreveszed ezeket a pillanatokat.

Nem minden örömnek kell hatalmasnak lennie.

9. Van valami, amit fontosnak érzel az életedben

Az élet értelme nem feltétlenül valamiféle grandiózus küldetés.

Nem kell vállalkozást alapítanod, világot mentened vagy maradandó művet létrehoznod.

Az értelmet adhatja: a családod, munkád, egy kapcsolat, a tanulás, egy hobbi, valaminek a létrehozása, mások segítése, vagy egyszerűen az az élet, amelyet felépítettél magadnak.

A WHO jóllétről szóló megközelítésében szintén fontos elem az értelmesség és a céltudatosság megélése.

Nem feltétlenül kell minden reggel pontosan tudnod, mi az életcélod.

Elég, ha van valami, amiről azt érzed: „Ez fontos nekem.”

10. Tudsz alkalmazkodni ahhoz, ha az élet nem a terveid szerint alakul

Rengeteg energiát fordítunk arra, hogy megpróbáljuk kiszámíthatóvá tenni az életünket.

Tervezünk. Döntünk. Biztosítékokat keresünk. Aztán történik valami, amivel nem számoltunk.

Megváltozik egy kapcsolat. Megszűnik egy munkahely. Valaki megbetegszik. Egy terv nem sikerül. Vagy egyszerűen csak arra ébredünk, hogy már nem akarjuk ugyanazt, amit öt évvel korábban.

A mentális jóllét egyik jele, hogy az ilyen helyzetek fájhatnak és megviselhetnek, mégis képes vagy idővel újratervezni.

A rugalmasság nem azt jelenti, hogy könnyen elengedsz mindent.

Azt jelenti, hogy amikor már világos, hogy valami megváltozott, lassan képes vagy te is változni vele.

11. Tudsz pihenni anélkül, hogy folyamatosan igazolnod kellene

Sokan tudnak pihenni, de közben mégis bűntudatuk van.

Fekszenek a kanapén, mégis azt gondolják:

„Hasznosabb dolgot is csinálhatnék.”

„Már megint semmit nem csinálok.”

„Mások biztos sokkal produktívabbak.”

A pihenés azonban nem a produktivitás ellentéte. Az emberi szervezetnek és az idegrendszernek szüksége van regenerációra.

A mentális jóllét egyik fontos jele ezért az is, ha időnként képes vagy egyszerűen nem teljesíteni. Nem kell minden órának eredményt termelnie.

12. Nem töltöd az egész életedet fejben valahol máshol

Mit csináltam rosszul? Mit kellett volna mondanom? Mi lesz, ha ez történik? És ha nem sikerül? Mi lesz öt év múlva?

Az emberi gondolkodás természetes része, hogy felidézzük a múltat és tervezzük a jövőt.

A gond akkor van, ha szinte soha nem vagy ott, ahol éppen vagy.

A mentális jóllét nem azt jelenti, hogy tökéletesen „a jelenben élsz”.

Inkább azt, hogy vannak olyan időszakok, amikor ténylegesen jelen tudsz lenni abban, amit éppen csinálsz. Eszel. Sétálsz. Beszélgetsz. Dolgozol. Játszol a gyerekeddel. Hallgatsz egy zenét.

És néhány percre nem egy másik időpontban élsz fejben.

13. El tudod fogadni, hogy vannak dolgok, amelyeket nem irányíthatsz

Nem tudod kontrollálni:

• mit gondolnak rólad mások,
• hogyan viselkedik egy másik ember,
• mi történt a múltban,
• minden esetben azt sem, mi fog történni holnap.

Mégis rengeteg mentális energiát lehet elkölteni arra, hogy megpróbáljuk ellenőrzésünk alatt tartani ezeket.

A lelki egyensúly egyik fontos eleme annak fokozatos felismerése, hogy kétféle dolog létezik: amire van hatásod, és amire nincs.

Ez nem közönyt jelent, hanem azt, hogy egyre inkább arra fordítod az energiádat, ahol valóban van mozgástered.

14. Szeretnél fejlődni, de nem érzed folyamatosan kevésnek magad

Első pillantásra nagyon hasonló két gondolat:

„Szeretnék fejlődni.”

és

„Még nem vagyok elég jó.”

Pedig egészen más lelki alapállásból indulnak.

Az elsőben van kíváncsiság, a másodikban gyakran elégedetlenség.

Lehet célod, szeretnél lehet jobb munkád, fittebb tested, harmonikusabb kapcsolatod, több pénzed vagy több tudásod.

A mentális jóllét nem jelenti azt, hogy többé semmin nem akarsz változtatni, hanem azt, hogy nem teszed függővé a saját értékedet attól, hogy mikor éred el a következő célt.

Lehet egyszerre igaz:

„Jó helyen vagyok.”

és

„Szeretnék tovább fejlődni.”

Neked ajánljuk: Imposztorszindróma

15. Összességében azt érzed: elbírsz a saját életeddel

Talán ez foglalja össze legjobban az előző pontokat.

Nem az a kérdés, hogy tökéletes-e az életed, hanem az, hogy élhetőnek érzed-e?

Vannak nehézségeid, de vannak erőforrásaid is.

Akadnak problémáid, de általában látsz valamilyen utat előre.

Lehetnek rossz napjaid, de nem gondolod minden rossz napon azt, hogy az egész életed rossz.

Ez közel áll ahhoz, amit a WHO is a mentális egészség lényegi részének tekint: annak képességéhez, hogy az ember meg tudjon küzdeni az élet szokásos stresszhelyzeteivel, működni tudjon, valamint használni tudja a képességeit.

Gyors önellenőrzés: hogyan áll a mentális jólléted?

Érdemes végiggondolnod az alábbi kérdéseket:

• Meg tudom élni a kellemetlen érzelmeimet anélkül, hogy mindig menekülnöm kellene előlük?
• Egy nehéz időszak után általában vissza tudok találni önmagamhoz?
• Tudok hibázni anélkül, hogy emiatt értéktelennek érezném magam?
• Vannak olyan kapcsolataim, amelyekben biztonságban érzem magam?
• Tudok nemet mondani?
• Tudom szabályozni a reakcióimat, amikor erős érzelmeket élek át?
• Tudok még örülni hétköznapi dolgoknak?
• Van valami, ami értelmet ad az életemnek?
• Tudok alkalmazkodni a változásokhoz?
• Képes vagyok pihenni?
• Nem csak a múltban vagy a jövőben élek fejben?
• El tudom fogadni, hogy nem irányíthatok mindent?
• Képes vagyok fejlődni anélkül, hogy állandóan kevésnek érezném magam?
• Összességében elboldogulok a saját életemmel?

Ne pontozd túl szigorúan a válaszaidat.

Ez nem diagnosztikai teszt, és nincs olyan eredmény, amelytől valaki „mentálisan egészségesnek” vagy „mentálisan egészségtelennek” minősülne.

Érdemes inkább mintázatokat keresni.

Mi az, ami jól működik?

És mi az, amivel mostanában nehezebb dolgod van?

A mentális jóllét nem állandó

Fontos azt is tudni, hogy a lelkiállapotunk folyamatosan változik.

Élethelyzettől, terheléstől, kapcsolatainktól, testi állapotunktól, alvásunktól, környezetünktől és számos más tényezőtől is függhet, hogyan érezzük magunkat.

A WHO is hangsúlyozza, hogy a mentális egészséget egyéni, társadalmi és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása alakítja.

Ezért lehetsz alapvetően stabil és kiegyensúlyozott ember úgy is, hogy éppen most egy nehéz időszakon mész keresztül.

És fordítva: attól, hogy pillanatnyilag jól érzed magad, még lehetnek olyan területek az életedben, amelyekkel hosszabb távon érdemes foglalkoznod.

A mentális egészséget ezért célszerű nem egy „van vagy nincs” állapotként, hanem egy változó folyamatként elképzelni.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Nehéz napjai mindenkinek vannak.

Önmagában az, hogy néhány napig rosszkedvű, feszült, szomorú vagy túlterhelt vagy, még nem feltétlenül jelent mentális problémát.

Érdemes azonban komolyabban venni a változást, ha a lelki nehézségek tartósan fennállnak, egyre erősebbek, vagy már a mindennapi működésedre is hatással vannak.

Ilyen lehet például, ha:

• hosszabb ideje szinte folyamatosan lehangolt vagy;
• tartós vagy nehezen kezelhető szorongást tapasztalsz;
• már azok a dolgok sem érdekelnek, amelyeket korábban szerettél;
• jelentősen megváltozik az alvásod vagy az étvágyad;
• nehezebben tudsz dolgozni, tanulni vagy ellátni a hétköznapi feladataidat;
• egyre inkább elszigetelődsz másoktól;
• vagy egyszerűen azt érzed, hogy egyedül már nehéz megbirkóznod azzal, ami történik.

Ilyen helyzetben pszichológus, pszichiáter vagy más megfelelő egészségügyi szakember segítsége indokolt lehet.

Segítséget kérni nem csak akkor lehet, amikor már súlyos a probléma. Ugyanúgy lehet szakemberhez fordulni akkor is, amikor szeretnél jobban megérteni egy visszatérő nehézséget, egy élethelyzetet vagy saját működésedet.

Hogyan őrizheted meg a mentális jóllétedet?

A mentális egészség karbantartása ritkán egyetlen nagy döntés eredménye.

Sokkal inkább sok apró, rendszeresen ismétlődő dologból áll.

Ilyen lehet például:

• a megfelelő alvás, mert tartós kialvatlanság mellett az érzelmi terheléssel is nehezebb megküzdeni;
• a rendszeres mozgás, amely nemcsak a testi egészséged szempontjából fontos;
• a társas kapcsolatok ápolása, különösen azoké, amelyekben valóban biztonságban és elfogadva érzed magad;
• a pihenés, amelyhez nem feltétlenül kell különleges wellnessprogram – sokszor egyszerűen kevesebb ingerre és kevesebb elvárásra van szükség;
• az önreflexió, vagyis annak időnkénti végiggondolása, hogyan vagy, mire van szükséged és mi az, ami jelenleg túl sok;
• a határaid védelme, hogy ne automatikusan minden külső igény legyen fontosabb a sajátodnál;
• valamint a segítségkérés, amikor úgy érzed, hogy egy problémával már nehéz egyedül megbirkóznod.

A jóllét nem egyszer elért végállapot.

Inkább valami, amit folyamatosan alakítunk.

Nem kell mindig jól lenned ahhoz, hogy lelkileg jól legyél

Talán ez a legfontosabb gondolat. A mentális jóllét nem folyamatos boldogság, nem állandó nyugalom. Nem azt jelenti, hogy soha nem szorongsz, nem vagy mérges, nem sírsz, nem veszekszel, nem bizonytalanodsz el, és minden problémát tökéletesen kezelsz.

Inkább azt jelenti, hogy van egy olyan lelki alapod, amelyhez újra és újra vissza tudsz térni. Megéled az érzelmeidet, de nem feltétlenül ragadsz bennük. Vannak nehézségeid, de nem csak nehézségekből áll az életed.

Tudod, hogy vannak dolgok, amelyeken változtathatsz, és lassan megtanulod elfogadni azokat is, amelyeken nem. És bár időnként kibillensz az egyensúlyodból, többnyire megtalálod az utat visszafelé.

Talán éppen ez a mentális jóllét egyik legjobb hétköznapi ismérve: nem az, hogy mindig jól vagy, hanem hogy akkor is képes vagy működni, kapcsolódni önmagadhoz és újra egyensúlyt találni, amikor éppen nem vagy jól.