Egyéni vállalkozás indítása: lépésről lépésre
Az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban már nem különösebben bonyolult ügyintézési feladat. Elektronikusan, a NAV felületén bejelentheted a tevékenységed megkezdését, és ha minden szükséges adatot megfelelően megadtál, a NAV haladéktalanul megállapítja az adószámodat, beszerzi a statisztikai számjeledet és nyilvántartásba vesz egyéni vállalkozóként.
Ráadásul maga az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Ettől azonban még nem feltétlenül egyszerű jól elindítani egy vállalkozást.
A fontosabb kérdések ugyanis már azelőtt felmerülnek, hogy belépnél az ügyintézési felületre. Mivel fogsz foglalkozni? Főállású vagy mellékállású vállalkozó leszel? Átalányadózást vagy más adózási módot választasz? Alanyi adómentes leszel vagy áfás? Hol lesz a székhelyed? Kell vállalkozói bankszámla?
Ha ezeket előre átgondolod, maga az egyéni vállalkozás indítása már valóban csak néhány adminisztratív lépésből áll.
Ebben az útmutatóban ezeken haladunk végig.
Fontos: a cikk a 2026 augusztusában hatályos szabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Az adózás mindig az egyéni körülményektől is függ, ezért konkrét döntés előtt érdemes könyvelővel vagy adószakértővel egyeztetni.
Kinek érdemes egyéni vállalkozást indítania?
Az egyéni vállalkozás sokak számára a legegyszerűbb belépési forma a vállalkozói világba.
Gyakori például, hogy valaki alkalmazottként már rendelkezik egy piacképes tudással, és először csak munka mellett vállalna néhány saját ügyfelet. Mások szabadúszóként, tanácsadóként, oktatóként, kreatív szakemberként vagy valamilyen szolgáltatás nyújtásával kezdenének dolgozni.
Egyéni vállalkozás lehet jó kiindulópont akkor is, ha még csak teszteled az üzleti ötletedet, és nem szeretnél rögtön gazdasági társaságot alapítani.
Az egyéni vállalkozás előnye többek között, hogy:
- a megkezdés bejelentése ingyenes;
- viszonylag egyszerűen elindítható;
- nincs szükség törzstőkére;
- az adminisztrációja általában egyszerűbb egy gazdasági társaságénál;
- többféle adózási lehetőség közül választhatsz;
- szüneteltethető;
- ha később kinövöd ezt a vállalkozási formát, válthatsz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalkozáshoz az egyéni vállalkozás a legjobb forma.
Ha például jelentős üzleti vagy pénzügyi kockázatot vállalsz, komoly beruházásra készülsz, több tulajdonossal szeretnél vállalkozni, befektetőt vonnál be, vagy eleve nagyobb vállalkozást építesz, érdemes más vállalkozási formákat is megvizsgálni.
Az első kérdés tehát ne az legyen, hogy hogyan indíts egyéni vállalkozást, hanem az, hogy valóban ez-e a megfelelő vállalkozási forma számodra.
Neked ajánljuk: Vállalkozóvá válni: megvan benned az X-faktor?
Mielőtt elindítod az egyéni vállalkozást
Technikailag gyorsan létrehozhatsz egy vállalkozást. Ettől azonban még nem biztos, hogy érdemes azonnal megtenned.
Az indulás előtt legalább négy kérdést tisztázz:
- Milyen tevékenységet fogsz végezni?
- Milyen jogviszonyban leszel vállalkozó?
- Hogyan szeretnél adózni?
- Milyen áfastátuszt választasz?
Ezek közül több olyan döntés is van, amely közvetlenül befolyásolja, mennyi adót és járulékot kell majd fizetned.
Határozd meg, mivel fog foglalkozni a vállalkozásod
Az egyéni vállalkozás bejelentésekor meg kell adnod a vállalkozás főtevékenységét, és szükség esetén további tevékenységeket is felvehetsz.
Ehhez az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékét, vagyis az ÖVTJ-t használják.
Nem érdemes találomra kiválasztani azt a tevékenységet, amelynek a neve nagyjából hasonlít arra, amit csinálni szeretnél. A ténylegesen végzett gazdasági tevékenységednek megfelelő kódot kell megkeresned.
Egy webdesigner, marketingtanácsadó, fotós, nyelvtanár, lakberendező vagy webáruházat üzemeltető vállalkozó például egészen eltérő tevékenységi körökkel indulhat.
Ha többféle szolgáltatást nyújtasz, több tevékenységet is megadhatsz.
Ellenőrizd, hogy szükséges-e képesítés vagy engedély
Nem minden vállalkozói tevékenység kezdhető meg pusztán azzal, hogy felveszed a megfelelő ÖVTJ-kódot.
Vannak képesítéshez, engedélyhez vagy külön bejelentéshez kötött tevékenységek is.
Sőt, bizonyos tevékenységeket egyáltalán nem lehet egyéni vállalkozóként végezni. Ilyen például az ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói vagy szolgáltató állatorvosi tevékenység.
Ezért még az egyéni vállalkozás indítása előtt ellenőrizd, hogy a választott tevékenység milyen feltételekkel végezhető.
Főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozó leszel?
Az egyik legfontosabb kérdés az indulás előtt, hogy milyen más jogviszonyaid vannak.
Ugyanaz a vállalkozói bevétel egészen más közterhekkel járhat annak, aki kizárólag vállalkozóként dolgozik, és annak, aki például megfelelő munkaviszony mellett vállalkozik.
Főállású egyéni vállalkozó
A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál különösen fontos számolni a minimum járulékalappal.
2026-ban a minimálbér 322 800 Ft havonta, a garantált bérminimum pedig 373 200 Ft havonta.
Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a járulékszabályok alkalmazásakor a garantált bérminimum lehet az irányadó.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja főszabály szerint havonta legalább a minimálbér – illetve az adott esetben alkalmazandó garantált bérminimum.
Ez azért fontos, mert nem feltétlenül működik az a gondolatmenet, hogy:
„Ha egy hónapban alig volt bevételem, akkor alig lesz fizetnivalóm.”
Főfoglalkozású vállalkozóként akkor is lehet minimum közteherfizetési kötelezettséged, amikor kevés bevételed keletkezik.
2026-tól ugyanakkor kedvező változás, hogy a főfoglalkozású vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó minimális alapja már a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a; a korábbi 112,5%-os szorzót nem kell alkalmazni.
Egyéni vállalkozás munka mellett
Sokan úgy kezdenek vállalkozni, hogy közben megtartják az alkalmazotti állásukat.
Ez pénzügyi szempontból biztonságosabb átmenetet jelenthet: van rendszeres jövedelmed, miközben kiderülhet, van-e valódi kereslet a szolgáltatásodra vagy termékedre.
Adózási szempontból azonban nem elég annyit megállapítani, hogy „van munkahelyem”. A konkrét jogviszonyt kell megvizsgálni.
A társadalombiztosítási szabályok például külön kezelik a főfoglalkozású, az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló – gyakran másodfoglalkozásúnak nevezett – és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat.
Ezért a vállalkozás indítása előtt pontosan tisztázd, melyik kategóriába tartozol.
Milyen adózást válassz egyéni vállalkozóként?
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy az „egyéni vállalkozó” valamiféle adózási mód.
Nem az.
Az egyéni vállalkozás a vállalkozási forma, ezen belül pedig el kell döntened, milyen szabályok szerint adózol.
Egyéni vállalkozóként több lehetőség is szóba kerülhet.
Átalányadózás 2026-ban
Az átalányadózás egyik fontos sajátossága, hogy a jövedelem megállapításakor nem a tényleges költségeidet vonod le egyenként a bevételedből. Ehelyett a jogszabályban meghatározott költséghányaddal számolsz.
2026-ban ebben fontos változás történt.
A korábbi legalacsonyabb, 40%-os költséghányad 45%-ra emelkedett. Bizonyos tevékenységeknél ennél magasabb költséghányad alkalmazható.
Ha rád a 45%-os költséghányad vonatkozik, 1 000 000 Ft bevételből:
- 450 000 Ft minősül vélelmezett költségnek;
- 550 000 Ft lesz az átalányban megállapított jövedelem.
Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen 450 000 Ft-ot költöttél a vállalkozásodra. Ez az adózáshoz használt költséghányad.
2026-ban az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét el nem érő része, vagyis 1 936 800 Ft adómentes.
A 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozónál ez azt jelenti, hogy 3 521 455 Ft éves bevételig nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az átalányban megállapított jövedelem után.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy eddig az összegig semmilyen közterhet nem kell fizetni.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál például a minimum tb-járulék és szocho ettől még felmerülhet.
Vállalkozói személyi jövedelemadózás
Az egyéni vállalkozó választhatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást is.
Ennél már nagyobb szerepet kapnak a vállalkozás ténylegesen felmerülő és szabályosan elszámolható költségei.
Ezért olyan vállalkozásoknál is érdemes megvizsgálni ezt a lehetőséget, amelyek működése jelentős tényleges költségekkel jár.
Nem igaz tehát általánosságban, hogy az átalányadózás mindig jobb. A megfelelő adózási módot a várható bevételek, költségek és az egyéni körülmények alapján érdemes kiválasztani.
És mi a helyzet a KATA-val?
A KATA továbbra is létezik, de a korábbi rendszerhez képest jóval szűkebb kör számára használható.
Ez azért fontos, mert az interneten még mindig rengeteg olyan régi cikk, videó és kalkulátor található, amely a 2022 előtti KATA szabályaira épül.
A jelenlegi KATA alapvetően a törvényben meghatározott főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható, és az ügyfélkörre vonatkozó szabályok is jelentősen korlátozzák a használhatóságát.
Ezért ha most indítasz vállalkozást, ne abból indulj ki, hogy:
egyéni vállalkozó = katás vállalkozó.
A legtöbb induló vállalkozónak ma már más adózási lehetőségeket is meg kell vizsgálnia.
Alanyi adómentesség 2026-ban: 20 millió Ft a határ
Az áfastátusz külön kérdés az előző fejezetben tárgyalt jövedelemadózástól.
Lehetsz például egyszerre átalányadózó és alanyi adómentes, de átalányadózó és áfás is.
Mit jelent az alanyi adómentesség?
Alanyi adómentesként főszabály szerint nem számítasz fel áfát az alanyi mentesség alá tartozó értékesítéseidre, ugyanakkor főszabály szerint a beszerzéseid áfáját sem vonhatod le.
- január 1-jétől az alanyi adómentesség választására jogosító éves értékhatár 20 millió Ft.
Ez jelentős változás, hiszen 2025-ben még 18 millió Ft volt a határ.
A jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár tovább emelkedik:
- 2026: 20 millió Ft
- 2027: 22 millió Ft
- 2028: 24 millió Ft
Ha év közben indítod a vállalkozást, az alanyi adómentességnél különösen fontos az adott helyzetre vonatkozó időarányos szabályokat ellenőrizni.
Mikor lehet előnyös az alanyi adómentesség?
Különösen akkor érdemes megvizsgálni, ha:
- főként magánszemélyeknek értékesítesz;
- kevés áfás költséged van;
- várhatóan nem közelíted meg gyorsan az értékhatárt.
Magánszemély ügyfeleknél az áfa közvetlenül befolyásolhatja a végső fogyasztói árat.
Ha viszont jelentős áfás beszerzéseid vannak, vagy jellemzően áfalevonásra jogosult cégeknek dolgozol, az áfakörös működés is kedvezőbb lehet.
Az alanyi adómentesség tehát nem automatikusan „jobb”, hanem egy választási lehetőség.
Kell könyvelő az egyéni vállalkozás indításához?
Az egyéni vállalkozás bejelentéséhez önmagában nincs szükséged könyvelőre.
Ettől még már az indulás előtt érdemes lehet könyvelővel vagy adószakértővel egyeztetni.
Ennek legfontosabb oka, hogy az induláskor több olyan döntést hozol, amely később közvetlenül befolyásolja a fizetendő közterheket.
Egy jó könyvelő a várható:
- bevételed;
- költségeid;
- tevékenységed;
- ügyfélköröd;
- egyéb jogviszonyaid
alapján tudja összehasonlítani a lehetőségeidet.
Különösen érdemes segítséget kérned, ha külföldi ügyfeleid lesznek, más EU-tagállamba számlázol, webshopot indítasz, jelentős költségeid lesznek, alkalmazottat foglalkoztatnál, vagy bizonytalan vagy az áfaszabályokban.
Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre
Ha már tisztáztad a vállalkozásod alapvető működését, következhet maga a bejelentés.
1. Készítsd elő a szükséges adatokat!
Mielőtt elkezded az ügyintézést, legyen világos legalább:
- mi lesz a főtevékenységed;
- milyen további tevékenységeket végzel;
- hol lesz a székhelyed;
- milyen adózási módot választasz;
- milyen áfastátuszt választasz.
2. Nyisd meg a NAV Vállalkozói Ügysegédjét!
2026-ban ezen a területen fontos változás történt.
A korábbi Webes Ügysegédet felváltotta a NAV Ügyfélportálján (ÜPO) elérhető Vállalkozói Ügysegéd.
Az új rendszer 2026. február 19-én indult el, a régi Webes Ügysegéden pedig 2026. március 2-től már nem lehet új egyéni vállalkozói ügyet indítani.
A Vállalkozói Ügysegéden intézhető többek között:
- az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése;
- az adatok módosítása;
- a tevékenység szüneteltetése;
- a szünetelés utáni folytatás;
- a vállalkozás megszüntetése.
A vállalkozás megkezdése személyesen is bejelenthető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Postai, papíralapú vagy telefonos bejelentésre a tevékenység megkezdésekor nincs lehetőség.
3. Add meg a vállalkozás székhelyét!
Minden egyéni vállalkozásnak szüksége van székhelyre.
Ez lehet akár az otthonod is, amennyiben jogosult vagy az ingatlant erre a célra használni.
Ha az ingatlan nem kizárólag a te tulajdonod, érdemes előre tisztázni, milyen jogcímen használhatod székhelyként.
4. Add meg a tevékenységeidet!
Válaszd ki a vállalkozás főtevékenységét, valamint azokat a további tevékenységeket, amelyeket ténylegesen végezni szeretnél.
Nem szükséges minden elképzelhető jövőbeli tevékenységet az első napon felvenni. A vállalkozás adatai később módosíthatók.
5. Ellenőrizd a nyilvántartásba vételt!
Ha megfelelően töltötted ki a bejelentést, a NAV haladéktalanul:
- megállapítja az adószámodat;
- beszerzi a statisztikai számjeledet;
- megállapítja a nyilvántartási számodat;
- és nyilvántartásba vesz egyéni vállalkozóként.
A bejelentés díj- és illetékmentes.
Ezután ellenőrizd a nyilvántartásban szereplő adatokat. Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén az adatok ingyenesen ellenőrizhetők.
Mi a teendő az egyéni vállalkozás elindítása után?
Az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vétele még nem jelenti azt, hogy minden teendődet elintézted.
Kamarai regisztráció és hozzájárulás
A gazdálkodó szervezeteknek kamarai kötelezettségük is van.
A kamarai hozzájárulás jelenleg évi 5 000 Ft, amelyet főszabály szerint tárgyév március 31-ig kell megfizetni.
Induló vállalkozásként ellenőrizd a nyilvántartásba vételhez és az első kamarai hozzájáruláshoz kapcsolódó aktuális teendőket és határidőket.
Fontos: a kötelező kamarai regisztráció és hozzájárulás nem ugyanaz, mint az önkéntes kamarai tagság.
Helyi iparűzési adó
Az egyéni vállalkozókat a helyi iparűzési adó, vagyis a HIPA is érintheti.
A kisebb vállalkozások számára egyszerűsített adóalap-megállapítás is választható, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek.
Az egyszerűsített rendszerben az adóalap bevételi sávokhoz kapcsolódik. Éves szinten – főszabály szerint – 25 millió Ft bevételig alkalmazható, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózóknál pedig magasabb, 120 millió Ft-os határ is érvényesülhet.
A sávos adóalapok:
- 12 millió Ft bevételig: 2,5 millió Ft adóalap;
- 12–18 millió Ft között: 6 millió Ft adóalap;
- 18–25 millió Ft között: 8,5 millió Ft adóalap.
Ha az adott önkormányzatnál a HIPA mértéke 2%, ez rendre évi 50 000, 120 000 vagy 170 000 Ft adót jelenthet.
A tényleges adó azonban az adott önkormányzat által alkalmazott adómértéktől és a vállalkozás körülményeitől is függ.
Állítsd be a számlázást
Az első ügyfél megszerzése előtt legyen világos, hogyan fogsz számlázni.
Használhatsz online számlázóprogramot, de bármely megoldást választod, meg kell felelned a számlázási és NAV-adatszolgáltatási szabályoknak.
Ellenőrizd:
- milyen adatokat kell feltüntetned;
- milyen áfajelölést kell használnod;
- megfelelően működik-e a NAV Online Számla adatszolgáltatás;
- milyen fizetési határidőt alkalmazol;
- milyen fizetési módokat fogadsz el.
Kell vállalkozói bankszámla?
Nem minden egyéni vállalkozónak kötelező pénzforgalmi bankszámlát nyitnia.
Az áfafizetésre kötelezett természetes személyeknek – így az érintett egyéni vállalkozóknak – viszont kötelező belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezniük.
Az alanyi adómentes egyéni vállalkozónak pusztán az egyéni vállalkozói státusza miatt nem kötelező ilyen számlát nyitnia.
Ettől függetlenül nagyon hasznos lehet különválasztani a vállalkozás pénzügyeit a magánpénzügyeidtől.
Így sokkal könnyebben megállapíthatod, hogy:
- mennyi bevételed volt;
- mennyit költöttél a vállalkozásra;
- mennyi adót kell félretenned;
- és mennyi pénzt termelt ténylegesen a vállalkozásod.
Mennyibe kerül egy egyéni vállalkozás indítása?
Maga az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése ingyenes.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy működő vállalkozás elindítása semmibe sem kerül.
Felmerülhet például:
- évi 5 000 Ft kamarai hozzájárulás;
- könyvelési díj;
- bankszámlaköltség;
- számlázóprogram díja;
- biztosítás;
- engedélyek;
- számítógép és más munkaeszközök;
- iroda vagy műhely;
- domain és weboldal;
- marketing;
- szakmai szoftverek és előfizetések.
Ezért a „mennyibe kerül kiváltani az egyéni vállalkozást?” kérdés helyett hasznosabb azt kiszámolnod:
mennyi pénzre lesz szükségem ahhoz, hogy a vállalkozás az első 3–6 hónapban biztonságosan működjön?
Mennyi adót fizet egy egyéni vállalkozó 2026-ban?
Erre nincs egyetlen általánosan érvényes százalék.
A fizetendő összeg függhet:
- az adózási módtól;
- a bevételtől;
- a tevékenységtől;
- az alkalmazható költséghányadtól;
- a tényleges költségektől;
- a fő- vagy mellékállású státusztól;
- az áfastátusztól;
- a HIPA-tól;
- és más egyéni körülményektől.
2026-ban a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál különösen fontos két alapösszeg:
minimálbér: 322 800 Ft/hó
garantált bérminimum: 373 200 Ft/hó
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, a szociális hozzájárulási adóé 13%.
2026-tól az egyéni vállalkozók tb-járulékának és szochójának bevallása és megfizetése főszabály szerint negyedéves, a negyedévet követő hónap 12-éig esedékes, miközben a bevallásban a közterheket havi bontásban kell feltüntetni.
Ezért az egyik legfontosabb vállalkozói pénzügyi szabály:
ne tekintsd elkölthető pénznek a teljes összeget, amelyet az ügyfeleid átutalnak.
Az adókra és egyéb vállalkozási költségekre szánt összeget célszerű folyamatosan elkülöníteni.
8 gyakori hiba egyéni vállalkozás indításakor
1. Előbb elindítod a vállalkozást, utána keresel könyvelőt
Ha bizonytalan vagy az adózásban, fordítsd meg a sorrendet.
Először számold ki könyvelővel a lehetőségeidet, utána indítsd el a vállalkozást.
2. Nem ellenőrzöd megfelelően a tevékenységi körödet
Nem elég megtalálni egy hasonló nevű ÖVTJ-kódot.
Azt is ellenőrizd, milyen feltételekkel végezhető az adott tevékenység.
3. Összekevered az alanyi adómentességet az adómentességgel
Az alanyi adómentesség áfastátusz.
Attól, hogy alanyi adómentes vagy, még lehet személyijövedelemadó-, járulék-, szocho-, HIPA- és egyéb fizetési kötelezettséged.
4. A bevételt összekevered a kereseteddel
Ha 800 000 Ft-ot számláztál, az nem automatikusan 800 000 Ft személyes jövedelem.
Előbb számolj a vállalkozással kapcsolatos közterhekkel és költségekkel.
5. Nem teszel félre az adókra
A közterhekre szánt pénzt érdemes már a bevételek beérkezésekor elkülöníteni.
6. Összekevered a magán- és vállalkozási pénzeket
Még ha nem is kötelező számodra külön pénzforgalmi számla, saját rendszeredben érdemes elkülöníteni a kétféle pénzmozgást.
7. Nem számolsz a gyenge hónapokkal
A vállalkozói bevétel ritkán olyan egyenletes, mint egy alkalmazotti fizetés.
Főállású vállalkozóként ráadásul alacsony bevétel mellett is lehet minimum közteherfizetési kötelezettséged.
8. Túl korán indítod el a vállalkozást
Az üzleti ötlet megszületése és a vállalkozás hivatalos elindítása nem feltétlenül ugyanarra a napra esik.
Már előtte:
- kutathatod a piacot;
- kidolgozhatod a szolgáltatásodat;
- megtervezheted az árazást;
- elkészítheted a weboldaladat;
- kialakíthatod a marketingstratégiádat;
- kiszámolhatod a várható költségeket.
A vállalkozást akkor érdemes ténylegesen elindítani, amikor annak már üzleti oka is van.
Egyéni vállalkozás indítása – ellenőrzőlista
Indítás előtt
Meghatároztam, milyen tevékenységet fogok végezni.
Megkerestem a megfelelő ÖVTJ-kódokat.
Ellenőriztem, szükséges-e képesítés vagy engedély.
Tudom, milyen jogviszonyban fogok vállalkozni.
Kiválasztottam az adózási módot.
Eldöntöttem, milyen áfastátuszt választok.
Szükség esetén egyeztettem könyvelővel vagy adószakértővel.
Meghatároztam a vállalkozás székhelyét.
Kiszámoltam a várható havi költségeimet.
A vállalkozás indításakor
Bejelentettem a tevékenység megkezdését a NAV Vállalkozói Ügysegédjén vagy személyesen.
Ellenőriztem a nyilvántartásba vett adatokat.
Ellenőriztem az adószámomat és a nyilvántartási számomat.
Indítás után
Elintéztem a kamarai teendőket.
Ellenőriztem a HIPA-val kapcsolatos kötelezettségeimet.
Beállítottam a számlázást.
Ellenőriztem a NAV Online Számla adatszolgáltatást.
Rendeztem a bankszámlával kapcsolatos kérdéseket.
Kialakítottam a pénzügyi és bizonylati rendszeremet.
Tudom, milyen közterheket és milyen határidővel kell fizetnem.
Mi történik, ha mégsem működik a vállalkozás?
Egy vállalkozás elindítása nem jelenti azt, hogy mostantól életed végéig vállalkozónak kell lenned.
Az egyéni vállalkozás egyik előnye éppen a rugalmassága.
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése
A vállalkozói tevékenység jelenleg legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető.
A szünetelés alatt egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhetsz, ahhoz kapcsolódó új jogosultságot nem szerezhetsz és új kötelezettséget sem vállalhatsz.
A szünetelés megkezdése után legalább egy hónapnak el kell telnie, mielőtt folytathatod a tevékenységet.
Ha a szünetelés kezdőnapjától számított 3 éven belül nem jelenteted be sem a folytatást, sem a megszüntetést, az egyéni vállalkozói jogosultság megszűnik, és a NAV töröl a nyilvántartásból.
Az egyéni vállalkozás megszüntetése
Ha végleg úgy döntesz, hogy nem folytatod a vállalkozást, a tevékenység megszüntethető.
A megszüntetés bejelentése szintén díj- és illetékmentes.
Arra azonban figyelj, hogy a vállalkozás megszüntetése nem törli automatikusan a korábban keletkezett kötelezettségeket. A kapcsolódó bevallásokat, adókat és egyéb adminisztratív feladatokat rendezni kell.
Gyakori kérdések az egyéni vállalkozás indításáról
Mennyi idő alatt lehet egyéni vállalkozást indítani?
Ha a bejelentés megfelelően van kitöltve, a NAV haladéktalanul megállapítja az adószámot, beszerzi a statisztikai számjelet és nyilvántartásba veszi az egyéni vállalkozót. A fontosabb kérdések előzetes átgondolására azonban érdemes több időt szánni.
Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás indítása?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. A működéshez azonban további költségek – például kamarai hozzájárulás, könyvelés, bankszámla, számlázás, eszközök vagy marketing – kapcsolódhatnak.
Mennyi a kamarai hozzájárulás 2026-ban?
A kamarai hozzájárulás évi 5 000 Ft.
Kell könyvelő az egyéni vállalkozáshoz?
Nem minden esetben kötelező, de már az indulás előtt érdemes szakemberrel egyeztetni, ha bizonytalan vagy az adózásban.
Lehet munka mellett egyéni vállalkozásom?
Igen. Az adó- és járulékkötelezettségeket azonban befolyásolja, milyen más biztosítási jogviszonyod van.
Mennyi az alanyi adómentesség határa 2026-ban?
2026-ban az alanyi adómentesség éves értékhatára 20 millió Ft.
Mennyi a minimálbér 2026-ban?
A havi minimálbér 2026-ban 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft.
Kell vállalkozói bankszámla?
Az áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozóknak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük. Az alanyi adómentes egyéni vállalkozóknak pusztán az EV-státusz miatt nem kötelező ilyen számlát nyitniuk.
Lehet a lakásom az egyéni vállalkozás székhelye?
Igen, ha jogosult vagy az ingatlant erre a célra használni.
Kell iroda az egyéni vállalkozáshoz?
Nem. Számos szolgáltató vállalkozás otthonról vagy helyfüggetlenül is működtethető.
Milyen adózást válasszak?
Nincs mindenki számára legjobb adózási forma. A megfelelő választás függ a tevékenységedtől, bevételedtől, költségeidtől és egyéb jogviszonyaidtól.
Lehet még KATA-s egyéni vállalkozást indítani?
Igen, de a jelenlegi KATA csak jóval szűkebb kör számára választható, mint a 2022 előtti rendszer.
Mit jelent az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentesség az áfához kapcsolódó státusz. Nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak semmilyen más adót vagy járulékot nem kell fizetnie.
Mennyi adót fizet egy egyéni vállalkozó?
Nincs egységes összeg. Függ többek között az adózási módtól, bevételtől, tevékenységtől, jogviszonytól és az áfastátusztól.
Kell iparűzési adót fizetni?
Az egyéni vállalkozókat is érintheti a helyi iparűzési adó. A kisebb vállalkozások meghatározott feltételekkel egyszerűsített adóalap-megállapítást választhatnak.
Több tevékenységet is végezhetek?
Igen. A főtevékenység mellett további tevékenységeket is felvehetsz, ha megfelelsz a végzésük feltételeinek.
Külföldre is számlázhatok?
Igen, de külföldi – különösen más EU-tagállambeli – ügyfeleknél speciális áfa- és adózási szabályok merülhetnek fel.
Mennyi ideig szüneteltethető az egyéni vállalkozás?
A jelenlegi szabályok szerint legalább 1 hónapig, legfeljebb 3 évig.
Megszüntethetem az egyéni vállalkozást, ha nem válik be?
Igen. A megszüntetés bejelentése díj- és illetékmentes, de a korábban keletkezett adózási és adminisztratív kötelezettségeket rendezni kell.
Később alapíthatok Kft-t?
Igen. Attól, hogy egyéni vállalkozóként kezdesz, később más vállalkozási forma mellett dönthetsz, ha a vállalkozás mérete, működése vagy kockázata ezt indokolja.
Ne az ügyintézéssel kezdd az egyéni vállalkozást
Az egyéni vállalkozás indítása technikailag 2026-ban már kifejezetten egyszerű. A NAV Vállalkozói Ügysegédjén elektronikusan bejelenthető a tevékenység, és maga a bejelentés ingyenes.
Éppen ezért könnyű túl gyorsan belevágni.
Pedig az igazán fontos döntések azelőtt születnek meg, hogy bejelentenéd a vállalkozásodat.
Érdemes ebben a sorrendben gondolkodnod:
tevékenység → jogviszony → adózás → áfa → székhely → bejelentés → indulás utáni adminisztráció
És van még egy lépés, amely tulajdonképpen mindegyiket megelőzi: annak eldöntése, hogy van-e működőképes üzleti elképzelésed.
Az adószám önmagában még nem vállalkozás. Ahhoz ügyfelekre, bevételre, megfelelő árazásra és olyan működésre van szükség, amely hosszabb távon is fenntartható.
Ezért ne az legyen a célod, hogy minél gyorsabban egyéni vállalkozóvá válj.
Az legyen a célod, hogy amikor elindítod a vállalkozásodat, már tudd, mit fogsz eladni, kinek, milyen áron, milyen költségekkel és milyen adózási feltételek mellett.
