Célkitűzés okosan: így érdemes csinálni
Sok cél nem azért marad megvalósítatlan, mert nincs bennünk elég kitartás vagy akaraterő. A probléma gyakran jóval korábban kezdődik: maga a cél nincs megfelelően meghatározva.
„Szeretnék egészségesebben élni.”
„Több pénzt akarok keresni.”
„Jó lenne többet sportolni.”
„Szeretnék végre változtatni az életemen.”
Ezek fontos vágyak lehetnek, de még nem igazán célok. Nem derül ki belőlük pontosan, hogy hová szeretnél eljutni, mikorra, miből fogod felismerni a haladást, és milyen változást vársz tőlük.
A célkitűzés éppen ezt a bizonytalanságot alakítja át iránnyá. Meghatározod, mit szeretnél elérni, miért fontos számodra, majd olyan formába öntöd, amelyből később valódi terv készíthető.
Ehhez azonban nem elég, hogy egy cél jól hangzik. Illeszkednie kell hozzád, az élethelyzetedhez, a lehetőségeidhez és ahhoz is, amit valóban fontosnak tartasz. Ehhez önismeretre van szükséged.
Ezt is neked ajánljuk: ÉLETCÉL ÉS ÖNMEGVALÓSÍTÁS: MERRE TARTASZ?
Miért fontos a célkitűzés folyamata?
A célkitűzés olyan tudatos folyamat, amely során egy vágyból, elképzelésből vagy kívánt jövőbeli állapotból konkrét célt készítesz.
Nem ugyanaz a kettő:
Szeretnék többet mozogni.
A következő három hónapban hetente három alkalommal legalább 30 percet mozgok.
A második esetben már tudod:
- mit szeretnél csinálni;
- milyen gyakran;
- mennyi ideig;
- milyen időtávon.
Ez pedig lehetővé teszi, hogy később konkrét lépésekre bontsd a célt.
A cél tehát azt mutatja meg, hová szeretnél eljutni, a terv pedig azt, hogyan jutsz oda.
Ez fontos különbség, mert gyakran már a cél meghatározásakor megpróbáljuk az egész megvalósítási folyamatot is kitalálni. Pedig először elég azt tisztázni, mi legyen az irány.
Először azt döntsd el, mit szeretnél valójában!
A célkitűzés előtt van egy még alapvetőbb kérdés:
Mi legyen egyáltalán a célom?
Ezt könnyű átugrani.
Sok olyan célt követhetünk, amelyet valójában a környezetünk, a társadalmi elvárások vagy a megszokás diktál:
- magasabb fizetés;
- nagyobb lakás;
- jobb állás;
- előléptetés;
- fogyás;
- újabb végzettség;
- több teljesítmény;
- sikeresebb vállalkozás.
Ezek egyike sem rossz cél önmagában. Érdemes azonban feltenni néhány kérdést:
Tényleg akarom ezt?
Miért fontos számomra?
Mit változtatna az életemen, ha elérném?
Azért szeretném, mert nekem fontos, vagy mert úgy érzem, ezt kellene akarnom?
Egy jó cél nem egyszerűen kívánatos eredmény. Kapcsolódik ahhoz, ahogyan élni szeretnél.
Ha például több pénzt szeretnél keresni, önmagában ez még nem sokat mond. Lehet, hogy a valódi célod a nagyobb biztonság, több szabadidő, egy saját otthon vagy az, hogy kevesebbet kelljen aggódnod a pénz miatt.
Minél jobban érted a cél mögötti valódi igényt, annál könnyebb eldönteni, érdemes-e követned.
Kapcsolódó cikkek:
Ikigai: hogyan találhatod meg a célod az életben?
Prioritások az életben – így teremts egyensúlyt a céljaid között
Személyes célok meghatározása tudatosan
Mi a különbség az álom és a cél között?
Az álmokra szükségünk van. Megmutatják, milyen életet, élményeket vagy eredményeket tudunk elképzelni magunk számára.
Lehet álmod például:
- saját vállalkozást vezetni;
- lefutni egy félmaratont;
- megtanulni spanyolul;
- másik országban élni;
- könyvet írni;
- több időt tölteni a családoddal.
Az álom azt mutatja meg, mit szeretnél.
A cél ehhez hozzáteszi: pontosan mit szeretnél elérni, és milyen időtávon.
Ez például még inkább vágy: Egyszer szeretnék lefutni egy félmaratont.
Ez viszont már cél: Jövő tavasszal szeretném teljesíteni az első félmaratonomat.
Innen már lehet tovább gondolkodni: honnan indulsz, mennyi időd van a felkészülésre, milyen részcélok szükségesek hozzá.
A cél egyik fontos tulajdonsága tehát, hogy közelebb hozza a vágyat a valósághoz.
1. Fogalmazd meg pontosan, mit szeretnél!
A homályos cél egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudod, mikor teljesítetted.
Vegyük például ezt: Szeretnék jobb formába kerülni.
Mit jelent?
Fogyni szeretnél? Erősebb lenni? Rendszeresen mozogni? Javítani az állóképességeden? Jobban érezni magad?
Sokkal használhatóbb cél lehet: A következő 12 hétben szeretnék eljutni oda, hogy hetente három alkalommal rendszeresen edzek.
A jó cél tehát lehetőleg ne csak egy általános irányt jelöljön ki, hanem valamilyen felismerhető eredményt vagy állapotot.
Kérdezd meg magadtól: Pontosan mit szeretnék elérni? Ha erre csak nagyon általánosan tudsz válaszolni, valószínűleg még érdemes pontosítani.
2. Tudd, miért fontos neked!
A „miért?” sokszor fontosabb, mint maga a cél.
Tegyük fel, hogy szeretnél heti háromszor sportolni.
Miért?
Azért, mert:
- szeretnél egészségesebb lenni;
- jobban szeretnéd érezni magad a testedben;
- több energiára vágysz;
- szeretnéd bebizonyítani magadnak, hogy képes vagy rá;
- szeretnél teljesíteni egy sporteseményt;
- jólesik mozogni.
Minél erősebb kapcsolat van a cél és valami számodra fontos dolog között, annál nagyobb eséllyel lesz értelme akkor is dolgozni rajta, amikor az első lelkesedés elmúlik.
Ezért a célod mellé írd oda ezt is:
Azért szeretném ezt elérni, mert…
Ha nehezen tudod befejezni a mondatot, lehet, hogy maga a cél sem igazán a tiéd.
3. Legyen mérhető valamilyen módon!
Nem minden életcél fejezhető ki kilogrammban, kilométerben vagy forintban, de érdemes valamilyen módon felismerhetővé tenni a haladást.
Mérhető elem lehet például:
- összeg;
- idő;
- gyakoriság;
- teljesített alkalmak száma;
- mérföldkő;
- elkészült projekt;
- megszerzett képesítés;
- lefutott távolság;
- elvégzett feladat.
Nem azért mérünk, mert az élet minden részét számmá kell alakítani.
Azért, hogy három hónap múlva ne csak azt tudd mondani:
Azt hiszem, valamennyit haladtam.
Hanem ténylegesen lásd, mi változott.
4. Legyen elérhető, de jelentsen kihívást!
Az igazán jó cél általában két véglet között van. Ha túl könnyű, nem jelent valódi fejlődést. Ha viszont teljesen irreális, könnyen elveszítheted a motivációdat.
Tegyük fel, hogy jelenleg egyáltalán nem sportolsz.
Ez: Holnaptól minden nap két órát edzek., technikailag talán megvalósítható, de a legtöbb dolgozó felnőtt életében aligha fenntartható.
Ez: Hetente háromszor 30 percet mozgok. viszont lehet, hogy kellően nagy változás ahhoz, hogy eredményt hozzon, mégis beilleszthető az életedbe.
Érdemes tehát megkülönböztetni az elérhető és a reális célt. Valami elméletileg lehetséges lehet úgy is, hogy az ára már nem fér bele az életedbe.
5. Adj határidőt!
A „majd egyszer” nem igazán alkalmas tervezésre. A határidő megmutatja, milyen időtávban gondolkodsz, és segít eldönteni, milyen tempóra van szükség.
Például: Szeretnék megtanulni spanyolul. helyett: Egy éven belül szeretnék eljutni arra a szintre, hogy egyszerű hétköznapi beszélgetéseket tudjak folytatni spanyolul.
Nagyobb céloknál érdemes részhatáridőket is kijelölni. Ha például egy éved van egy cél elérésére, háromhavonta meghatározhatsz egy-egy mérföldkövet.
Fontos azonban, hogy a határidő ne váljon értelmetlen kényszerré. Ha változik az élethelyzeted, magán a terven vagy a határidőn is lehet változtatni.
6. Vizsgáld meg, mennyire van ráhatásod!
Nem minden eredmény függ teljesen tőlünk.
Például: Egy éven belül előléptetnek. Ez csak részben rajtad múlik.
Ezzel szemben: A következő egy évben elvégzem az előléptetéshez szükséges képzést, vállalok két nagyobb projektet, és kezdeményezek két karrierbeszélgetést a vezetőmmel. sokkal nagyobb részben kontrollálható.
Érdemes tehát különválasztani: Milyen eredményt szeretnék? és Mit tudok én megtenni ezért?
Minél nagyobb ráhatásod van a saját vállalásaidra, annál könnyebb lesz fenntartani a haladást.
7. Mérd fel, milyen erőforrásaid vannak!
Amikor célokat tűzünk ki, gyakran csak arra koncentrálunk, mi hiányzik, pedig azt is érdemes összegyűjteni, mi van már meg.
Például:
- tudás;
- tapasztalat;
- készségek;
- idő;
- pénzügyi lehetőségek;
- kapcsolatok;
- támogató család;
- eszközök;
- korábbi eredmények.
Ez segít reálisabban látni a kiindulópontot. Lehet, hogy sokkal közelebb vagy a célodhoz, mint elsőre gondoltad.
Készíthetsz egyszerű listát:
Amim már megvan:
…
Amire még szükségem van:
…
Ebből később már könnyen kialakítható a konkrét terv.
Kapcsolódó cikkek:
Évtervezés – készülj tudatosan a jövőre!
Cselekvési terv készítése lépésről lépésre
Középtávú terv: hol leszel öt év múlva?
8. Gondold végig a cél árát is!
Ez az egyik olyan lépés, amely könnyen kimarad.
Tegyük fel, hogy vezetői pozíciót szeretnél.
Ennek lehet előnye:
- magasabb fizetés;
- nagyobb szakmai kihívás;
- több döntési szabadság.
De lehet ára is:
- több felelősség;
- hosszabb munkaidő;
- nagyobb stressz;
- kevesebb szabadidő.
Ugyanez igaz szinte minden komoly célra.
Egy vállalkozás növelése több bevételt jelenthet, de több munkát is.
Egy sportcél jobb kondíciót adhat, de heti több óra edzést kér.
Egy új végzettség karrierlehetőségeket nyithat meg, de hónapokon vagy éveken át tanulást igényelhet.
Mit kell feladnom vagy átrendeznem azért, hogy ezt elérjem?
Megéri számomra ez az ár?
Egy jó cél nem feltétlenül az, amelynek nincs hátránya, hanem az, amelynek a vele járó költségét is hajlandó vagy vállalni.
SMART célok: egyszerű keret a célkitűzéshez
A legismertebb célmeghatározási módszerek egyike a SMART-modell.
A rövidítés öt szempontot jelöl:
- S – Specific: konkrét
- M – Measurable: mérhető
- A – Achievable: elérhető
- R – Relevant / Realistic: releváns vagy reális
- T – Time-bound: időhöz kötött
A SMART módszer nem old meg helyetted mindent, de nagyon jó ellenőrzőlista.
Vegyünk egy példát.
Nem SMART cél – Szeretnék többet futni.
SMART cél – A következő 12 hétben hetente háromszor futok, hogy a 12. hét végére kényelmesen teljesítsek 10 kilométert.
Miért jobb?
Konkrét: futásról és 10 kilométerről van szó.
Mérhető: heti három alkalom és 10 kilométer.
Elérhető: megfelelő kiinduló állapot esetén reális.
Releváns: akkor, ha számodra fontos az állóképesség fejlesztése.
Időhöz kötött: 12 hét.
A SMART lényege nem az öt betű, hanem az öt kérdés:
- Pontosan mit akarok?
- Honnan fogom tudni, hogy sikerült?
- Reálisan meg tudom csinálni?
- Valóban fontos nekem?
- Mikorra szeretném elérni?
SMART cél példa a munkában
Általános: Jobb akarok lenni a munkámban.
Pontosabb: A következő hat hónapban elvégzek egy haladó szakmai képzést, és az ott tanultakból legalább két új módszert bevezetek a munkámba.
SMART cél példa pénzügyekre
Általános: Több pénzt szeretnék félretenni.
Pontosabb: December 31-ig 600 000 forintot teszek félre úgy, hogy minden hónap elején 50 000 forintot átutalok egy külön megtakarítási számlára.
SMART cél példa tanulásra
Általános: Szeretnék megtanulni angolul.
Pontosabb: A következő hat hónapban heti öt napon legalább 20 percet tanulok angolul, majd a periódus végén kitöltök egy B2 szintű próbatesztet.
A mintázat minden esetben ugyanaz: az általános vágyból konkrétan értelmezhető vállalás lesz.
Ne tűzz ki túl sok célt egyszerre!
Célokat megfogalmazni könnyű. Főleg januárban gyorsan készülhet egy ilyen lista:
- lefogyok;
- elkezdek futni;
- többet olvasok;
- megtanulok angolul;
- vállalkozást indítok;
- többet keresek;
- rendbe teszem a lakást;
- többet találkozom a barátaimmal;
- minden nap meditálok;
- kevesebbet telefonozom.
A probléma nem az, hogy bármelyik rossz cél lenne, hanem az, hogy mindegyik ugyanabból a véges időből és energiából kér.
Ezért a célkitűzéshez hozzátartozik a választás is.
- Melyik cél változtatna most a legtöbbet az életemen?
- Melyik fontos valóban?
- Melyik sürgős?
- Melyikre van most kapacitásom?
- Mi várhat később?
Sokszor többet ér két-három valóban fontos cél, mint tíz olyan, amelyek között folyamatosan szétszóródik a figyelmed.
Mi történik a cél kitűzése után?
Ha már van egy jól meghatározott célod, következik a tervezés.
A legegyszerűbb logika: cél → mérföldkövek → feladatok → következő lépés
Tegyük fel, hogy hat hónap alatt szeretnél elkészíteni egy új weboldalt.
A fő mérföldkövek lehetnek:
- koncepció;
- tartalomstruktúra;
- szöveg;
- design;
- fejlesztés;
- tesztelés;
- publikálás.
Ezek aztán tovább bonthatók konkrét feladatokra.
A célkitűzés tehát még nem projektterv. A jól megfogalmazott cél csupán egyértelmű kiindulópontot teremt a tervezéshez.
Mi van akkor, ha van célod, mégsem haladsz?
Egy jól megfogalmazott cél sem garantálja automatikusan a megvalósulást.
Előfordulhat, hogy:
- halogatsz;
- félsz a kudarctól;
- kételkedsz magadban;
- elveszíted a motivációdat;
- túl nagy az első lépés;
- más célok elviszik a figyelmed;
- megváltozik az élethelyzeted;
- egyszerűen rosszul mérted fel a kapacitásodat.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a cél rossz. A cél meghatározása és a cél megvalósítása két külön feladat.
Ha megvan az irány, de mégsem tudsz elindulni, érdemes azt vizsgálni, mi akadályoz valójában a cselekvésben.
Kapcsolódó cikkek:
Miért nem éred el a céljaidat? 8 gyakori akadály
Növekedési és rögzült szemléletmód
Korlátozó hiedelmek: felismerés és változtatás
A jó cél változhat
Egy ma fontos cél két év múlva lehet, hogy már egyáltalán nem lesz az, de ez nem feltétlenül kudarc.
Változhat:
- az élethelyzeted;
- az értékrended;
- a családod;
- a munkád;
- az egészséged;
- az érdeklődésed;
- a lehetőségeid.
Ezért időnként érdemes újra végiggondolni: Még mindig ezt szeretném?
A cél nem szerződés, amelyből soha többé nem léphetsz ki. Ha az információk vagy a körülmények megváltoznak, teljesen ésszerű lehet módosítani a célon.
Különösen igaz ez a hosszú távú tervekre. Minél távolabbi időpontról beszélünk, annál nagyobb bizonytalansággal kell számolni.
Célkitűzés 10 lépésben
Ha most szeretnél meghatározni egy célt, haladj végig ezen a rövid listán.
1. Mit szeretnék elérni? Fogalmazd meg egy mondatban.
2. Miért fontos ez nekem? Ne azt írd, miért lenne „jó”. A valódi okot keresd.
3. Hogyan tehetem konkréttá? Mi legyen a felismerhető eredmény?
4. Honnan fogom tudni, hogy sikerült? Határozz meg valamilyen mérhető vagy megfigyelhető eredményt.
5. Reális ez az élethelyzetemben? Van hozzá elegendő időd, energiád és lehetőséged?
6. Mekkora ráhatásom van rá? Válaszd külön azt, amit irányítani tudsz attól, amit nem.
7. Mi áll már rendelkezésemre? Tudás, kapcsolatok, idő, pénz, tapasztalat, készségek.
8. Milyen ára van? Mit kér tőled időben, energiában vagy más területeken?
9. Mikorra szeretném elérni? Adj neki reális időkeretet.
10. Mi legyen az első lépés? Olyan konkrét lépést válassz, amelyet valóban meg tudsz tenni. Nem jövő hónapban, hanem lehetőleg a következő néhány napon belül.
Ha már pontosan tudod, mit szeretnél elérni, a következő lépés, hogy a célt mérföldkövekre és konkrét feladatokra bontsd. Ehhez készíts egy cselekvési tervet, amely megmutatja, mit, milyen sorrendben és mikor kell megtenned.
Egy egyszerű célkitűzési példa
Tegyük fel, hogy ezt mondod: Szeretnék többet olvasni.
Menj végig rajta.
Mit szeretnék pontosan? Több könyvet olvasni.
Miért? Mert hiányzik az olvasás, és szeretnék kevesebb időt tölteni telefonozással.
Hogyan mérhető? Havonta legalább egy könyv.
Reális? Igen.
Határidő? A következő hat hónap.
Első lépés? Kiválasztok egy könyvet, és minden este lefekvés előtt 20 percet olvasok.
Így az: „Többet szeretnék olvasni” vágyból ez lesz: „A következő hat hónapban havonta legalább egy könyvet elolvasok úgy, hogy minden este 20 percet olvasásra szánok.”
Ez már olyan cél, amellyel lehet dolgozni.
Nem kell minden célból életprojektet csinálni
A célkitűzésről szóló tartalmak gyakran grandiózus dolgokra építenek.
Karrier. Vállalkozás. Ház. Maraton. Életcél.
Pedig rengeteg jó cél egészen hétköznapi:
- háromszor mozogni hetente;
- rendszeresen találkozni a barátokkal;
- rendezni egy szobát;
- megtanulni 20 új receptet;
- kialakítani egy esti rutint;
- havi egy könyvet elolvasni;
- elkezdeni félretenni;
- kevesebb időt tölteni a telefonon;
- befejezni egy régóta halogatott projektet.
A jó cél nem attól jó, hogy lenyűgöző, hanem attól, hogy jelent valamit számodra, és egy számodra kívánatosabb irányba mozdítja az életedet.
A cél nem önmagában érték
Nem szükséges az élet minden területét folyamatos fejlesztési projektté alakítani. Lehetnek olyan időszakok, amikor az a megfelelő cél, hogy:
- megőrizz valamit, ami már működik;
- pihenj;
- alkalmazkodj egy változáshoz;
- kevesebbet vállalj;
- egyszerűsíts;
- ne indíts új projektet.
A célkitűzés eszköz, nem kötelező életforma. Akkor érdemes használni, amikor valamilyen konkrét változást szeretnél elérni.
Összegzés
A célok segítenek irányt adni annak, amit szeretnél megváltoztatni vagy létrehozni. De ehhez több kell annál, hogy egyszerűen kimondjuk: „ezt akarom”.
Egy jól meghatározott cél:
- valóban fontos számodra;
- konkrét;
- valamilyen módon mérhető;
- reális;
- megfelelő kihívást jelent;
- van időkerete;
- figyelembe veszi az élethelyzetedet;
- és lehet belőle konkrét következő lépést készíteni.
Nem kell egyszerre mindent megváltoztatnod. Sőt, gyakran éppen az visz közelebb ahhoz, amit szeretnél, ha kiválasztasz egy-két valóban fontos irányt, és azokra fordítod az energiádat.
A célkitűzés nem arról szól, hogy előre megtervezd az egész életedet. Arról szól, hogy tudd, merre szeretnél most továbbindulni.
