Skip to content
Home » A stressz hatásai

A stressz hatásai

stressz-hatasai

A stressz hatásai akkor jelentkeznek, amikor a körülményeink vagy a viselkedésünk kényszerű változásával járó helyzetek elé állít az élet.

A stressz tulajdonképpen szükséges válaszreakció az ilyen helyzetekre, mert segít odafigyelni. Baj csak akkor van, ha túl sok a stressz.

A jó stressz

A stressz testünk alkalmazkodó reakciója.

Nemcsak a munkahelyen tapasztaljuk, hanem például sportoláskor, amikor plusz energiákra van szükségünk. A stressz erre is képes.

Olyan fizikai reakcióról beszélünk, amelyet bármilyen tevékenység kiválthat a szervezetünkből. Cselekvéskor stressz termelődik.

A stressz mértéke és az aktivitás szintje közt pozitív korrelációt találunk.

Ha tevékenyebbek vagyunk, azzal arányosan nő bennünk a stressz.

Nagy általánosságban a stressz hatásai tehát kedvezőek és létfontosságú reakcióról beszélhetünk.

Kicsit úgy, mint a fájdalom: jelzi, hogy valami elromlott és foglalkoznunk kell vele.

A stressz a biológia eszköze arra, hogy a lazítás szükkségességére figyelmeztessen minket.

De sokszor olyanok vagyunk, mint a béka, aki nem figyel fel a víz hőmérsékletének emelkedésére, és szép lassan elevenen megfő.

Azaz mi is későn kapunk észbe, hogy milyen stresszesek vagyunk.

A kezeletlen stressz

Ha leülsz niksenelni, az tűnhet fel először, hogy mennyi stresszt cipel a tested. nem tudsz tőle lenyugodni. Nem elég azt mondani, hogy „Na, most lenyugszom!”, ennyi nem segít.

Ha a testünk hozzászokik a megnőtt stressz-szinthez, attól kezdve az lesz a normális.

Úgy érdemes elképzelnünk a stresszt, mint egy hullámzást, ahol a megnövekedett aktivitás hullámhegyei és a lecsillapodás hullámvölgyei váltják egymást.

De amikor stresszesnek érezzük magunkat, akkor a hullámhegyek magasabbra csapnak, időben elnyúlnak, és nem találjuk az utat a lenyugvás felé.

A stressz hatásai, tünetei

Túl sok stressz észlelésekor bekapcsol a küzdj vagy fuss! állapot.

Ilyenkor az idegrendszerünk automatába kapcsol, amitől jelentkeznek a szokásos tünetek: szorongás, álmatlanság, ingerlékenység.

A krónikus stressz képes gyengíteni az immunrendszerünket, amitől a megfázások és az influenza könnyű prédái leszünk.

A stressz továbbá fizikai feszültséget gerjeszt, ami később izomfájáshoz és egyéb fájdalmakhoz vezet.

Ha egyszer bekapcsol a rendszerszintű stresszreakció, többnyire eltart egy ideig, míg kikapcsolható lesz.

A stressz hatásai a teljes testet érintik: a különféle rendszerek együttműködését igénybe vevő válaszreakcióról van szó.

Csak úgy tudjuk kikapcsolni, ha a testünk összes részegysége egyetért az elengedésében.

A stressz képes átprogramozni az agyunkat, hogy azt gondoljuk, stresszesnek lenni normális állapot.

A tudomány ezt nevezi neuroplaszticitásnak (agyi plaszticitásnak).

Ez az agyunknak azon képessége, hogy folyamatosan változni tud egész életünkön át.

Egyenes út a kiégéshez

A legtöbb embernél a stressz szorongással jár.

Életre hívja a belső kritikust, azt a belső hangot, amelytől azt halljuk, hogy nem vagyunk elég jók, elég okosak, és nem tudjuk kézben tartani a saját életünket.

Ez a hang bizony növeli a stressz-szintet, hiszen a kevesebb helyett a többre buzdít, azzal kecsegtetve, hogy úgy majd nem érezzük magunkat inkompetensnek.

Ennek köszönhetően a stressz mellett az ingerlékenység és a szorongás negatív érzetei is megemelkednek.

Amikor a szorongás és a stressz túlnő rajtunk, kevésbé fókuszáltak leszünk, képtelenek a munkára, vagy akár a legalapvetőbb hétköznapi tennivalókkal is meggyűlik a bajunk.

Ez belevisz minket egy ördögi körbe, ahol nem tudunk eleget dolgozni, lemaradunk másoktól, ebből kifolyólag további szorongást és stresszt termelünk.

Mi ennek a vége? Egyértelműen a kiégés.

Tags:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük